Kisfiam 10 hónapos, és a gyerekorvos elküldte pszichológushoz, mert időnként úgy rázza a fejét, mintha nemet intene, de hosszabb ideig (mig elszédül), és elég gyakran csinálja. Nem tudom mihez kötni, zenére sokszor rázza igy a buksiját, de sokszor csak úgy minden ok nélkül. Sajnos csak jövő héten vagy még később jön vissza a pszichológus, úgyhogy most teljesen frászban vagyok, hogy mi lehet a probléma. Én nem is tulajdonitottam neki nagy jelentőséget, azt hittem, hogy csak egy rossz szokás. Egyébként minden rendben van vele, okos és jókedvű kisfiú. Baba Rázza A Fejét. Ami a mozgását illeti, egy kicsit később kezdett mindent csinálni, gondolom azért, mert pici baba korában hipotón volt, de azátán minden nap tornáztunk és fél éves korában "gyógyultnak" nyilvánitották. Még csak nemrég kezdett el kúszni és mászni, de voltunk gyógytornásznál, aki semmi rendellenességet nem talált. Kérlek, ha van ötletetek, vagy tapasztalatotok, hogy mitől lehet ez a fejrázás, akkor irjatok. Előre is köszönöm a hozzászólásokat!
Kérdés: Kislányom 4 és fél hónapos vidám, kiegyensúlyozott kisbaba. Már jó ideje idõnként elkezdi dobálni a fejét viszonylag gyorsan jobbról balra oda-vissza. Ezt kb 5-15 másodpercig csinálja. Általában elalvás elõtt, vagy ha nagyon fáradt, vagy ha félálomban van. Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy így ringatja álomba magát? Ugye ez nem kóros? Válasz: Amit Ön leírt, egy rossz szokásnak nevezhetõ mozgásforma. Csecsemõkorban ez leggyakrabban a fej ütemes ütögetése kiságyba, falba, vagy annak himbálása. A pszichológusok szerint ez ringatás, nyugtatás a gyermek számára. Tartóssá azoknál a kicsiknél válik, akik sokat vannak kórházban, elhanyagoltak, vagy fogyatékosak és a külvilág nem érdekli õket. Nem hiszem tehát, hogy vidám, kiegyensúlyozott babájánál aggódnia kellene. 6 Hónapos Baba Rázza A Fejét. Mindenesetre vonják el ilyenkor figyelmét, simogassák, esetleg kicsit üljenek mellé, talán kapjon cumit, tegyenek mellé kedves tárgyat, amit nézegethet. Remélhetõleg így hamarabb elmarad és nem válik igazán szokássá ez nála.
Arrabona – Múzeumi közlemények Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961) Turányi Kornél: Klapka tábornok hovédei Győrben KLAPKA TÁBORNOK HONVÉDEI GYŐRBEN Győr a szabadságharc hadieseményei során többször cserélt gazdát. 1848. december 26-án Windischgrätz csapatai foglalták el, de 1849 áprilisában a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeképpen újból magyar kézre került. 1820. április 7. | Klapka György születése Temesváron. Június 28-án a Haynau elől visszavonuló magyar hadak kiürítették, de a szabadságharc utolsó napjaiban 1849. augusztus 5-től 15-ig ismét magyar honvédek vették birtokukba. Győr augusztusi tíz szabad napját Klapka György komáromi várparancsnok győzedelmes kitörésének köszönheti. A szabadság e néhány napjának történetét a város történetírói röviden és felületesen intézték el: Klapka tábornok az osztrákok által kinevezett "jó érzésű" (gut gesinnt) tisztikart elcsapatta, erőszakkal újoncokat toborzott, a város pénztárát lefoglalta, majd amilyen meglepetésszerűen jött, oly sietve visszavonult Komáromba. Egy a győri káptalani levéltárba letétbehelyezett korabeli naplónak, 1 a város és a Hadtörténeti Intézet levéltára 1849. évi iratainak, 2 továbbá a tábornok nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseinek 3 kritikai egybevetésével fényt igyekszünk deríteni az augusztusi napok győri eseményeire.
2018. szeptember 27. 08:49 MTI 169 éve, 1849. szeptember 27-én - másfél hónappal a magyar szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után - Klapka György tábornok is aláírta a komáromi vár megadásának előfeltételét képező megegyezést, amely szabad elvonulást és büntetlenséget biztosított a várőrség mintegy 30 ezer tagja részére. A komáromi várat, a kor legnagyobb és szinte bevehetetlennek számító erősségét a Görgey vezette fősereg 1849 júliusi elvonulása után Klapka György tábornok védte a II. és VIII. hadtest élén. Július végén, miután az osztrák erők nagy része is távozott, az ostromlók gyengébbek lettek, mint a várőrség. Klapka György Tábornok | Klapka György Sztárok Lányunokái - Hazai Sztár | Femina. Klapka ezt felismerve két kitöréssel szétzúzta az ostromzárat, majd felszabadította a Dunántúl északi felét, de a főhadszíntéren elszenvedett vereségekről érkező hírek nyomán augusztus 12-én visszarendelte csapatait az elsáncolt táborba, a védők létszáma ekkor elérte a húszezer főt. Az ostromgyűrű augusztus 20-ra ismét teljessé vált, a császáriak a világosi fegyverletételre hivatkozva kapitulációra szólították fel Klapkát.
Klapka augusztus 3-án kitörésre szánta rá magát és szétverte az ostromgyűrűt, az osztrák haderő majdnem Bécsig futott. A jól ellátott vár a világosi fegyverletétel után még hetekig kitartott, de az ellenállást céltalannak ítélő Klapka hosszas alkudozás után belement a kapitulációba. A szeptember 27-én megkötött egyezség szabad elvonulást garantált a védőknek, Magyarország legnagyobb erőssége október 7-én került osztrák kézre. Klapka Londonba, Genovába majd Svájcba ment, majd az orosz-török háború kitörése után Konstantinápolyba utazott és felajánlotta szolgálatait a török Portának. Mivel azonban Ausztria a várakozással ellentétben nem lépett hadba az orosz oldalon, Klapka nem kapott fontos feladatot. Városháza, Klapka tér és Klapka György szobor | Látványosságok Észak-Komárom | visitkomarno.eu. Visszatért Genfbe, ahol immár svájci állampolgárként pénzügyekkel foglalkozott. Az osztrák-olasz háború idején, 1859-ben az ideiglenes magyar kormány feladatkörét betöltő Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja lett Kossuth ls Teleki László mellett. Klapka hozzákezdett a magyar légió szervezéséhez, de a francia-osztrák fegyverszünet miatt az alakulatot fel kellett oszlatnia.
Élnek az eszmék, melyekért elszántsággal síkra szálltam, mint tetterős ifjú, melyekhez rendületlenül ragaszkodtam éltem délszakán, melyek éltető vigaszt nyújtanak aggkoromban. Visszaidézem a múlt emlékeit; előszedem a birtokomban levő, ereklyék gyanánt őrzött, megfakult írott lapokat; még élő, vagy már rég elhalt bajtársak leveleit; egy-egy darab történelmét sokat szenvedett hazánknak – és fölvetem a kérdést: nem rovok-e le barátaim, önmagam, nemzetem iránti kötelességet, ha emlékeimet nem viszem magammal a sírba, hanem azokat történelmi becscsel bíró irataimmal együtt nyilvánosságra bocsátom? Higgadt megfontolás után eltökéltem magam, hogy egész odaadással hozzálássak emlékeim megírásához. Ha ezen kötet első részében itt-ott már rég megjelent műveimre támaszkodtam, tettem ezt azért, mert az elbeszélés fonala úgy kívánta, és mert munkáim magyar nyelven soha sem jelentek meg. Hogy kitűzött feladatomat háborítlanúl bevégezhessem, tavaly őszszel Fiuméba rándultam, a hol nem csak a legszívesebb fogadtatásban részesültem, de egyszersmind egy derék hazafira – Gonda Józsefre – akadtam, ki munkám rendezésénél lelkes szorgalmával nagy hasznomra volt; kötelességemnek tartom neki, valamint a "Franklin- Társulat"-nak is, mely utóbbi teljes önzetlenséggel vállalkozott a kiadásra, e helyen szíves köszönetemet kifejezni: hogy további emlékeim megírását folytassam-e, azt jelen könyvem fogadtatásától és egészségi viszonyaimtól teszem függővé. "
Klapka ekkor szerzett tudomást az előzetes békéről, s kétségek között őrlődött. Nem tudta, vajon az az erőgyűjtést vagy a békekötés előkészületeit szolgálta. Tiszttársai többségével együtt ő sem látta Magyarországot 1849 óta, ezért érthető, hogy a józan ész felett győzedelmeskedett a hazaszeretet és a kínzó honvágy. Haditanácsuk döntése értelmében a Klapka légió a Moravka völgyében érte el a Kárpátok gerincén lévő, a sziléziai, a morva és a magyar hármas határt jelölő fehér keresztet, és 1866. augusztus 2-án, csütörtökön 14 órakor lépett újra magyar földre, és kibontotta a trikolórt. A thurzófalvi pofon Thurzófalváig (Turzovka) jutottak, ahol a helyi magyar birtokosok és a tót parasztok teljes közönye kijózanítóan hatott rájuk. Eközben a Jablonkai-hágó osztrák kézre került, és a császáriak megpróbálták a légiót bekeríteni, ráadásul a Magyar Nemzeti Bizottság által olyannyira ígért forradalom sem tört ki. Klapka felismerte a helyzet tarthatatlanságát és puskalövés nélkül, nagy kerülővel tért vissza eredeti körletébe.