Damaszkuszi acél wikipedia page 440c acél D2 acél tulajdonságai A külső városrészek két legjelentősebb építészeti emléke a Sarandát övező dombok egyikén álló, az 5–6. századok fordulóján épült Negyven szent templomának (Kisha e Dyzetë Shenjtorëve) romja, valamint a 18. századi lëkurësi vár (kalaja e Lëkurësit) felújított épülete. Saranda 10-20 kilométeres körzetében számos kulturális és természeti érték található, így a város csillagtúrák kedvelt kiindulópontja. Ezek közül legnevezetesebb a várostól 17 kilométerre délre, a Butrinti-tó partján elterülő Butrinti Régészeti Park, a kulturális világörökség része, amelynek területén az ókori Buthróton/Buthrotum romjai, valamint velencei korabeli épületek láthatóak. Sarandától északkeleti irányban, 13 kilométerre az ugyancsak jelentős antik görög Phoiniké romvárosa, 22 kilométerre, a Muzinai-hegyektől közrezárva pedig a Kék Szem néven ismert forrásmedence található. Északra az Albán Riviéra strandjai, délre Ksamil felkapott aranyhomokos tengerpartja várja a fürdőzni vágyókat.
Más feljegyzések azonban arról is tanúskodnak, hogy a felhevített acélötvözethez kis mennyiségű üveget is hozzáadtak, amely aztán a különféle szennyeződéseket magához vonzva kiült az acélfelületre. Ezáltal különlegesen tiszta acélhoz juthattak hozzá a kovácsok. Kemény és mégis rugalmas A damaszkuszi acél azért volt igen értékes, mert két, egymással összeegyeztethetetlennek tűnő tulajdonságot volt képes magába olvasztani: egyrészről roppant erős volt, másrészről igen hajlékonynak is mutatkozott. Hajlékonyságáról is születtek legendák: e szerint a kard végét akár markolatig is vissza lehetett hajtani anélkül, hogy a kardlap eltörött volna. Hogy ebből mi igaz, rejtély, de a mostani vizsgálatok talán a hajlékonyság rejtélyét is képesek lesznek megoldani. Persze nem mindenki hisz ebben: John Verhoeven, az amerikai Iowa State University professzora ugyancsak kételkedik Paufler állításaiban: szerinte a valódi keménységet adó cementit rudak a széncsövecskék nélkül is elegendőek voltak ahhoz, hogy egy roppant erős és rugalmas kardot tudjanak gyártani.
Nanocsövek a megoldás A korábbi magyarázatokkal szemben most mikroszkopikus vizsgálatok révén valóban megtalálni vélik a damaszkuszi acél titkát: a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az acéllapok olyan nanoméretű szénrudacskákat tartalmaztak, amelyek közepén cementitrudak húzódtak meg. A kettős csövek a német Technische Universität Dresden kutatói szerint nemcsak a lap esztétikai értékét növelték, de egyben praktikus célt is szolgáltak: a damaszkuszi acélkardok ily módon önélező fegyverekké váltak, mivel a csövecskék letörésével újabb és újabb érdes, aprófogú fűrészfelületek keletkeztek. A damaszkuszi kardok éppen ezért Peter Paufler szerint valójában nem is vágtak, hanem apró fogazatukkal elfűrészelték az útjukba kerülő tárgyakat. Az alapanyag persze itt sem volt mindegy, ahogy a kemencékhez használt fa milyensége is szigorúan elő volt írva. A kovácsolás ideje igen hosszúra nyúlt más kardokhoz képest, ami nemcsak a kardok erejét, de értékét is tovább növelte.
A kardpenge anyagát különleges módon edzették: többször egymás után felhevítették, majd lehűtötték. Ennél többet nem sikerült kideríteni – a gyártási módot hétpecsétes titokként őrizték. Annak pedig, hogy az 1750-es években a damaszkuszi acél egyszer s mindenkorra eltűnt az arab fegyverkovácsok műhelyeiből, a legvalószínűbb oka az, hogy az alapanyagul szolgáló indiai ércbányák kimerültek. A drezdai kutatók a minap tanulmányt adtak közzé a damaszkuszi acélpenge mikroszkopikus vizsgálatáról. Kiderítették, hogy az acéllapok nanoméretű kettős szénrudacskákat tartalmaznak, ami dupla haszonnal járt. Részint tetszetősebbé tették magát a pengét, ami ugyanakkor önélezővé vált, mivel a csövecskék letörésével újabb és újabb érdes, aprófogú fűrészfelületek keletkeztek. Így a damaszkuszi kardok tulajdonképpen nem is vágtak, hanem apró fogazatukkal egy pillanat alatt elfűrészelték az útjukba kerülő tárgyakat.
Verhoeven egyébként jó öt évvel ezelőtt már egyszer bejelentette, hogy megtalálta a damaszkuszi acél titkát, sőt egy falusi kováccsal összefogva utángyártottak is néhány példányt az erős és rugalmas kardból.
Most megkülönböztetésül az ilyen kirakott diszítményt tausziának szokás nevezni. A franciák a tausziát ugy nevezik damasquinure (l. o. ), azaz damaszkénszerü. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
Quimby-Az egyik ember.... - YouTube
a bizalom nyakán kígyó tekereg, zokog a bohóc, a macska kiköpte az egeret. épen lassan lukra fut az utolsó, jutalma egy baldahinos koporsó, és kedvenc fekvő nyolcasunk a végtelen fele, spricceli a spermát, hogy a világ vulvája legyen vele tele. Hallgass bele Update Required To play the media you will need to either update your browser to a recent version or update your Flash plugin. Traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel A friss lemezpályázatot nyert, sokoldalú, fiatal előadó/dalszerző, Heidi Albert elektronikus műfajban bontakoztatja tovább szárnyait. Új felvétele, a "Valahol" traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel, amelyért ma már köszönetet mond. Az egyik ember... - Quimby – dalszöveg, lyrics, video. A tehetség korábbi zeneszámai és izgalmas feldolgozásai arról árulkodtak, hogy egy igazi "zenei laboratóriumot" működtet, amiben folyamatosan kísérletezik a stílusokkal és hangszerekkel. Legutóbbi, IMRIK-kel közös szerzeménye, az "Erre születtem" készítése során érezte először, azonban hogy az elektronikus zenében látja a valós kiteljesedést.
Értékelés: 132 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: BERECZKY CSABA fafaragó népművész mondja a műsor bevezetőjében: "Számomra különösen kedves helyeket fogunk bejárni. Hévízen születtem, majd 1951-ben Keszthelyre költöztünk. Gyerekkoromban nagyon sok időt töltöttem Egregyen, anyai nagyszüleimnél. Keszthelyen betérünk alapítványunk kézműves alkotóházába, ahol szakmai tevékenységem folyik. Végigsétálunk a Fő utcán, bemegyünk a Goldmark Károly Művelődési Központba, utána a Balatoni Múzeumba, ahol az ottani néprajzosoktól rengeteg segítséget kaptam pályafutásomhoz. A Balaton parton, a Szigetfürdő gyermekkori élmények színtere. A Kányavári-szigetre sokat járunk a családdal kirándulni, kikapcsolódni, élvezni a csodálatos természetet. Felkeressük Zalaegerszegen, a Gébárti-tó partján található Regionális Kézműves Alkotóházat, amelynek létrehozásában magam is részt vettem. Utazásunk Cserszegtomajon ér véget, a családi házunkban, ahol műhelyem és kis galériám található. " Egyéb epizódok: Stáblista: július 14.