Hogy megértsük a fogtömés utáni fogfájdalom lehetséges okait, a fogszuvasodástól kell kezdenünk. A fogszuvasodás lényege, hogy a fog szövetei felpuhulnak, szétesnek. Amíg ez a folyamat a fogzománcban van, addig akár visszafordítható is lehet, de ha a dentint eléri, a szövet biztosan fellazul. A fogtömés alkalmával a fogorvos a felpuhult dentin és szétesett zománc eltávolítását végzi. Az eltávolított szövet mennyiségétől függően alakul ki a kisebb vagy nagyobb üreg, melyet a fogtömés anyaga tölt majd ki újra. A kialakított üreg alja nagyon fontos. Minél közelebb kerül ugyanis a fog középső tengelyében levő fogideg kamrához, annál érzékenyebb a fog a beavatkozásra, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki a fogtömés után utófájdalom. Összeszedtem a fogtömés utáni fogfájdalom leggyakoribb okait és a legjellemzőbb fogfájdalom típusokat Fogtömés utáni fogfájdalom, inkább érzékenység, mely lassan csökken, de egyre jobb: Amennyiben a fogszuvasodás mélyre hatolt, azaz nagy mennyiségű fogszövet esett szét, a fogtömés számára kialakított üreg alja nagyon közel kerül a fogidegkamrához.
Ha javult, de nem az igazi, kb. 6-8 hét múlva kérjünk röntgenes kontrollt. Ha hidegre érzékenyen, de röviden belesajdul, egyébként nincs baja, akkor az a legjobb, a fog él, csak kicsit bibis, meg fog nyugodni. Fogtömés utáni fogfájdalom, egyre fokozódó fájdalommal, kisugárzással: Nagy kiterjedésű, mély szuvasodások esetén, ha a fogorvos kis esélyt is lát a gyógyulásra, azaz a fog életben maradására, akkor fogtöméssel próbálkozik. Ám sajnos, ez nem minden esetben érkezik idejében. Ha a szuvasodás már hosszú ideje fennáll, és nagyon mélyen érinti a szöveteket, a fogtömés ellenére a fog dönthet úgy, hogy nem marad életben. Ekkor a fogtömés után a fájdalom erősödhet, majd fogideggyulladás alakulhat ki. A fogideggyulladás a legelviselhetetlenebb fogfájdalom. Estére erősödik, sokszor kisugárzik úgy, hogy a páciens már nem tudja meghatározni, melyik foga is fáj. Javaslat: Kérjünk mielőbb időpontot kezelésre. Addig is szerezzünk be fájdalomcsillapítót, legalább a vény nélkül kapható termékeket.
Aggodalomra viszont semmi ok, ez ugyanis normálisnak tekinthető, és gyorsan elmúlik. És az normális, ha fájdalom jelentkezik? A fájdalommal már más a helyzet, a jól elkészített fogtömés ugyanis elméletileg nem fájhat. De ahány ember, annyiféle reakció, vagyis elképzelhető, hogy valakinek több idő kell a regenerációhoz, míg mások fel sem veszik a beavatkozást. Illetve van még egy fontos szempont: az sem mindegy, hogy mekkora volt a szuvasodás, ugyanis minél kiterjedtebb, annál nagyobb trauma éri a fogat a kezelés során, amit a szervezetnek fel kell dolgoznia. Szóval pánikra semmi ok, mert az érzékenység néhány nap után megszűnik, és újra teljes értékű lesz a fog. És ha nem múlik el a fájdalom? Akkor valószínűleg komolyabb gond van! Mint fentebb írtuk, a betömött fog néhány napig érzékenyen reagálhat az őt érő ingerekre, de az már nem tekinthető normálisnak, ha a fájdalom nem akar elmúlni. Ha ez történik, akkor mindenképpen meg kell nézetni a fogorvossal, mert csak ő tudja eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés.
Egyértelműen lecsengőben van a fájdalom hála az égnek. Tegnap még egész nap sajgott kicsit de gyógyszer már nem kellett mint a kezelés napján este, ma pedig már csak néha-néha érzek egy kis érzékenységet pár óránként. Remélem folytatódik a tendencia:) Én tavaly tömettem egy kis lyukat, nem is kellett érzéstelenitö mert nem volt nagy, picit kellemetlen volt de simán birható volt, ( volt egy másik fogam ott nem is éreztem annyira felszini volt). Ugye nekem ez nem fájt amikor mentem csak én szeretem betömetni már a pici lyukat hogy ne akkor kellejen amikor már nagy és kell érzéstelenitö stb, na a tömés után kb 2 hónapig fájt ha hirtelen rá haraptam. Nem mindig fájt de gyakran. Még mondtam is hogy milyen már hogy elmegyek a fogorvoshoz ugy hogy nem is fáj erre utána fáj 2 hónapig. Azóta szerencsére elmult semmi gond vele, pedig én is aggodtam kicsit, hiába mondta a fogász ismerösöm hogy nyugodjak meg ez normális mégha nem is gyakori. Köszi a válaszokat, vegyesek a tapasztalatok:) Egyelőre reménykedem benne, hogy a megbolygatástól fájt, mert az orvos is mondta, hogy nagyon mély tömés lett, ezért is bélelte még pluszban alá.
Temészetesen hajhullás esetén szakorvosok segítségével először a testi okokat kell kizárnunk, de nagyon gyakran az orvosok nem találnak semmit Ilyenkor vetődik fel, hogy hajhullás oka pszichoszomatikus. Nagyon gyakran fordul elő, hogy egy lelki megrázkódtatás következtében a haj elkezd erősen hullani. Hogyan okozhat mellkasi fájdalmat a szorongás? Azonban a folyamat ilyen esetben nem végleges, a trauma feldogozása után a haj hullása megáll, majd a haj fokozatosan újranő! Bizonyos mértékű fülzúgás sok embernél előfordul, de aki lélekben kiegyensúlyozott, nem foglalkozik vele. Valahogy úgy van vele, mint más az óraketyegéssel, az agya kikapcsolja a zajt, észre sem stressz okozta mellkasi fájdalom. Stressz mellkasi fájdalom lelki. Azonban zaklatott idegállapotban rákoncentrál, és a viszonylag csendes zaj ettől egyre hangosabbnak tűnik, a végén szinte dübörög, az őrületbe kergetve az embert. Pedig többnyire csak egy csendes zajról van szó Sokan azonban nem képesek megállni a reális adagnál, és búfelejtőként sokkal többet esznek bár az elhízást más is okozhatja.
Hogyan okozhat mellkasi fájdalmat a szorongás? A falásrohamok túlsúlyhoz vezetnek - sajnos a túlsúly már a társadalom egyre nagyobb részére jellemző. Az elhízás további egészségkárosodásokat von maga után. A fogyás sajnos nem következik be csoda-fogyasztótabletták hatására, a fogyókúrához a lelki életet is kell rendezni, hogy ne kelljen evésbe menekülni. Az elhízáson kívül lelki alapú evészavar az anorexia nervosa túlzásba vitt stressz okozta mellkasi fájdalom és a bulimia evésrohamok utáni önhánytatás is. A hipochonder bármilyen betegségről hall, kényszeresen vizsgálni kezdi magát, nem szenved-e abban a betegségben, és általában talál is gyanús tüneteket. Stressz mellkasi fájdalom ambulancia. Ne gondoljunk egyből a legrosszabbra: a mellkasi fájdalom lehetséges okai írta: Gosztola Judit Ne ijedjünk meg azonnal, ha enyhe mellkasi fájdalmat tapasztalunk. Nem minden esetben kell nagy bajra gondolni, az infarktuson kívül számos más oka is lehet, melyeket azonban mind ki kell vizsgáltatni. Mardossa a kétség, hogy most ő beteg, avagy nem.
Mikor kell orvoshoz fordulni? - A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Ezt igen jól teszik, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak kardiovaszkuláris eltérést, érdemes elindulni egy pszichés, mentális gondozás felé, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ha azonban kiderül, hogy valóban van kardiológiai oka a mellkasi fájdalomnak, idejekorán megkezdhetjük a kezelést, amellyel akár súlyos következményeket is megelőzhetünk. Ebben a kezelésben segíthet az életmód orvoslás is, amelynek kezdeti felmérése során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára. Stressz, pánik vagy szívbetegség okozza a mellkasi fájdalmat?. A jó hír, hogy az életmódorvoslás akkor is rengeteget tud segíteni – a kardiológiai kezelésen túl -, ha diagnosztizált szív-érrendszeri probléma jelenti az alapbetegséget.
Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik. Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. Mikor kell orvoshoz fordulni? A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan valóban orvoshoz fordulnak – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. – Ezt tulajdonképpen minden érintett nagyon jól teszi, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Mellkasi fájdalom: stressz vagy szívbetegség? Stressz okozta mellkasi fájdalom. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok kimutatnak valamilyen kardiovaszkuláris eltérést, nyilván idejekorán megkezdődhet a kezelés, ami akár komoly következmények kivédését is lehetővé teszi. Ha pedig e téren minden rendben, érdemes elindulni egy másik úton, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ez az út kezdődhet akár az életmód orvoslási felméréssel, amely során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára.