Nyári nyitva tartás! Bacsó Béla u. 29. átvételi pontunk rövidebb nyitvatartással. Hétfő, Péntek 10-16, Kedd-Szerda-Csütörtök 10-17 óra között Extra szűz olívaolaj Nézze meg kínálatunkban a Extra szűz olívaolaj termékeket!
Sütni-főzni, salátákra egyaránt szuper, csodalatos illata van, finom, egészséges, és a színe is gyönyörű! " Kéry Zsuzsi 5 "Picual erős, testes, kellemesen keserű ízű, remek választás a pirított, főtt és párolt ételekhez is, vagy pirítósra locsolva. Az Abequina selymes, enyhén mandulás ízű, mindkettő kiváló választás! " Ágnes 5 "Kivétel nélkül mindenik olaj nagyon ízletes, minőségi termék, remélem még sokáig élhetünk vele" Piros Csöpi Legújabb cikkeink Nem olyan régen kapható az olajbogyó vagy olívabogyó a magyarországi üzletekben, sokan még nem is kóstolták. Nem tartozik a… Tovább olvasom Gyakori kérdések az olajbogyóról Anyáink, nagymamáink még nemigen használták az olívaolajat, legfeljebb ritkán, külföldről juthattak hozzá egy-egy palackhoz. Most viszont szinte minden szupermarketben… Tovább olvasom Gyakori kérdések az olívaolajról Olívabogyó vagy olajbogyó: ú, de jól mutatnak egy pizza tetején, mediterrán éttermek asztalán vagy a főzős blogok, szakácskönyvek ínycsiklandó… Tovább olvasom 5 érv az olívabogyó rendszeres fogyasztása mellett
Soha nem látott számú maskarás búcsúztatja a telet az idei rendezvényen. Minden eddiginél több, 1750 maskarással űzik a telet az idei mohácsi busójáráson, amelyre a szervezők kedvező időjárás esetén napi 50-60 ezer érdeklődőt várnak, írta az MTI. A messze földön híres, Magyarország legrégibbi és legismertebb farsangi karneválja február 20-án kezdődik. Mohács busójárás 200 million. A hatnapos farsangi eseményen mintegy nyolcvan programmal – a többi között táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal, busóbemutatókkal, gasztronómia ízelítőkkel várják – az érdeklődőket. A február 25-ig, azaz húshagyó keddig tartó népszerű rendezvényen 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról a Duna-parti városban. A busójáráson tartják a Schneider Lajos Népdaléneklési és Népzenei Tehetségkutató Versenyt és a koncerttel fűszerezett Nemzetközi Farsangi Dudástalálkozót is. Fotó: MTI/Sóki Tamás A hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak.
Február 21-én, pénteken a maszkfaragók és kellékkészítők kiállítását nyitják meg, a legtöbb programot felvonultató hétvégi napokon pedig Versendi Kovács József tamburaprímás és barátai adnak koncertet, busócsoportok rendeznek bemutatókat, emellett a mohácsi gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók. A közönség zenei szórakoztatásáról mások mellett az Alma, a Poklade, a Kis Kata zenekar és a Maszkura együttes, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva is gondoskodik majd a rendezvényen. Mohácsi busójárás 2020. A legfontosabb programokat február 23-án, farsangvasárnap rendezik: a busók akkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén. A amennyiben az időjárás kegyes lesz a szabadtéri programokhoz is, napi átlagban 50-60 ezer ember is ellátogathat az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett, 2012-ben pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe vett busójárás rendezvényeire.
A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácként nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson. Ma kezdődött a mohácsi busójárás| Baranyavár. A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatóak további részletek.
Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak. Összejönnek a busók, Mohácson ma kezdődik az ország leghíresebb farsangi fesztiválja | Sokszínű vidék. A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.