A jelenléti ív, nagyon fontos a munkaügyi dokumentumok között, mégis nagyon kevés az egyértelmű rendelkezés a helyes vezetés és alkalmazás módját illetően. Egyetlen rövid paragrafus szól róla a Munka törvénykönyvében. Az elnevezés nem is igazán fontos, csak legyen megfelelő a tartalom. Találkoztunk már olyan "jelenléti ív"-vel ahol valóban csak a jelenlét volt rögzítve: érkezés és távozás időpontja. Ez sajnos nem megfelelő és nem elegendő, mivel ennél jóval több adat szükséges. Mint fentebb említettük, a Munka törvénykönyve is rendelkezik a munka- és pihenőidő nyilvántartásáról. A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság, d) a megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő tartamát. Figyeljünk arra, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Tisztelt Olvasó! A 2012-ben hatályba lépett új Munkatörvénykönyve a munkaidő-nyilvántartásról is rendelkezik. Fontos, de sokak figyelmét elkerülő változás, hogy a klasszikus jelenléti ív nem elegendő a munkavállaló által teljesített munkaidő megállapításához, így a törvény értelmében a munkáltatónak munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie! A legfontosabb, hogy a nyilvántartásba a munkaidő kezdetét és a munka befejezésének időpontját kell beleírni, tehát nem azt, hogy a munkavállaló mikor érkezett és mikor távozott a munkahelyéről. Az alábbiakban egy, a témával foglalkozó cikket olvashatnak! A munkaidő-nyilvántartásról dióhéjban A munka- és pihenőidőre vonatkozó törvényi szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében az Mt. előírja, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani: a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, valamint a szabadság tartamát. A nyilvántartási kötelezettség fontosságára – garanciális jellegére – tekintettel az alább ismertetendő szabályok az Mt. kógens szabályai közé tartoznak, azaz azoktól, sem a munkavállalóval kötött megállapodásban, sem kollektív szerződésben eltérni nem lehet.
Azonban nyilván kell tartani a szabadság tartamát. Az lehet kötetlen munkaidős, aki valóban maga osztja be a munkaidejét. Pl. : Nem a beléptető rendszer hiányosságait szeretnék ezzel kiküszöbölni. NE TALÁLJÁK KI, hogy minden munkavállaló kötetlen munkaidőben van foglalkoztatva, a munkaidő-nyilvántartás (jelenléti ív) vezetés mellőzése érdekében!!! A munkaügyi felügyelők vizsgálják és minősítik a munkavállaló munkaidejének kötetlenségét. Ha kötetlen munkaidősnek mondott dolgozó, azt nyilatkozza, hogy kötetlenül dolgozik hétfőtől - péntekig naponta 8:00 - 16:30 - ig, fél óra ebédidővel, akkor a cég számíthat a munkaidő-nyilvántartás (jelenléti ív) hiánya miatti elmarasztalásra. Mt. 96. § (2) A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
A munkaidő-nyilvántartás (jelenléti ív) vezetése a 2012. évi I. tv. (továbbiakban Mt. ) előírásai alapján a munkáltató kötelezettsége. " 134. § (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. "A munkaidő-nyilvántartás (jelenléti ív) formája nincs meghatározva, lehet napi, heti, vagy havi bontású. A lényeg, hogy az ellenőrzés során a felügyelők rendelkezésére kell tudni bocsátani az aktuális hónapból eltelt teljes időszakra vonatkozó adatokat. (Tehát ha valaki napi ívet vezet, akkor egy pl. 26-i ellenőrzés során nem elegendő átadni az adott napra vonatkozó ívet, hanem az aktuális hó 1-26-ig tartó napok mindegyikét be kell tudni mutatni a helyszínen. )Előző havi nyilvántartásoknak nem kötelező a helyszínen lenniük. A munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése kiemelt munkáltatói feladat, hiszen egy esetleges hatósági ellenőrzés során ez az irat lesz az első "találkozási pont".
A jelenléti ív arra szolgál, hogy a munkavállaló által ledolgozott órákról hiteles nyilvántartást vezessen. A Munka Törvénykönyve alapján a jelenléti ív vezetése a munkáltató kötelezettsége, így még ha a munkavállaló is tölti ki napi szinten, úgy azt a munkáltatónak ellenőriznie és aláírásával elfogadottnak kell tekintenie. A jelenléti íven fel kell tüntetni: mely időszakra szól (az adott hónap megnevezése) az érkezés-távozás időpontját az óra-perc megjelölésével a ledolgozott órák számát esetleges túlórákat, az óra-perc feltüntetésével távollét időtartamát, okát A jelenléti íveket naprakészen kell vezetni, naponta kell hitelesíteni, a munkavégzés helyén kell tartani, és egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során rendelkezésre kell tudni bocsátani.
Szerző: dr. Kovács Szabolcs Forrás:
A munkaszervezés körülményei miatt nem elvárható pl. üzemzavar elhárítás esetén. A helyszínen tartás követelménye levezethető az Mt 134. § (2) bekezdéséből, mert az ott megkövetelt naprakészség megállapíthatósága csak a nyilvántartás napján a munkavégzés helyszínen lehetséges. Ha az ügyvezető vagy valaki más a munkaidő nyilvántartást napközben magánál tartja a kocsijában, akkor egy felügyelői ellenőrzés a nyilvántartás naprakészségét nem tudja ellenőrizni., nem tudja megállapítani annak naprakészségét. A naprakész vezetést a felügyelő a helyszínen csak az előző napra tudja megállapítani, mert az aznapi vezetés 24:00 óráig jogszerűen megtehető. Mt. § (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
monalisa1 # 2009. 09. 25. 12:03 Szívesen. Édesapátoknak pedig mielőbbi jobbulást - a csodában bizni kell. 2009. 22. 21:29 Egy igazságügyi orvosszakértői véleményt nem költségelnek valami nagy összegre - ha netán ettől félnétek. (Max pár tizezer forint. ) Az orvos szava döntő súllyal bír, de a munkája kevésbé van megfizetve... Továbbá köztudott, hogy a bírósági eljárás nem egyik napról a másikra való, valamint mire egy ilyen szakvélemény elkészül 60-120 nap is eltelhet - külön. Jobbulást az apukátoknak., ha esetleg másként alakulna a dolog, a bírósági eljárás okafogyottá válik - ezen belül előre nem tudni időbelileg hol állt volna a szakvélemény készülte. "Lisa" laikus hozzászóló poiret 2009. 10. 14:27 Azt tudom tanácsolni, miután januártól végigszenvedtem a gondnokság alá helyezés iránti kérelem minden stádiumát, hogy egyenesen az illetékes bíróságra adja be a kérelmet, miszerint gondnokság alá helyezést kér, ezután a biróság kirendel egy igazságügyi elmeorvosi szakértőt, aki akkor is megvizsgálja a nénit, ha nem akarja, természetesen lehet ott hozzátartozó.
A XVIII. kerületi Kormányhivatal Gyámügyi Osztálya munkájának jelentős részét képezik a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos ügyek. Milyen esetekben lehetséges, illetve szükséges a gondnokság alá helyezés? Gondnokság alá a 17. életévét betöltött, az ügyei viteléhez szükséges képességet tartósan, teljes körűen vagy időszakonként nagymértékben elvesztő személy helyezhető. Az ilyen mentális állapotban lévő emberre jellemző a betegségtudat hiánya, ezért gyakran előfordul, hogy kihasználják. A gondnokság alá helyezés célja az, hogy jogi védelmet biztosítson ezeknek a jóhiszemű embereknek. Hogyan alakul ki ilyen mentális állapot, s kik a leginkább veszélyeztettek? Lehet születési rendellenesség, illetve demencia, Alzheimer-kór vagy valamilyen szenvedélybetegség következménye. Az egyedül élők, az egészségügyi ellátást elutasítók, az állandó felügyeletet vagy gondozást igénylők különösen veszélyeztettek. Fontos megemlíteni azokat, akik egyszer már áldozattá váltak, például az ingatlanjukkal kapcsolatos adásvételi vagy ajándékozási szerződés aláírására vették rá őket, vagy tartási, életjáradéki szerződést írattak alá velük.
Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy, aki elvállalja és alkalmas a gondnoki tiszt ellátására. Ha ilyen személy nincs, akkor lehet az együtt élő házastárs is. Ha mindkét említett személy elvállalná a gondnokságot, akkor az ellátására való alkalmasság eldöntésénél az összes körülményt figyelembe véve döntenek. Azonnali intézkedést igénylő esetben, kérelemre, még a jogerős bírói ítélet előtt ideiglenes gondnokot rendelhet ki a gyámhivatal annak a nagykorúnak, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, és érdekeinek védelme más módon nem lehetséges. Az érintett személy vagyonának védelme érdekében a gyámhivatal ideiglenesen zárlatot rendelhet el, de a zár alá vétel szükségességéről a bíróság is dönthet. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!