Kritika Reacher továbbra is osztja a pofonokat, ám a film franchise-idegen fordulatának hála a néző kapja a legnagyobbat. Jack Reacher: Nincs visszaút - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Bevezető Jack Reacher teljesen kivetkőzik magából a tökös akciófilm folytatásában, és sajnos ez az irány egyáltalán nem áll jól neki. Jack Reacher: Nincs visszaút - Legutóbbi tartalom Jack Reacher visszatér! A Paramount zöld utat adott a Tom Cruise nevével fémjelzett másik ügynök-franchise folytatására, és már rendezőt is talált a projekthez.
(Magyarország) [1] 2016. november 10. (Németország) [2] Korhatár IV. kategória (NFT/23906/2016) Bevétel 161 484 189 amerikai dollár Kronológia Előző Jack Reacher További információk weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Reacher: Nincs visszaút témájú médiaállományokat. A Jack Reacher: Nincs visszaút (eredeti cím: Jack Reacher: Never Go Back) 2016 -ban bemutatott amerikai bűnügyi akcióthriller, Tom Cruise főszereplésével. Jack Reacher – Nincs visszaút · Film · Snitt. A 2012-es Jack Reacher folytatása. A filmet Edward Zwick rendezte, Lee Child Nincs visszaút című regénye alapján, melyből Marshall Herskovitz írta a forgatókönyvet. A további fontosabb szerepekben Cobie Smulders, Patrick Heusinger, Danika Yarosh, Aldis Hodge és Holt McCallany láthatók. A film zenéjét James Newton Howard szerezte. A forgatás New Orleansban zajlott. Az Egyesült Államokban 2016. október 21-én, Magyarországon egy nappal korábban, október 20-án mutatták be. Rövid történet [ szerkesztés] Jack Reachernek fel kell derítenie az igazságot egy nagyszabású kormányzati összeesküvés mögött, hogy tisztára mossa a nevét, miközben szökevényként menekül a törvény elől.
(1986) Az 54. hadtest (1989) Országúti amazonok (1992) Szenvedélyek viharában (1994) A bátrak igazsága (1996) Szükségállapot (1998) Az utolsó szamuráj (2003) Véres gyémánt (2006) Ellenállók (2008) Szerelem és más drogok (2010) Gyalogáldozat (2014) Trial by Fire (2018) Televíziós sorozatok Thirtysomething (1987–1991) Dream Street (1989) Még egyszer és újra (1999–2002) A blogger (2008)
Muszáj megjegyezni, hogy Cobie Smulders -nek (akit az Így jártam anyátokkal óta kedvelünk) most az a szerep jutott, hogy ő legyen az erős nő, aki hivatalosan és abszolút természetellenesen képviseli a feminizmust, de persze a végső megoldásra nem jöhet rá, ahhoz Tom Crusie kell, mert mégiscsak övé itt a címszerep, de érezni, ahogy a készítők megveregették a saját vállukat, amiért a női öntudatot is belecsempészték a filmbe. Azonban, hogy legyen valami pozitív is: a vége nem lett olyan kínos. Mármint a nagy akciójelenet a végén az természetesen az volt, hisz egy utcai felvonuláson kellett átverekednie magát a szereplőgárdának és a nagy kavarodásban volt szükséges morális igazságot szolgáltatni, de a legvége az nem volt kínos; vagy csak lehetett volna kínosabb. Ki tudja, lehet hogy egyszerűen csak már semmi nem lepett volna meg minket. Kivéve, hogy még mindig készülnek ilyen filmek és nem értjük, hogy minek. Jack Reacher: Nincs visszaút - 1. magyar nyelvű előzetes - YouTube. Hozzászólások hozzászólás
Amíg egy férfi el tud fogadni szinte bármilyen nőt, akivel testileg összeillik (márpedig miért ne illene össze, amíg nem kannéger), addig egy nő mindenféle elvont, ezoterikus, misztikus feltételének kell, hogy megfeleljen a férfi (a "nagy Ő" mítosza). Ezeknek a feltételeknek ritkán van köze a praktikus hétköznapi élethez, ahogy Jack is hiába menti meg annyiszor a film folyamán a nő életét, ez párkapcsolati szempontból semmit nem növel a nő szemében. Mert a nő kemény, mint a kád széle, ő nem hagyja, hogy mindenféle jöttment nőként kezelje, megvan ő egymagában is, és várja az alkalmasabb jelöltet. Jack reacher nincs visszaút teljes film magyarul. Mert az ilyen hűdekemény feminista nők nem tudják azt, amit egy parasztgazda is ránézésre tud a tyúkjairól: a tyúkudvaron a csípésrend ranglétrájának tetején lévő domináns tyúkokat sokkal kevesebbszer ugorja meg a kakas, mint az alább lévő tyúkokat, ezért azok nem kotlanak el. De amíg a gazda ezt meg tudja oldani a domináns tyúkok elkülönítésével – mert ha minden tyúk domináns, akkor egyik sem az a másik szemében, és a kakas mindegyik fölé kerül – addig a társadalom nem képes kivetni magából a túlzottan domináns tyúkokat, hogy ne keserítsék a többiek életét.
Már ott fogjuk a fejünket, amikor Tom Cruise megszökik, plusz megszöktet valakit egy MAXIMÁLISAN biztonságos börtönből. Jack reacher nincs visszaút videa. Az a Tom Cruise teszi mindezt, akinek minden színészi mozdulatán lüktet, hogy mennyire koncentrál éppen a színészkedésre. A karaktere klasszikus: a rejtélyes hős, aki felhúzza a lányok bugyiját, amik miatta csúsznak le, a jóképű bajkeverő, aki ott segít ahol tud, viszont cserébe mindig elejt egy szerénykedő, ám hangzatos egysorost és épphogy nem kacsint ki a vászonról a nézőre. A halálos verekedésekben szerzett sebei nem nyolc napon, hanem nyolc percben belül gyógyulnak és a két perce megismert állítólagos lánya miatt olyan apai ösztönök indulnak be nála, ahol a lánnyal való első párbeszédje után pár óra alatt eljutunk az 'amíg az én kenyeremet eszed, addig azt csinálod, amit én mondok " temperamentumig. Az éjszaka is napszemüvegben és bőrkesztyűben lövöldöző rosszfiúk meg valamiért mindig előbb verekedni próbálnak és a pisztolyt már csak akkor veszik elő, amikor elég közel vannak a főhőshöz, hogy az kirúghassa a kezükből a fegyvert.
Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon.
Reméljük, találtok kedvetekre való olvasmányt köztük. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Wisinger István hőseiről vall új könyvének bevezetőjében. Wisinger új könyvének bevezetőjében személyes hangú vallomását közöljük újra, melyben regényeiről és pályájáról mesél. Megtudhatjuk, hogy miképp döntött a két tudósról szóló könyv megírása mellett, mi motiválta, mire volt kíváncsi és mi volt a célja a szövegekkel. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Egy elme, mely az örökkévalóságnak készült, de emberi testben érte a vég. Neumann János lenyűgöző és magával ragadó, kalandos élete. Neumann János nevét hallva sokaknak a számítógép jut eszébe, és tévesen azt hiszik, hogy nevéhez fűződik a számítógép feltalálása. Valójában a modern, digitális számítógépek architektúrájának kialakításánál segédkezett, és ötleteivel nagyban hozzájárult a számítógépek fejlődéséhez. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Történelem, politika, filmművészet és tudomány – Hat könyv, amiből tanulhatsz valamit.
Azóta nem csupán neve vált idehaza is széles körben ismertté, munkásságát hungarikummá nyilvánították. Igaz, legtöbben "csak" a számítógép feltalálójaként emlegetik, pedig mint Wisinger Neumann-könyvéből is tudható, számos tudományos területen (matematikusként, informatikusként, kémikusként, fizikusként, mérnökként, feltalálóként, közgazdászként, magfizikusként, egyetemi oktatóként) kiemelkedően kamatoztatta zseniális tudását. Visszatérve a film készítésére. A két tudósnak – Szent-Györgyinek és Neumann-nak – valóban nagyon sok közös ismerőse volt, aki mindkettőt kiemelkedő képességű személyiségként tisztelte. Csak néhány példa a legnagyobbak sorából: Pólya György matematikus (Standford Egyetem), Teller Ede fizikus (Stanford), Albert Tucker közgazdász (Princeton), Wigner Jenő fizikus (Princeton). A filmek után, személyes élményei, szívós kutatómunka alapján Wisinger István előbb megírta "A Nobel-díjas kém" című könyvét (Athenaeum Kiadó, 2016) a Szent-Györgyi Albertről, majd pedig a mostanit Neumann Jánosról.
Neumann János 1921-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára, de csak vizsgázni járt be. Az egyetemi évei alatt a legtöbb időt Berlinben töltötte, ahol Fritz Haber kémia, Albert Einstein statiszikus mechanikai és a matematikus Erhard Schmidt előadásait hallgatta. Ott is találkozott több más magyar tudóssal: Gábor Dénessel, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel. 1923-ban beiratkozott a zürichi Eidgenössische Technische Hochschuléba vegyészmérnökséget tanulni. Ebben az időben már főképp matematikai kutatással foglalkozott. Mivel úgy érezte, hogy Magyarországon már nem fejlődhet úgy matematikai tudása, ezért Németországban maradt. Rockeffeller-ösztöndíjasként 1925-1927-ben Göttingenben tartózkodott. 1927-ben a berlini egyetem legfiatalabb magántanárának nevezték ki. 1929-1930-as tanévben a hamburgi egyetemre került. Neumann Jánost Oswald Veblen amerikai matematikus hívta az Egyesült Államokba. 1930-ban érkezett Princtonba. Három éven keresztül, az egyik félévben Princetonban, a másik félévben pedig a berlini egyetemen tanított.
Elsősorban arról szól, hogyan (és miért) jutott el a magyar zseni az Egyesült Államokba, és miként lett hagyatékából – Galilei, Newton és Einstein életművével összemérhetően – az egyetemes tudomány kincse. Jó szívvel ajánlom elolvasásra. Wisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak / Athenaeum Kiadó, 2018
Az övé is egy azok közül a világbíró történetek közül, amelyek a pesti belvárosban vették kezdetüket, egészen konkrétan a mai Bajcsy-Zsilinszky úton, a 62-es számú házban, a reményteljesnek tűnő 20. évszázad nyitánya közben. Egy a pesti felső középosztályhoz tartozó, gyorsan asszimilálódó bankárcsaládban, a kiegyezés és a polgárosodás nagy nyertesei között, ahol már senki nem gyakorolta a zsidó vallást, sem a bankigazgató családfő, sem a felesége, megszületett az első gyermek, aki tízéves korában már a nemesi előnév használatára is jogot formálhatott apja szolgálatainak jutalmaként. A haldokló Monarchia még gyorsan lehetővé tette számára, hogy majd Johann, még később pedig John von Neumannként vonulhasson be az emberiség emlékezetébe a már ekkoriban, tízévesen is páratlan képességeket tanúsító ifjú ember. A családi légkör, amelyben felnőtt, roppant inspiráló volt, a klasszikus humán műveltség levegője járta át, a kis Neumann már ekkoriban életre szóló védőoltást kapott a szakbarbárság ellen: rövid élete végéig fejből tudta idézni a görög történetírót, Thuküdidészt és pontosan megérthette később, milyen társadalmi tétje van alkalmazott matematikai felfedezéseinek, milyen lehetőségek és veszélyek forrása a technika.