A stanfordi börtönkísérlet minden idők egyik leghíresebb és egyben leghírhedtebb pszichológiai kísérlete, a mai napig a legékesebb bizonyítéka annak, hogy egy adott szituáció egyéni értékrendtől függetlenül bárkinek a viselkedését képes megváltoztatni, és bizonyos körülmények között mindenkiből ki lehet hozni a szadista állatot, a hatalmi alá-fölérendeltség mindenki lelkét megmérgezi. A stanfordi börtönkísérlet videa. Csakhogy most kiderült, hogy a kísérletet meghamisították, az egész meg volt rendezve, az eredmény kamu. A lényeget bizonyára mindenki ismeri. 1971-ben a Stanford Egyetem kutatói a sztárpszichológus Philip Zimbardo vezetésével egyhetes kísérletet indítottak, amelyben a résztvevőknek börtönőrök és rabok szerepét kellett eljátszaniuk, a kísérletet azonban a tervezettnél előbb félbe kellett szakítani, mert elszabadult a pokol: a börtönőrök túlságosan beleélték magukat a szerepükbe, kegyetlenül és megalázóan bántak a rabokkal, akik meg ettől teljesen kiakadtak, és az egész helyzet villámgyorsan közveszélyessé vált.
A stanfordi börtönkísérlet a világ egyik leghírhedtebb pszichológiai kísérleteként vonult be a történelembe, de úgy tűnik, az egész egy hazugságra épült. Rabok és börtönőrök A stanfordi börtönkísérlet minden idők egyik leghíresebb és egyben leghírhedtebb pszichológiai kísérlete volt, amely a mai napig a legékesebb bizonyítéka annak, hogy egy adott szituáció egyéni értékrendtől függetlenül bárkinek a viselkedését képes megváltoztatni, és bizonyos körülmények között mindenkiből ki lehet hozni a szadista állatot, ha hatalmi pozícióba kerül. A stanfordi börtönkísérlet. A projekt lényege röviden ennyi volt: az 1971-es kísérlet kitalálója, Zimbardo professzor a stanfordi egyetem diákjaival játszatott el egy fiktív börtönt, a hallgatóit rabokra és börtönőrökre osztva. Eddig azt lehetett tudni, hogy a kísérlet során az erőszak spontán elharapódzott, mivel a börtönőröket játszó hallgatók túlságosan kiélvezték a hatalmi pozíciójukat, olyannyira, hogy véget kellett vetni az egésznek. A professzor korábban úgy beszélt a kísérletről, hogy elmosódtak a játék és valóság határai, az őrök szerepét játszók szadista börtönőrökké vedlettek át, míg a rabok szerepében lévő fiatalok "szolgálatkész, engedelmes, dehumanizált gépekké váltak, akiket csak a menekülés, a saját egyéni túlélésük, valamint az őrök ellen halmozódó gyűlöletük foglalkoztatott".
19 oldalas közleményét a Hősök Tere vezetőjének küldte el. A Hősök Tere Zimbardo egyik nemzetközi projektjének magyarországi ága. Az amerikai pszichológus, szociolódus Zimbardo reakciója magyarul először a magyar pszichológiai oldalon jelent meg, a cáfolatból ennek alapján válogattuk ki a legfontosabb állításokat. Voltak instrukciók Zimbardo elismeri, hogy valóban instrukciót adott arra, hogy a börtönőrök szerepébe bújó tesztalanyok a jogszerűséget és a rendet fenntartsák, és követeljenek egyúttal tiszteletet a raboktól. Hihetetlen: előre megrendezték a világ leghíresebb börtönkísérletét. Azaz valóban kaptak utasítást arra, hogy kemények legyenek a rabokat alakító egyetemistákkal, de – emeli ki Zimbardo – a továbbiakban nem írták körül a viselkedésüket. Kiemeli, hogy egy zendülés lecsillapodása után váltak az őrök még keményebbé. Ilyen élethűen nem lehet játszani Blum cikkében kitér egy John Wayne nevű férfira, aki a kísérlet során kezelhetetlenül viselkedett, de állítása szerint csak azért, mert szerepét tudatosan eljátszotta, azaz mímelt. Zimbardo válaszában részletesen ír Wayne kegyetlenkedéséről; arról, hogy nem adott elég ételt a raboknak, fizikai megpróbáltatásoknak tette ki őket, illetve megalázó helyzetbe kényszerítette a fogvatartottakat.
Már több mint 40 éve annak, hogy Philip G. Zimbardo, a kaliforniai Stanford Egyetem tanára elvégezte a mára már világhírűvé vált börtönkísérletet. A kísérlet arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon az emberek képesek-e és ha igen, milyen mértékben megváltoztatni viselkedésüket, ha hatalmat kapnak a kezükbe. Zimbardo kísérlete egyértelműen prezentálta, hogy egyes helyzetek felhatalmazást adhatnak teljesen normális gondolkodású és érzelmi világú, erkölcsös életű embereknek is arra, hogy másokkal szemben kegyetlenségeket kövessenek el. A tézis igazságtartalmát a mai napig vitatják, az eredmények azonban magukért beszélnek. Az estét moderálja: Bárdos Rita
Talant Dujsebajev egyenesen zavarba jött, mikor arra kértük, jellemezze idősebb fiát játékosként. A kölni final four előtt nem állítottuk egyikőjüket sem könnyű feladat elé.
FŐOLDAL BAJNOKOK LIGÁJA EURÓPA LIGA MAGYAR KUPA NB I NEMZETKÖZI MÉDIA TV KAPCSOLAT SÚGÓ KERESÉS ARCHÍV Kézilabda kupa EHF-KUPA » Férfi » Final Four Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) Végrehajtó Bizottsága 2020. április 24-én bejelentette, hogy a Covid-19 világjárvány miatt az EHF-kupában elmaradt csoport-, negyeddöntő és Final Four mérkőzéseket törölték.
Bár a BL-trófeát ezúttal sem emelheti magasba, miután a németek az elődöntőben 34–30-ra kikaptak a Barcelonától, nagyon sokat jelent neki, hogy még egyszer pályára léphetett Kölnben.
A Győri ETO 33-31-re kapott ki a budapesti döntőben a címvédő Vipers Kristiansandtól. Az első 15 percet leszámítva szinte végig vezetett a meccsen a norvég csapat, megérdemelten nyertek. A Győr 2019 után játszott újra BL-döntőt, tavaly bronzéremig jutottak a sorozatban. A Győri ETO a norvég Vipers Kristiansand csapatával találkozott a női kézilabda Bajnokok Ligája döntőjében, amit Budapesten, a tavaly átadott MVM Dome-ban rendeztek vasárnap. A Győr 32-27-re verte a dán Esbjerget az elődöntőben, míg a címvédő Vipers a francia Metzet legyőzve jutott be a fináléba. Az elmúlt 15 évben ötször nyerte meg Bajnokok Ligáját a Győri ETO, 2017 és 2019 között ráadásul zsinórban háromszor győzedelmeskedtek. Legutóbb az orosz Rostov Don csapatát győzték le szoros meccsen. Azóta egy bronzéremig jutottak (a 2019-2020-as idényt nem fejezték be a koronavírus miatt), tavaly büntetőkkel bukták el az elődöntőt a francia Bresttel szemben. A Győr és a Vipers a csoportkörben is találkozott egymással, az első meccset simán nyerte a magyar csapat, 35-29 lett a vége.