1572. augusztus 23. Szerző: Tarján M. Tamás 1572. augusztus 23-án, késő éjszaka indított véres hajtóvadászatot IX. Károly francia király (ur. 1560-1574) és a katolikus párt vezére, Guise herceg a Párizsban összegyűlt hugenották ellen. A Szent Bertalan éjszakáján kezdődő mészárlás a későbbi napokban kiterjedt az ország számos tartományára, és becslések szerint több mint 10 000 áldozatot követelt. A protestantizmus a 16. század közepére Franciaországban is megjelent, és elsősorban a Genfben élő Kálvin János tanításaiból táplálkozott. A hugenották viszonylag hamar szemben találták magukat az uralkodó szigorával, II. Henrik (ur. 1547-1559) ugyanis egy, az inkvizícióhoz hasonló bíróságot szervezett, mely később rengeteg "eretneket" juttatott máglyára. Bár Henrik halála – 1559-ben – lehetőséget adott a reformáció számára a kibontakozásra, a három évtizedes politikai instabilitás vallási tolerancia helyett véres háborúk sorát eredményezte. Az özvegy Medici Katalin régenssége idején gyermekkirályok – előbb II.
Egy szót sem ért belőle, de azt megtapasztalta, hogy a javára van. Ám ez nem jelent nála lelki emelkedettséget, hiszen egy párbajban megölné földön fekvő ellenfelét, ha a többiek nem akadályoznák meg. Az erőszak átszövi a mindennapokat. A regény elején protestáns német katonák dicsekednek azzal, hogy kolostort gyújtottak fel, apácákat erőszakoltak meg. A párizsi aranyifjak a legkisebb sérelemért is kihívják egymást párbajra, s nem kegyelmeznek legyőzött ellenfelüknek. A királyi vadászaton részt vevők élvezettel nézik végig, amint az elejtett szarvas beleiből a kutyák lakmároznak. Mérimée a Szent Bertalan-éjszakai vérengzés előjeleként írja le, ahogyan IX. Károly belevágja kését a menekülni képtelen szarvas oldalába, s vastagnyakúnak nevezi. Ez egyértelmű utalás a protestáns Coligny tengernagyra, akinek egyik híve mészárosnak minősíti az uralkodót. Károly később, amikor maga elé rendeli a Coligny által megsértett George Mergy kapitányt, azt mondja neki: "Tudod-e, hogy ez a vastagnyakú már-már királyibb a királynál? "
ISBN 963-389-756-4 Eberhard Gresch. A hugenották története, hite és hatása. Budapest: Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója (2008). ISBN 978-963-558-022-4 Bokor József (szerk. Bertalan-éj, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft. (1998). ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 19. További információk Szerkesztés 1572. augusztus 23. A Szent Bertalan-éji mészárlás, Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Francia vallásháborúk Reformáció Ellenreformáció
A világirodalom népszerű regényeit magában foglaló sorozatunk második kötete ez a könyv. A maják kincse Jack London A maják kincse című – filmforgatókönyvből készült – "színes mese" szereplői meglepő-izgalmas eseményekkel kápráztatják el az olvasót. Miközben egy különös szerelmi háromszögnek vagyunk tanúi, bepillanthatunk a lázas 20. század kincsvadászainak hol kegyetlenül veszélyes, hol megmosolyogtatóan esetlen életébe, de sokat megtudunk az ősi közép-amerikai kultúrák hiedelemvilágáról is. Tüzet rakni - To Bulid a Fire Jack London Egy ember, egy kutya, behavazott vidék, metsző hideg. A Tüzet rakni című novellában nem nehéz felfedezni Jack London "legklasszikusabb" történeteinek alkotóelemeit. Azokról az elbeszélésekről van szó, amelyek döntően hozzájárultak London irodalmi arcélének kialakításához. A Yukon folyó barátságtalan vidéken vagyunk, Alaszka és Kanada határán, ahol 1896-ban kitört a klondike-i aranyláz. Ekkor London személyesen is megtapasztalta, milyen az élet az Északi sarkkör mentén.
Jack london regenye video Jack london regenye 2017 Jack london regenye tour Jack london regenye movie jack Jack London 1876. január 12-én született az Amerikai Egyesült Államokban (San Francisco, Kalifornia), amerikai író. Főbb művei: A farkas fia (1900), A vadon szava (1903), A tengeri farkas (1904), Ádám előtt (1906), Fehér Agyar (1906), Az országúton (1907), A vaspata (1907), A sárga sátán; újabb kiadása: Alkoholmámorban (1913), Kóbor csillag (1915), A beszélő kutya (1917) Az éneklő kutya (1917) Jack London egyike az első világhírű amerikai íróknak, népszerűsége mai napig tart. Számtalan művét filmesítették meg, kettőben ő maga is szerepelt. Kedvelt témái a vakmerő kalandorok, a beszélő kutyák, az erdők és a tengerek. Gyermekként kemény fizikai munkát kellett végeznie, nyomorban éltek, de a szenvedélyes olvasásnak semmi sem szabhatott határt. Fiatal évei során számtalan veszélyes és megterhelő munkát végzett, mindezek mellett írta regényeit. Alkoholproblémákkal és súlyos vesebetegséggel küzdött, morfium túladagolásban halt meg.
A vaspata 1917 őszén forradalom tör ki a világ egyik nagyvárosában Chicagóban. Ekkorra képzelte el Jack London az amerikai mélység népének kaotik... HÚS, semmi MÁS Ádám előtt - A skarlát The Call of the Wild - CD Inside e-Könyv Az óceán titka Fapadoskönyv Kiadó, 2011 A Pyreneus, fedélzetén Davenport kapitánnyal, szeretne kikötni Pitcairn-szigetén, ugyanis a hajója raktere lángokban áll. Kis halászhajókon, gyanús gőzösökön bejárjuk vele a Csendes-óceánt. Éhezünk, ölünk, dolgozunk. A Kossuth Kiadó 2015 szeptemberétől 15 kötetben megjelenteti az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával. Aranyásók Alaszkában Jack London Tengeri farkas Jack London "2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. " 2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót az irodalom művésze volt.
A zubbony. Csillagok vándora Jack London Jack London regénye, A zubbony, Csillagok vándora mintha ablakot vágna az életre, amin kitekinthetünk, s megtanulhatunk látni. Darrell Standing teste szorosan befűzve a zubbonyba, meggyötörten, még lázong a sorsa ellen; évek alatt kialakult személyisége az egyetlen, amivel magányában felkészülhet a halálra. (Jakabffy Andrea) Az amerikai író egyik népszerű és érett alkotása, egy négylábú vidám és humoros, kalandokban és szenvedésekben egyaránt bővelkedő, romantikus, de valószerű története. Mihály, az ír terrier nagy kalandjai azzal kezdődnek, hogy Mihályt (A beszélő kutya hősének, Jeromosnak a fivérét) magához csalja egy szeretetre méltó, sör- és kutyabolond hajópincér. Az imádott új gazda dédelgeti, oktatja, megtanítja ötig számolni és elővarázsolja belőle éneklőkészségét is. A vadon szava Jack London A regény főhőse Buck, a bernáthegyi- és juhászkutya keverék, akit az északi aranybányászat megindulásakor álnok módon elrabolnak, és száz dollárért eladnak.
Bohemian 2015. január 17., 15:21 Van egy fajta önkívület, amely az élet csúcsát jelzi, s amelynél magasabbra nem emelkedhetik az élet. S mivel a létezés paradox dolog, ez az önkívület akkor tör reánk, amikor életünk a leghevesebben lángol, és ugyanakkor tökéletesen elfeledteti velünk, hogy élünk. Ez az önkívület fogja el a művészt, ez feledteti el vele, hogy él, amikor egész lénye belevész egy láng lobogásába; ezt érzi a katona, amikor a háborútól eszét veszti a véres csatatéren, és nem kegyelmez senkinek; s ezt érezte Buck, amikor az ősi farkasüvöltést hallatva rohant a falka élén az élő táplálék után, amely sebesen menekült a holdfényben. Lényének legmélyéből tört fel az üvöltés, s még annál is mélyebbről, az Idő méhéből. Az élet ellenállhatatlan hullámverése hatalmasodott el rajta, a lét áradása, minden egyes izom, ízület és ín tökéletes gyönyörűsége, az az érzés, hogy összpontosul benne minden, ami nem halál, hogy lobog és száguld, és kifejezi magát a lendületben, és ujjongva röpül a csillagok alatt, a mozdulatlan, holt anyag fölé emelkedve.