A gyerekek felmentek a sportközpont lezárt tetejére, majd bemásztak a tetőn lévő, használaton kívüli faház ablakán, és ott tüzet okoztak. Azt mondta a gyerekeknek, hogy maradjanak ott. "Nem is értem, miért mentek el" – nyilatkozta. Aztán telefonon beszélt a tűzesetben nem részt vevő fiával, ekkor még semmi baljós dolog nem volt, ám aztán egy tűzoltóparancsnok hívta fel. Felment a bódéhoz, próbált segíteni az újraélesztésben. A nő a történet végén azt mondta, ekkor már ott volt a gyerek apja, és a nagybátyja (a nő öccse) is, az nem derült ki, ők addig hol voltak. Azt is mondta, hogy nem volt gyufa, öngyújtó a gyerekeknél. Az RTL Klub Híradójában az is elhangzott, hogy a mostani tűzesetben érintett család háza három évvel ezelőtt leégett. Drámai képek és friss hírek a MOM Sport tetején kitört halálos tűzről - Infostart.hu. Az akkori nyomozás azzal zárult, hogy a tüzet vélelmezhetően az otthon játszó gyerekek okozták, egészen pontosan a most 11 éves fiú, Dominik. Nem sikerült bejutnunk Kedd délelőtt alaposan körbejártuk a sportlétesítményt, hogy megtaláljuk, hol mászhatott fel a két kisgyermek a csarnok elzárt tetejére.
Velvet - Blogok - Felgyújtotta kocsiját a MOM Park kávézójába szándékosan belehajtó sofőr Egy másik jogi szakértő, dr. Hortobágyi Tibor a Borsnak arról beszélt: az ügy kiskorú érintettjének büntethetősége eleve kizárható. Azonban amennyiben bebizonyosodik, hogy ő okozta a halálos tüzet, úgy a gyámhatóság dönthet a sorsáról. A jogász szerint kevéssé valószínű, hogy a fiút kiemelnék a családból. Tűz mom park and suites. Jóval esélyesebb forgatókönyv, hogy a gyámhatóság a fiú családját arra kötelezze, hogy a gyermek rendszeresen jelenjen meg pszichológusnál. Videóra akarták venni a tüzet? Az elhunyt kislány édesanyja az RTL Híradónak azt nyilatkozta, a balesetet túlélő fia elmondása szerint Zselyke videóra akarta venni a tüzet. – Dominik mondott nekem olyan dolgokat, hogy Zselyke csak egy videót szeretett volna csinálni, tűzzel kapcsolatos videót. Állítólag ebben az épületben találtak gyufát, ahová bemászott Zselyke – mondta az édesanya, aki hozzátette: a meggyújtott gyufa megégette a kislány ujját, ő eldobta azt, így keletkezhetett a tűz.
1913-ban báró Weiss Manfréd gyáriparos vásárolta meg, kinek örökösei korszerű nagyüzemi gazdálkodást, öntözéses zöldségtermesztést létesítettek. A Weiss család 1918-ban kapta meg a bárói rangot. A kastélyt 1932-ben manzárd emelettel toldották meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. Abban a korban - rendkívül modern megoldásként - különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. A második világháború idején a zsidó származású Weiss család külföldre menekülhetett annak fejében, hogy lemondtak a birtokról és a kastélyról. A második világháború után állami gazdaság és termelőszövetkezet létesült a birtokból. Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től elmeszociális otthon működik. Jelenleg a hozzá tartozó 10 hektáros parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű. -forrás:Wiki Gerlicz y-kastély Deszk, Alkotmány u. Csongrad megye szekhelye. 36 Gerliczy-kastély Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi betegségek Szakkórháza Tel: (62) 571-511 nem látogatható Email: GPS: 46.
Hunyadi-birtokok voltak a század közepén a megye számos részén. Csongrád megye legnagyobb városa, Szeged emelkedett a legjobban a Hunyadiak alatt. A város a fenyegető török veszedelem miatt az ország legfontosabb hadi központjává vált. Hunyadi János balkáni hadjárataihoz itt gyűjtötte össze szárazföldi és folyami seregeit, itt fogadta 1444-ben Murád szultán száztagú küldöttségét, Brankovics szerb fejedelmet és Cesarini Julián pápai követet. Hajóhadát is itt szervezte, innen indította a nándorfehérvári csatába. Szilágyi Mihály 20 000 főnyi hadával szintén innen indult Mátyás királlyá választására. Hunyadi János és Mátyás király is sokat tett a város fejlődése érdekében. Csongrád megye szekhelye . Való¬színűleg a vár fényét is emelték. Mátyás király 1465-ben az országos tanácsot is Szegedre hívta össze. Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom szerint Szegednek a XV. században már igen fejlett ipara volt, számos céh létezett és különösen az ötvösség játszott nagy szerepet. Szeged ekkor az ország egyik legnépesebb városa, lakossága mintegy 8745 fő, annyi, mint Budáé, Pesté, Kassáé.