2022. június 01. 2022. május 30-31. között a ZalaZone Járműipari Tesztpályán reakció-kutatás zajlott 45 önkéntes bevonásával, ahol a szegedi oktatók az önvezető járművek utasainak érzelmi és biológiai reakcióit mérték egy-egy közlekedési helyzetben, mint például gyorsítás és lassítás, egy szarvas vagy egy kerékpáros kikerülése. A két napig tartó vizsgálat a Járműipari Tesztpálya, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése keretében valósult meg. Szeged, Tisza part muzeummal - 1920-1945 - Magyarország - Képeslapok. A mérésre több mint 100 fő jelentkezett, akik közül választották ki végül az a 45 főt, aki az önvezető járművekbe beülhetett. A témában végzett kutatás 2022-ben a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Díját is elnyerte. A kutatássorozat ötletgazdája és koordinátora oktatónk, Dr. Lukovics Miklós, aki Amerikában szerzett tapasztalatai után, 2017-ben vágott bele a jelenleg is tartó projektbe. A zalaegerszegi pályán történő mérést több mint 2 éves előkészítés, szervezés és próbamérés előzte meg.
A 20 perces tesztek során speciális műszerekkel, fejre erősített elektródákkal és szemkamerával figyelték meg az alanyok agyi tevékenységét és szemmozgását. A jelentkezők teljes felszereléssel ültek be az önvezető autóba, akik számára különféle közlekedési szituációkat modelleztek, miközben a számítógép minden biológiai reakciót rögzített. Az utazás előtti állapotról, valamint az utazás közben átélt élményekről egy pszichológiai teszt keretében számoltak be a megfigyelt egyének. Mi következik most? A kutatócsoportra egy hosszú elemzési folyamat vár, a két nap után hatalmas adatbázissal rendelkeznek. Úgy vélik, hogy a végeredmény nem csak a tudományos világ, hanem az önvezető jármű iparág számára is hasznos lehet. A kutatócsoport munkáját már most is több hallgató segíti, és szeretettel várják mindazokat, akik érdeklődnek a téma iránt, és szívesen elmélyülnének az önvezető járművekkel kapcsolatos társadalomtudományi témák kutatásában. Az érdeklődök itt tájékozódhatnak. A kutatócsoport GTK-s tagjai: • Dr. Lukovics Miklós (SZTE GTK) • Dr. Szállodai recepciós - Szeged, Csongrád - Vendéglátás / idegenforgalom. Majó-Petri Zoltán (SZTE GTK) • Dr. Prónay Szabolcs (SZTE GTK) • Ujházi Tamás (SZTE GTK) • GTK-s hallgatók
A cím ezt a sorsot jelenti. Az osztályrészem szó nem mást jelent, mint sorsom, helyem a társadalomban, mindaz, ami nekem jutott. A vers eredeti címe A Camoena volt, ezt később változtatta meg a költő. Az új cím a vers összegző jellegét erősíti. Az első két versszakban megjelenő hajó-kép régi toposz (állandósult, közkinccsé vált költői kép, ősi jelkép), amely Horatiustól való: az antik költő Licinius Murenához című ódája is veszélyes tengeri hajózásnak nevezi az emberi életutat. Az okosan kormányzott hajó a középutat választja, kerüli mind a túlzott óvatosságot, mind a vakmerőséget. Az első sor két rövid, tömör kijelentő mondat: Partra szállottam. Berzsenyi daniel osztályrészem elemzés . Levonom vitorlám. Ez a két mondat mellérendelő viszonyban áll egymással és véglegességet sugall. Mit akar mondani azzal, hogy "partra szállottam"? Nagyjából azt, hogy megállapodtam, letelepedtem, megnyugodtam. Vagyis a megállapodott, földet és anyagi biztonságot szerzett, családot alapító ember biztonságérzete szólal meg. Persze, ez a nyugalom azért mégsem olyan egyértelmű… A "levonom vitorlám" azt is jelentheti, hogy feladja, beletörődik.
A 3. mondat múlt ideje távolabbra utal vissza. A 4. mondat a jelenig megtett életút történeteit szimbolikus-allegorikus általánosságokban idézi meg. A 3-4. versszakban a mondatok meghosszabbodnak, bonyolultabbá válnak. Itt megengedő alárendelő összetett mondattal fejezi ki Berzsenyi az értékkülönbséget saját kiábrándító élete és az ókori görög tájak között. Az 5-6. versszakban a strófán belüli mondathatárok erősebbek, mint a strófaköziek. Motívumok: hajó képe: Horatiustól való ( Licinius Murenához c. verséből), Berzsenyinél a magánéletre vonatkozik (életút – hajó): az életen való biztonságos átjutás toposza. – Horatiusnál a hajó képe a folyton változó külső körülményeket kiegyenlítő, a lélek belső egyensúlyára törekvő magatartást jelképezte, Berzsenyinél a megállapodás, a révbe érés metaforája. Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (verselemzés) - Oldal 3 a 6-ből - verselemzes.hu. – Az okosan kormányzott hajó az arany középutat választja: se a part közvetlen közelébe, se a mély tengerre nem megy (horatiusi "arany középszer"! )
Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút! Az "elzárt hely" ugyan védettséget, biztonságot is ad, ami jóleső érzés, de emellett börtön is (ami érthető, ha Berzsenyi vidéki elszigeteltségére gondolunk). Ott rejlik mögötte a fájdalom, mert a költőnek ifjúságától kell elbúcsúznia. Ez azt is jelenti, hogy le kell számolnia az illúzióival, álmaival, ábrándjaival, ami keserűséggel tölti el. De a boldog megelégedésben, amivel vigasztalja magát, van egy kis önámítás: illúzióba ringatja magát. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (elemzés) - YouTube. A 3-4. versszakban érveket sorol fel a jómódú földbirtokos életforma, a kiegyensúlyozott családi élet boldogsága mellett. Bár nem oly gazdag mezeim határa, Mint Tarentum vagy gyönyörű Larissa, S nem ragyog szentelt ligetek homályin Tíburi forrás: A költő úgy érzi, saját birtoka, gazdagsága szegényesnek tűnik, ha az ókori irodalomból ismert görög tájak, városok (Tarentum, Larissa) pompájával hasonlítja össze. A fő szövegszervező erő a versben az ellentét (tenger-kikötő, végtelenség-elzárt hely, mozgalmasság-statikusság, ifjúság-felnőttkor, küzdelem-megelégedettség).
A cím birtokos személyjeles főnév, témajelölő. Berzsenyi eredetileg nem ezt a címet adta a versnek. Az eredeti cím Camoena volt. A Camoenák (kaména) a görög Múzsáknak megfelelő itáliai istenségek. Az új címet Kazinczy adta. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4