"Ázsiában és Afrikában elterjedt használata ellenére a füstmentes dohány nem szerepel a legtöbb olyan tanulmányban, amely beszámol a dohányzásról a reproduktív korú nők körében. " A tanulmány azt mondja, hogy a dohányzás terhesség alatti magzati károsodásának további kockázata miatt fontos jelenteni, hogy a terhesség alatti dohányzás gyakorisága alacsonyabb-e, mint a reproduktív korú, nem terhes nőké. Az LMIC-k eredményei ellentétesek a magas jövedelmű országokkal (HIC), ahol a dohányzás terhesség alatt viszonylag alacsony. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy bár az LMIC-ben szenvedő nők körében a dohányzás alacsonyabb, mint a magasabb HIC-ben, ennek oka az lehet, hogy az LMIC-k korábban a dohányzás járványának görbéjén vannak. Ha ezt figyelmen kívül hagyják, mint közegészségügyi kérdést, és a dohányipar továbbra is a nők számára forgalmazza termékeit, a dohányzás szintje emelkedhet, mint a HIC-eknél. Az alacsony előfordulási arány ellenére, és nincs bizonyíték arra, hogy ezek az LMIC-k terhes és nem terhes nők között eltérnének, a jelentés szerint aggodalomra ad okot, mivel a dohányzás bármilyen formában és mennyiségben a terhesség alatt rossz születési eredménnyel jár.
És még akkor is, ha nem szoptat: Még a "dohányosok lakásában" való élet is ugyanolyan káros a gyermeke fejlődésére és egészségére, mint ez Dohányzás terhesség alatt!
A jelentés szerint többet kell tenni annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a dohányzás ártalmaira a nők körében az LMIC-ben, különösen a terhesség alatt. Radha Shukla hozzátette: "Megelőző és leszokó beavatkozásokra van szükség a dohányzás (dohányzás és dohányzás nélküli) csökkentésére azoknál a nőknél, akik alacsony társadalmi-gazdasági státusúak és kevésbé iskolázottak, mivel ők viselik a dohányzás legnagyobb terheit. " A cikk "A dohányzás 1, 310, 716 15 49 reproduktív korú (42–2010 éves) nő körében 2016 alacsony és közepes jövedelmű országban: másodlagos adatelemzés a XNUMX–XNUMX-os demográfiai és egészségügyi felmérésekből" című szakfolyóirat megjelent a folyóiratban, Nikotin és dohánykutatás.
A nikotin tapaszokkal vagy rágógumival végzett nikotinpótló terápia nem kínál jobb sikerarányt, mint egy támogató program, ha terhesség alatt le akar állni a dohányzásról. Itt egészségügyi problémák is vannak. Hacsak nincs más lehetőség, a nikotinpótló terápia látszólag még mindig jobb, mint a dohányzás, különösen az erős dohányosok esetében (napi tíz cigaretta felett). Feltétlenül előzetesen beszéljen a nőgyógyászával. A dohányzásról leszokó gyógyszerek nem alkalmasak terhes nők számára. A dohányzásról való leszokás minden kezelési lehetőségét mindig tisztázni kell az orvossal. Ha mindkét leendő szülő dohányzik, a közös lemondás javítja a siker esélyét. Ha azonban a leendő apa továbbra is cigarettát használ, akkor a terhes nő gyakrabban visszaesik. Így az apák jelentős mértékben hozzájárulnak gyermekük egészséges fejlődéséhez. E-cigarettát dohányozni terhesség alatt? Az e-cigaretta (elektronikus cigaretta) nem ésszerű alternatíva a terhes nők számára. A dohány helyett az e-cigarettákban elpárolog egy nikotintartalmú folyadék, az úgynevezett folyadék.
Milyen korlátai vannak az adatkezelésnek? Az Mt. 9. § (2) bekezdése szerint "A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. A munkahelyi kamerás megfigyelés szabályai - gdpr.news.hu. " Kamerás megfigyelés során tehát: a munkavállalót az adatkezelés lényeges követelményeivel kapcsolatban előzetesen tájékoztatni szükséges (ezt célszerű írásos formában megtenni); a munkáltató a munkavállalót kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartásában, magánéletében viszont nem ellenőrizheti; a munkavállaló ellenőrzése abban az esetben tekinthető jogszerűnek, ha feltétlen szükséges, és a cél elérésével arányos; az adatkezelés abban az esetben tekinthető jogszerűnek, amennyiben a munkáltató betartja az általános adatvédelmi rendelet alapvető rendelkezéseit.
A CCTV-k által megfigyelt vagy rögzített adatok sokszor a személyes adatok különleges kategóriái közé tartoznak, ezért kezelésük során a GDPR speciális, a különleges adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései irányadók. Kamerás megfigyelés a munkahelyen – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Így például önmagában abból, hogy valaki belép a megfigyelés alatt álló területre, nem következik az, hogy a rá vonatkozó különleges adatokat nyilvánosságra is kívánja hozni, ezért ebben az esetben a vonatkozó speciális jogalap sem alkalmazható. A biometrikus adatok kezelése is szigorú szabályokhoz kötött: az adatkezelő köteles hasonló adatok felvétele nélküli alternatívát is biztosítani, ami az érintettre nézve sem járhat korlátozással vagy további költségekkel. Így például, ha a reptéri utasfelvételnél a gyors beléptetéshez arcfelismerő rendszert alkalmaznak, kell lennie másik módszernek is azok számára, akik ehhez nem járulnak hozzá. A megfigyelt területre való belépéskor, az ott-tartózkodás során és annak elhagyását követően is lehetőséget kell adni a tiltakozáshoz való jog gyakorlására.
Az érintett munkavállalókat minden esetben megfelelően tájékoztatni kell a személyes adataik kezeléséről mielőtt a kamerás megfigyelés alkalmazásra kerül. A munkahelyi kamerák elhelyezése A munkahelyen sem helyezhető el kamerás megfigyelőrendszer olyan helyiségben, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti. Például öltözőben, mosdóban, illemhelyen. Ezen kívül nem figyelhető meg kamerával olyan helyiség sem, ami a munkaközi szünet eltöltésére szolgál, például pihenőszoba, étkező helyiség. Kivételt képez, ha a például a munkaközi szünet eltöltésére szolgáló helyiségben olyan védendő vagyontárgy van, amelynek megfigyelése indokolt. A munkahelyi kamera és a nyomkövető jogszerű használata- HR Portál. Utóbbi esetben csak a vagyontárgyra irányulhat a kamera. Nem helyezhető el kamera olyan módon, amely alkalmas a munkavállalók munkavégzésének folyamatos megfigyelésére. Tehát nem lehet a kamerát arra használni, hogy a munkáltató folyamatosan figyelje a munkavégzés folyamatát. Például a pénztár területét felvevő kamerával kapcsolatban az adatvédelmi hatóság már kimondta egy korábbi ügyben, hogy a pénztári forgalom ellenőrzésére csak olyan kamera alkalmazható, amelynek látószöge közvetlenül a pénztárra, illetve az az előtti területre irányul a munkavállaló folyamatos megfigyelése nélkül.
A munkáltató kamerás megfigyeléssel ellenőrizheti a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységét. De mennyiben jelent személyiségi jogi korlátozást a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer? Mikor beszélhetünk a megfigyelés jogszerűségéről? Milyen jogkövetkezményekkel kell szembenéznie a jogsértő munkáltatóknak? – Adatvédelmi szabályok és jogi garanciák. A munkajogi szabályok lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy munkavállalóikat a munkavégzésük, valamint munkaviszonyukkal összefüggő magatartásuk vonatkozásában kamerás megfigyelés keretében ellenőrizzék. A munkavállaló jogszabályban rögzített rendelkezésre állási kötelezettsége megalapozza a munkáltató részéről történő ellenőrzési jogosultságot. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) szerint "a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. "
§ (2) bekezdés, Infotv. 20. § (2) bekezdés]. Az adatkezelés akkor jogszerű, ha a munkáltató az adatkezeléssel kapcsolatban betartja az Infotv. alapvető rendelkezéseit: a célhoz kötött és a tisztességes adatkezelés elvét [Infotv. 4. § (1)-(2) bekezdés]. Kérdésként felmerülhet, hogy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása kizárólag a munkaidejére korlátozódhat-e. Megfigyelhető a munkavállaló munkaidőn túl is? Összefügghet-e a munkavégzéssel magatartása a munkahely elhagyását követően? Az Mt. rögzíti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. E szabály annyiban kiegészül, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.