Így volt ez két évvel ezelőtt a Fantasztikus Négyessel is. Az eléggé ismeretlen Tim Story készítette film megosztotta a közönséget és a kritikusokat egyaránt. Voltak, akiknek tetszett a remekül eltalált karakterek miatt, viszont a legtöbben a gyenge történetet és látványvilágot rótták fel neki. Akármely félnek volt is igaza, nem lett egy maradandó alkotás, de mégis elég lét hozott a konyhára ahhoz, hogy elkészülhessen a második rész. A film nem sokkal az első rész után veszi fel a történet fonalát. Reed Ritchars, alias Mr. Fantasztikus (Ioan Gruffudd) és Susan Storm, ismertebb nevén Láthatatlan Lány (Jessica Alba) épp összeházasodni készül, ám a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt szeretnék – vagy pontosabban ahogy Sue szeretné. Reedet leköti a munkája, folyamatosan kifogásokat keres, és ha mindez még nem lenne elég, a hadsereg egy különleges jelenség megfejtésében kéri a segítségét. Egy égen szálló, szürke alakzatról van szó, mely akármerre járjon is, furcsa krátereket hagy a földfelszínen.
Összefoglaló Nem akartak ilyenek lenni. Három srác és egy lány egy kozmikus baleset következményeképpen mégis átalakult: egyikük nyúlik, mint a gumi, a másik kőből van, a harmadik láthatatlanná tud válni, a negyediknek engedelmeskedik a tűz. Mivel kigyógyulni nem lehet belőlük, igyekeznek a legjobban hasznosítani új képességeiket. A jót szolgálják a gonosz ellen. Ezúttal a galaxison túlról érkezett ellenséggel kell leszámolniuk. Az Ezüst Utazó megfoghatatlanul gyors és felfoghatatlanul kegyetlen: bejárja a Földet, és mindenütt káosz meg szenvedés jár a nyomában. És négy fantasztikus képességű szuperhős. Ha megértik az Ezüst Utazó titkát, talán még régi ellenségüket, Dr. Doomot is könnyebb lesz legyőzniük.
Budapesti Highlights Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. A Budapesti Mérnöki Kamara 75 éve, 1924. március 8-a és 12-e között tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet budapesti székházában. Létrehozásának alapjául az 1923. Budapesti mérnöki kamara still. évi XVII. törvénycikk szolgált, amely többek között kimondta, hogy "mérnöki címet csak az viselhet, aki a műegyetemen, a bányászati és erdészeti főiskolán vagy külföldön oklevelet szerzett". A kamara első elnökének Zielinski Szilárd műegyetemi tanárt választották meg, aki néhány hét múlva elhunyt, ezért a kamarai munka elindítása Hermann Miksára várt. A kamara fő célja a mérnöki testület tagjainak szervezett jogvédelme, szociális támogatása és munkahelyek, illetve munkalehetőségek teremtése volt. Állami felügyelet alá tartozó intézményekben mérnöki állást csak kamarai tagsággal lehetett betölteni. A mérnöki cím védelme csak részlegesen valósult meg, mert tízéves szakmai gyakorlat után kérni lehetett az úgynevezett kamaramérnöki címet.
2022. június 27. napján, szörnyű esemény történt Budapest belvárosában, a Jókai utcában. Az 1893-ban épült társasház tetőtér ráépítési munkálatai során a tetőszerkezet az utcára omlott. Az esemény súlyos személyi sérüléssel és anyagi kárral járt. Egy ilyen esemény felveti azt a kérdést, hogy milyen biztosítási aspektusai vannak a tetőtér beépítésnek. Magyar Mérnöki Kamara. Társasház biztosítás Az érintett ház egy többlakásos társasház volt. A társasházak rendelkezhetnek társasház biztosítással, melynek vagyonbiztosítási részével magát az épületet biztosítja a lakóközösség. A biztosítási események általában nevesítettek, mint például: tűz, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, vihar, robbanás, vezetékes vízkár, jégverés, hónyomás, árvíz, földrengés, üvegtörés, beázás. Amennyiben ezek az események következnek be, a biztosítási feltételek szerint, a biztosító a szerződés szerint szolgáltat. Az alap társasház biztosítás nem az építés, felújítás időtartamára szolgáló biztosítási védelem. A felelősségbiztosítási védelem is része lehet a fedezetnek.
A felület fűtés-hűtés mellé javasol beépíteni olyan épületgépész berendezést, amely gyorsan tud reagálni a bent tartózkodó személy igényeire. Így a felület fűtést-hűtést ki kellene egészíteni klímagerendával is, amely szoba termosztátról lenne vezérelhető. Budapest portál | A Magyar Mérnöki Kamara szakvéleménye a fővárosi szociális intézményhálózat energetikai rendszereiről. A közösségi helyiségeknél felület fűtő-hűtő rendszer nem jöhet szóba, az igen nagy és változó hőterhelés miatt. Olyan rendszert kell választani, amely dinamikus, követni tudja a gyorsan változó igényeket. Az alternatív energia felhasználás lehetőségét is szem előtt tartva javasolja a változó közegáramú hőszivattyú rendszert.