(Miklósi és Topál, 2006) A farkast a könnyed táplálékszerzés vonzotta az ember közelébe, lassan adaptálódott az új erőforráshoz miközben stressztűrő képessége növekedett, hozzászokott az ember közelségéhez. (Csányi, 2012) Az embernek megfelelt, hogy a vadászatainak melléktermékeit eltakarították, de a betolakodókat is jelezték, és egy idő után melegedésre is alkalmasnak bizonyultak a hozzájuk szegődött, szelíd farkasok. Örökbefogadtak a látássérült kutya mellé egy segítőtársat: a DNS-tesztből kiderült, hogy a testvére - Könnyű. A letelepedést követően házőrző, juhász-, terelő-, vadász- és egyéb munkakört betöltő megbecsült társakká váltak. E hasznos kutyákat az azonos munka végzésében jeleskedő egyedekkel párosították. Ezzel kezdődhetett meg a valódi értelemben vett háziasítás. Jelenlegi elképzelésünk szerint azonban a mesterséges szelekciós szempontoknál a lényeg a kutya és az ember közötti kommunikáció sikeressége volt, a minél jobb beilleszkedés az emberi környezetbe, aminek elemei az emberhez való vonzódás, a kezelhetőség, a viselkedés ember általi kontrollálhatósága és a taníthatóság. (Köböl, Hevesi és Topál, 2013; Miklósi és Topál, 2006) Más kutatók érzelmi okokat hangsúlyoznak, nevezetesen, hogy a kutya szociális igényeket elégített ki, ami azt jelenti, hogy a szelekció irányát a kölyökszerű viselkedés és a szociális függőségre való hajlam határozta meg (Miklósi és Topál, 2006).
Az állatokat egészségügyi okokból elaltatták, testüket gazdáik tudományos célokra adományozták. Kutya agyszövetében a gének aktivitását vizsgálva kiderült, hogy a 20 000 génből 16 000 gén nagy része aktív minden állatban, és körülbelül 3 500 eltérően expresszálódik a korcsoportok között. Kutya genetikai vizsgálat vérből. Száznál kevesebb gén csak az idős kutyákban volt aktív, a fiatalokban nem. Ez azt jelzi, hogy az öregedéssel kapcsolatos genetikai változások inkább a mennyiségről, mint a minőségről szólnak. A megváltozott aktivitású gének más gének szabályozásában, az idegi fejlődésben, aktivitásban és az immunrendszerben is szerepet játszottak. Néhány fontos idegi funkcióval rendelkező gén az emberhez hasonló, de a rágcsálóktól eltérő elváltozásokat mutatott. A kutya ideális modell A kutyák mint az emberi öregedés természetes modelljei iránti érdeklődés az elmúlt években az egekbe szökött, így több rétegű kutatási kezdeményezések jöttek létre, mint például a Családi Kutya Program, a kutyák öregedésének tanulmányozására.
A kutyák nagyszerű modellnek ígérkeznek az emberi idegi öregedés és kognitív hanyatlás vizsgálatára. A kutatók azt állapították meg, hogy az ebek öregedésével kapcsolatos genetikai változások inkább a mennyiségről, mint a minőségről szólnak. A kutyák egyedülálló transzlációs potenciállal rendelkeznek az idegi öregedés és a demencia vizsgálatára, mivel hajlamosak az életkorral összefüggő kognitív hanyatlásra, beleértve az Alzheimer-kórhoz hasonló kóros állapotot. Mégis nagyon keveset tudunk a kutyák kognitív hanyatlásának hátterében álló molekuláris mechanizmusokról. Az ELTE legutóbbi tanulmányának célja az volt, hogy feltárja a transzkriptomikus különbségeket a fiatal és idős kutyák frontális kérge között. Ez egy olyan agyi régió, amelyet gyakran érintenek az életkorral összefüggő demencia különböző formái az emberekben. A kutatók 13 kedvtelésből tartott kutya frontális kérgi agyterületéről származó RNS izolátumokat elemeztek, amelyek 7 különböző fajtát és keveréket képviseltek. A kutyák csontrákja: gyerekeken is segíthet a beteg ebek vizsgálata - Az Én Kutyám. Hat eb 1-4 éves, hét 14-17 éves volt.
Sajnos további hátrányos anatómiai felépítésű a belső szemzuguk is, ahol sokszor látjuk a szemhéjak befelé fordulását (entrópium). A prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) tünete Főleg meleg, párás időben a kiemelkedő orrháti bőrredő területén a bőr különböző mértékben begyulladhat, így emiatt nagyon fontos, hogy ezt a területet tisztán tartsuk. Ez a gyulladt terület viszkető érzést vált ki az állatban, ezért elkezdi dörzsölni, vakarni, ami viszont komoly sérülést is okozhat a szemen. Világszinten is egyedülálló genetikai kutatás az ELTE Etológia Tanszékén | Vital.hu. Ezt a folyamatot nevezzük,, self traumának". A szaruhártyát folyamatosan irritáló szőrszálak – amelyek a kiemelkedő bőrredőn helyezkednek el-, festékanyag (pigment) lerakódást válthatnak ki, így egy pigmentációs folyamat zajlik le a szemben. Ha ez a pigmentációs folyamat egy összefüggő sejtréteget képez, az már az állat látóterét is csökkenti. Sok esetben viszont nem következik be ezeknek a festékanyagoknak a lerakódása, hanem egy fájdalmas szaruhártya fekély alakul ki. Ez az elváltozás akár súlyos mértékű is lehet, amely már a szemgolyó állapotát is veszélyeztetheti.
Ti is kértetek már DNS-tesztet kedvenceteknek? Milyen érdekességekre bukkantatok?
Ezek az első genetikai eredményei az ELTE Etológia Tanszék kutyaagy-kutatásainak. A genetikai vizsgálat a világszinten is egyedülálló, 2017-ben alapított Kutya Agy- és Szövetbank közreműködésével jött létre. Az összegzés szerint a betegségek és biológiai folyamatok kutatásához alapvetőek a szerv- és szövetmintákat gyűjtő biobankok. A humán, orvosi kutatásokat szolgáló bankoknak komoly irodalma és módszertana van, de állatoktól származó mintákat főként tenyésztési, gazdálkodási célból gyűjtenek. Kutya genetikai vizsgálat menete. "Amikor 2016-ban ötéves pályázatot nyertünk a kutyák öregedésének kutatására, arra gondoltunk, hogy ennyi idő alatt óhatatlanul több, általunk megismert idős kutya élete véget ér majd természetes okokból. Ha a gazdák felajánlanák az elhunyt kutyájukat kutatási célokra, akkor a világon egyedülálló gyűjteményt hozhatunk létre, mert viselkedési és a kutyatartási adatokat is csatolhatunk a biológiai mintákhoz" - idézi fel a közleményben Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa, a Szenior Családi Kutya Program vezetője, aki beszámolt arról is, hogy a vizsgálathoz csatlakozott Czeibert Kálmán állatorvos is, aki páratlan tudással rendelkezik a kutyaagy-anatómiáról.
Elkészült a magyar egyetemek és főiskolák rangsora, amelyet a HVG tett közzé. A felmérés annak alapján ítélte meg az egyetemeket, hogy milyen tudományos fokozatokkal rendelkeznek az oktatóik, valamint hogy mely intézményeket választják a legnagyobb arányban a legjobb érettségit produkáló diákok. A legjobb tízbe az alábbi intézmények kerültek be: 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem 2. ( holtversenyben) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2. ( holtversenyben) Szegedi Tudományegyetem 4. (holtversenyben) Debreceni Egyetem 4. (holtversenyben) Károli Református Egyetem 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem 7. Semmelweis Orvostudományi Egyetem 8. Pécsi Tudományegyetem 9. Budapesti Corvinus Egyetem 10. Budapest főiskolák és egyetemek rangsora. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Cikkünk első verziójában a Szegedi Tudományegyetemet pontatlanul jelöltük meg harmadikként, ők is második helyezést értek holtversenyben – a Szerk. ) Az összesített intézményi rangsorban az ELTE úgy lett az első, hogy az oktatói és a hallgatói intézményi listát is vezeti.
Budapest térkép, budapesti útikalauz, információs portál Turista információk Budapestről: szállás, utazás, étterem, látnivalók, város kalauz, szórakozás, kikapcsolódás, közhasznú információk.
Bemutatás Az oldal a magyar egyetemeket ill. a hozzájuk kapcsolódó oktatási oldalakat mutatja be.