2. lépés - Válaszd ki a bőrszínednek megfelelő fényerősséget a mellékelt táblázat alapján. 3. lépés - Kapcsold be a készüléket és finoman nyomd a bőrödre. Várd meg, amíg felvillan a jelzőfény, majd nyomd meg a kioldó gombot. 4. lépés - Lassan csúsztatva menj végig a kezelni kívánt felületen. Kerüld ugyanazon bőrfelület többszöri kezelését. Philips lumea vélemények hotel. Cserélhető fejek az érzékeny területekre A Lumea kiegészítő fejei segítségével biztonságosan szőrteleníthetsz olyan érzékeny területeken is mint az arc, hónalj, vagy bikinivonal. Testkezelő fej (4 cm2) - A nyakvonal alatti nagyobb területek kezelésére. Precízós fej (2 cm2) - Az arc biztonságos kezeléséhez. Biztonság A Philips Lumea, IPL stimulációval természetes módon előzi meg a szőrszálak növekedését, és mivel otthoni használatra lett tervezve, ezért teljesen biztonságos az alkalmazása. Az IPL (intenzív pulzáló fény- intense pulsed light) technológia hatásának lényege az ún. szelektív fototermolízis: a készülék által kibocsájtott fény a világosan pigmentált bőrön akadálytalanul halad át, majd a sötétebben pigmentált hajhagymában elnyelődve hőenergiává alakul, így a növekedésben lévő szőrszálat célozza, és tartósan megállítja annak növekedését.
Ellenőrzött Az IPL az intenzív pulzáló fényt jelenti, és olyan technológia, amely fényvillanásokat használ a haj növekedésének ellensúlyozására. Hasznos volt ( 0) A kézikönyvet eredetileg tette közzé a Philips. Közvetlenül kezelés előtt is leborotválhatja a területet, azonban a borotva okozta felszíni hámsérülések és a kezelés okozta hő együttesen irritációt okozhat. Továbbá a kezelt terület legyen teljesen tiszta, olajoktól, testápolótól mentes. 10. Használhatók-e dezodort hónalj szőrtelenítés után? Közvetlenül a kezelés után a dezodor használata irritációt okozhat. Javasoljuk, hogy várjon pár órát, amíg a bőr teljesen megnyugszik, ezután már teljes biztonsággal használhat dezodort. 11. Philips lumea vélemények university. Mely területeket villanthatom le? A készülékek eltérőek lehetnek, így mindegyik gép esetében meg van határozva, hogy mely területeket kezelhetjük le. Alapvetően a technológiával lekezelhetjük a test bármely részét: arc, hónalj, láb, karok, bikini vonal. Intim terület esetében a nyálkahártyás területeket nem kezelhetjük, az ezen kívül eső területeket igen.
Két koordinátáival adott vektor, a (a1, a2) és b (b1, b2) skaláris szorzata: a*b =a1*b1 +a2*b2. Bizonyítás: a =a1*i +a2*j, b =b1*i +b2*j, a*b =(a1*i +a2*i)*(b1*i +b2*i). Két vektor skaláris szorzata, emelt szintű matematika tételek - YouTube. A disztributív tulajdonság alapján a szorzás tagonként végezhető: a*b =a1*b1*i^2 +a1*b2*i*j +a2*b1*j*i +a2*b2*j^2, i*j =j*i =0, mivel i és j merőlegesek egymásra. i^2 =|i|*|i|*cos(0) =1. Hasonlóan (j^2) is 1-gyel egyenlő. Így a*b =a1*b1*1 +a2*b2*1, amigől a*b =a1*b1 +a2*b2, ezt akartuk bizonyítani. Tehát két vektor skaláris szorzata megfelelő koordinátái szorzatának összege.
(belső szorzatot). Általános értelemben egy adott vektortér felett bármely kétváltozós leképezést belső szorzatnak nevezünk, ha a fenti tulajdonságokat teljesíti. Egy vektortér felett akár több különböző belső szorzat is definiálható. Ilyenkor inkább szokásos a jelölés. Példák [ szerkesztés] Az intervallumon folytonos, -be képező függvények terén értelmezett belső szorzat: Komplex értékű függvények esetén az integrandus -ra módosul. Bármely lineáris térben értelmezhető egy adott bázishoz tartozó skalárszorzat a következőképp. Ha és vektor az bázisban felírható: akkor az ezen bázis által meghatározott skalárszorzat: Geometriai vonatkozások [ szerkesztés] Az euklideszi geometriában szoros összefüggés áll fenn a skalárszorzat és a hosszak, valamint a szögek között. Egy vektorra a hosszának (abszolút értékének) négyzete, és ha egy másik vektor, akkor ahol és jelöli az és vektor hosszát, pedig az általuk bezárt szög. Mivel az vektornak -re való vetülete, a skalárszorzatot geometriailag úgy lehet értelmezni, mint -nak irányába eső komponensének és -nek a szorzatát.
A skaláris szorzat felcserélhető (kommutatív). Azaz: \( \vec{a}·\vec{b}=\vec{b}·\vec{a} \) . Ez a definíció következménye, hiszen felcserélhetőség a valós számokra igaz. 2. Egy vektor önmagával való skaláris szorzatát a vektor négyzetének nevezzük. Azaz: \( \vec{a}·\vec{a}=|\vec{a}|·|\vec{a}|·cos(0°)=|\vec{a}|^2 \) Mivel ekkor a hajlásszög nulla, ezért cos0° =1. 3. Bebizonyítható, hogy a skaláris szorzat az összeadásra nézve disztributív. Azaz: \( \vec{c}·(\vec{a}+\vec{b})=\vec{c}·\vec{a}+\vec{c}·\vec{b} \) . 4. Skaláris szorzatot egy számmal úgy is szorozhatunk, hogy a számmal a skaláris szorzat egyik tényezőjét szorozzuk. Azaz: \( k·(\vec{a}·\vec{b})=(k·\vec{a})·\vec{b}=\vec{a}·(k·\vec{b}) \) , ahol k∈ℝ. 5. A skaláris szorzat általában nem csoportosítható (nem asszociatív). Azaz: \( (\vec{a}·\vec{b})·\vec{c}≠\vec{a}·(\vec{b}·\vec{c}) \) . Hiszen a mellékelt szorzásnál a baloldalon a \( \vec{c} \) vektor számszorosa \( (\vec{a}·\vec{b}) \) -szerese), míg a jobb oldalon az \( \vec{a} \) vektor számszorosa, \( (\vec{b}·\vec{c}) \) -szerese található.