2017 novemberében egy, a ruténium 106-os izotópját tartalmazó radioaktív felhő jelent meg Európa felett, a szennyezést Magyarországon is kimutatták. A sugárzás szintje Európában nem volt veszélyes, a kibocsátó közelében viszont már más lehetett a helyzet. A szakértők vizsgálataik során arra jutottak, hogy a felhő Oroszországból, az Urál déli részéről, feltételezhetően a majaki létesítményből származott. Egyes szakértők még azt is felvetették, hogy a sugárzó részecskék egy titkos katonai telepből szabadultak ki, egy új elemzés azonban elvetette ezt az elméletet – írja az IFLScience. Kép: Pavel Lisitsyn / Sputnik / Sputnik via AFP Thorsten Kleine, a Münsteri Egyetem munkatársa szerint nem valószínű, hogy egy titkos létesítmény állna a háttérben. Bár a felhőben kimutatták a ruténium-106-ot, a szennyezésben nem csak a sugárzó izotóp volt jelen, Kleine pedig úgy véli, hogy ez lehet a kulcs a forrás azonosításában. A ruténium-izotópokat rendszerint azért mérjük, hogy tanulmányozzuk a Föld formálódásának történetét – mondta a kutató.
Továbbra is tagadja az orosz állami Roszatom, hogy a cég nukleárisfűtőanyag-üzemétől indult volna ki két évvel ezelőtt az Európát beterítő ruténiumfelhő – annak ellenére, hogy egy nemzetközi kutatócsoport napokban nyilvánosságra hozott vizsgálatai gyakorlatilag kizártak minden más lehetőséget. Mint arról beszámoltunk, a 2017. szeptember végén és október elején egész Európát beterítő, ruténium-106 izotópban gazdag radioaktív felhő minden valószínűség szerint az oroszországi Cseljabinszk-térségből, Ozjorszk város közeléből, a Majak Termelési Egyesülés nukleárisfűtőanyag-feldolgozó üzeméből indult útnak. Vagyis nem a földi légkörbe visszatérő, ott elégő műhold okozta a sugárzás hirtelen rejtélyes megemelkedését, mint ahogy azt 2017 novemberében az orosz vizsgálóbizottság állította. A több tucat fizikusból álló nemzetközi kutatócsoport július 29-én publikálta kutatási eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). A belga, bolgár, cseh, francia, görög, holland, luxemburgi, magyar, német, olasz, osztrák, svéd, szerb és szlovák kutatókból álló tudóscsoport azt állította, hogy a méréseik alapján a ruténiumban gazdag radioaktív felhő csakis a Majak-üzem területén szabadulhatott fel.
A szakértő és csapata gyakorlott a kis koncentrációjú részecskék elemzésében, tudásuk pedig különösen hasznos volt a radioaktív felhő vizsgálatakor. Tanulmányukban a szerzők azt írják, hét izotópot fogtak be az ausztriai mérőállomások, ezek közül viszont csak kettő volt sugárzó (a ruténium-106 és a ruténium-103). A csapat a koncentráció alapján arra jutott, hogy a felhő egy civil telepről, egészen pontosan egy Kelet-Európában gyakori VVER reaktorból származhatott. Ilyen típust a majaki létesítményben is találni. Kleine nem zárja ki, hogy a sugárzás forrásánál a sugárzás életveszélyes szintet ért el.
A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet jelentése megdöbbentő. A baleset feltételezhetően szeptember utolsó hetében történhetett, erre az Európa felett megjelent radioaktív felhőből következtetnek. A környezetellenőrző rendszerek mérései hazánkban is kimutatták a radioaktív ruténium izotóp jelenlétét – áll az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatásában. A is beszámolt az egészről: Az itthoni légkörben mérhető radioaktív anyag mennyisége szerencsére alacsony volt. Így ha hosszabb ideig is ki leszünk téve neki, az sem okoz egészségügyi kockázatot Az IRSN csütörtöki jelentése azt feltételezi, hogy baleset történhetett egy oroszországi vagy kazahsztáni nukleáris létesítményben. OSZD MEG másokkal is!
Az intézményközi vizsgálóbizottság, amit a Roszatom hozott létre, megállapította, hogy a radioakítv sugárzás külső forrásból érkezett. Az érveik között szerepel az, hogy az ozjorszki nukleáris létesítményben nem állítanak elő tiszta ruténium 106-ot, illetve a radioakítv szennyeződés mértéke Oroszországban nem volt jelentősen nagyobb, mint Európában. Szerintük ez is bizonyítja, hogy a szennyeződés nem tőlük érkezett. A légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét – közölte az intézményközi vizsgálóbizottság, amelyet az orosz állami atomhatóság, a Roszatom hozott létre. A vizsgálatban a Roszatom, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei vettek részt. A november 29-e és december 1-e között elvégzett helyszíni ellenőrzésen megállapították, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Temelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt.
"Mi lenne ha? " A klasszikus kérdés ezúttal az észak-koreai atomprogram miatt vetődik fel. A katasztrófavédelem szerint ezt kell tenni, ha nukleáris veszély fenyeget. Mindenesetre rádió, ragasztószalag és kálium-jodid legyen a házban. Már több mint hetven éve tart az atomkorszak, a fegyverkezési versenyben a legerősebbek atombombákkal tartják sakkban egymást és a világ technikailag kevésbé felkészült részét. Túl vagyunk számos forró helyzeten, konfliktuson - emlékezzünk a szovjet-amerikai hidegháborús évekre -, ám eddig szerencsére senki nem döntött úgy, hogy atomcsapással tesz pontot a vitás kérdések végére. A sajnálatos kivétel a japán Nagaszaki és Hirosima amerikai szétbombázása, amikor nem kihalt sivatagokban tesztelték az atombombákat, hanem konkrétan pusztító céllal vetették be azokat közösségek ellen. A hidegháború a nyolcvanas évek végére az oroszok "kapitulálásával" ért véget, ezt követően az állítólagos iraki atomprogram tartotta lázban a világ vezető államait. Mint utóbb kiderült, a Bagdad lerohanására indokul szolgáló brit hírszerzési jelentések nem voltak kellően megalapozottak.
Mutatjuk Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért versének egy-egy részletét. A te feladatod, hogy kiválaszd a felsorolt lehetőségek közül mi hiányzik a pontozott helyről. Induljon a Tudod folytatni az ismert magyar verset? kvíz, kezdünk! Kvízre fel, kezdhetünk? A kérdéseink Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért versére vonatkoznak. Klikk! Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Ima a gyermekekért (Hungarian) Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te, homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, a fiút. Csókold helyettem, szél, az arcukat, fű, kő, légy párna a fejük alatt. Kináld őket gyümölccsel, almafa, tanítsd őket csillagos éjszaka. Szabó lőrinc ima a gyermekekért elemzése. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, él‹ és holt anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom. De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek! Uploaded by Fehér Illés Source of the quotation A prayer for the children (English) You, trees, you creatures, stones and stars above, I ask you all: do give my children love.