Kis-Magyarország Botanikus Kert A Dráván átkelve belépünk hazánkba és elindulunk a nyárfa kilátóhoz. Érdemes megmászni, közel 8 méter magasból gyönyörködni a tavakkal-folyókkal-hegyekkel, hatalmas alfölddel "díszített" országunkon. Nagykanizsát érintve eljutunk az aranyhalakkal teli Balatonhoz. Devecsernél kopjafa segíti a tájékozódást, táblák útmutatásával megismerkedhetünk az adott terület hagyományaival, fontos földrajzi, biológiai adottságaival. Az M7-es autópályán átkelve, elérjük a Velencei-tavat, kis sétával eljutunk a Csepel-szigetre, onnan a Margit-szigetre. Utunkat Vác irányába folytatva bebarangolhatjuk a Börzsönyt, az Északi-középhegységet egészen a Kékes-tetőig. Az Alföldön találjuk a nádfedeles tanyaházat, árnyas ligettel, gémes kúttal közvetlen a Tisza partján. A ház előtti, hajdani eperfából Apró Tamás népi faragó művész által megálmodott Életfa fogadja a látogatókat. A tanyaház különleges élettere a kertnek a régi világot idézi, újkori csodákkal. Átkelve a Tiszán ellátogatunk Debrecenbe, a búsuló juhász szobrához, a Kőrösök mentén a hídon átjutva folytatjuk országjáró körutunkat, kis székelykapun átlátunk a Partiumba.
Gerenday Józse f, a Kert igazgatója, aki a Pesti Állatkert létrehozásának gondolatával is foglalkozott nem járt sikerrel. A botanikus kertben felépítendő oktató-előadóteremmel egybeépített pálmaház tervei nem valósultak meg, csupán irattárunk számára jelentenek becses értéket. A fiatalon, 48 éves korában elhunyt Gerenday után 1862-ben Kováts Gyulát a Magyarhoni Földtani Társaság egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika) megteremtőjét, aki az egyetemen állattant és növénytant is oktat, kérik fel a Botanikus Kert vezetésére. Súlyos betegsége azonban váratlanul vet véget botanikuskerti tevékenységének. Néhány hónapra kap lehetőséget a Kert vezetésére Gönczy Pál, a 19. század országos hírű pedagógusa, az időtájt a pesti református gimnázium igazgatója, későbbi Vallás- és Oktatásügyi Minisztériumi államtitkár, a tankötelezettség törvénybefoglalásának kiharcolója, a Magyar földrajzi Társaság egyik alapító tagja. Ezernél több facsemete elültetésével járul hozzá a Kert újraszületéséhez.
A kert karbantartása már csak méretéből adódóan nem kis munkát igényel, ám mindössze négy ember közt oszlanak meg a feladatok, akik közt a területi vezető szerint nincs a szó szoros értelmében vett szakember. Többször megkérdezték már tőlem, hány kertész dolgozik itt. Ilyenkor mindig büszkeség tölt el, mert senkinek nem ez a szakmája, mégis mindenki nagyon jól végzi a dolgát, mert lelkesek, és szívvel-lélekkel dolgoznak azért, hogy ez a hely fennmaradhasson – beszélt a Magyarkert gondozásáért felelős csapatról Tóthné Szalontai Tünde. A HelloVidék ottjártakor többek között azt is elárulta, hogy a korábbi eszközeikkel a teljes 93 ezer négyzetmétert 6, 5 napba tartott lenyírni (ami a mostani gépparknak köszönhetően 2-3 napra redukálódott), így mondhatni egész héten zúgott a fűnyíró, és mire körbeértek, már kezdhették is elölről a munkát, mert a locsolórendszer szüntelen munkájának köszönhetően errefelé gyorsan nő a fű. Kinek az önfeledtség, kinek a szabadság, a hit megélésének helyszíne Időközben a botanikus kert gazdagodott egy, a gyerekek számára kedves állatsimogatóval, egy fürdővel/pancsolóval, látványos tereptárgyakkal, valamint már folyamatban van mind a 3165 településkő lehelyezése, így mindenki megkeresheti szülő- és lakóhelyét a térképen.
Telepített fajok: közönséges nyír (Betula pendula), törékeny fűz (Salix fragilis), csigolyafűz (Salix purpurea). Védett fajok: fekete galagonya (Crataegus nigra), tőzike (Leucojum vernum, Leucojum aestivum), sárga sásliliom (sárgaliliom) (Hemerocallis lilio-asphodelus), kockás liliom (Fritillaria meleagris). stb. 3. Homokdomb A nyílt és zárt homokpusztagyep bemutatására a kert délkeleti sarkát jelölték ki. 1974-ben kivágták az ott növő akácost, majd elkezdték visszaszorítani az értéktelen gyomnövényzetet, visszatelepíteni a homok eredeti, értékes fajait – elsőként a borókát (Juniperus communis). További, fás szárú növények: kocsányos tölgy (Quercus robur), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), rezgő nyár (Populus tremula), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), erdeifenyő (Pinus sylvestris), homoktövis (Hippophaë rhamnoides). Lágyszárúak: homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus), csikófark (Ephedra distachya), tarka sáfrány (Crocus reticulatus), tavaszi hérics (Adonis vernalis), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), homoki pimpó (Potentilla arenaria), buglyos zanót (Cytisus austriacus), magyar szegfű (Dianthus pontederae), kései szegfű (Dianthus serotinus), bókoló bogáncs (Carduus nutans subsp.
Balogh János - Névpont 2020 Balogh János: Túrkevétől Óceániáig | bookline Balogh János: Haldokló őserdők nyomában (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1984) - Tévképzet, hogy a nagy gondolatok idősebb korban születnek. " Érdemes megjegyezni két korai, jelentős munkáját, a Sashegy pókfaunája (1935), Magyarország páncélosatkái (1943). Életét végigkíséri a pókok és a páncélosatkák tanulmányozása. Rövid kitérő után 1951-ben tér vissza a tanszékre, majd 1960-ban az akkor megalakult Talajzoológiai Kutatócsoport vezetője lett (1980-ig). 1954-ben elnyerte a Biológiai Tudományok doktora címet, 1964-ben az Akadémia levelező tagja, majd 1973-ben rendes tagja lett. A Kossuth Díjat is 1973-ban kapta meg. 1966-ban átvette az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék vezetését. 1970-től az MTA Biológiai Osztályának alelnöke, majd 73-tól 80-ig elnöke volt. 1984-ben vonult nyugdíjba. 1985-ben az ELTE díszdoktorrá avatta. Balogh János - Névpont 2022. Az oktatásban elsősorban az ökológia tantárgy megalapozásával vett részt. Hazánkban először hívta fel a figyelmet azokra az összefüggésekre és problémákra, amelyek a bolygónk múltbeli és jelenlegi működésével kapcsolatosak.
Zoológus, ökológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Balogh János 1913. február 19-én született a kárpátaljai Nagybocskón. Szülei elvesztése után anyai nagyszülei nevelték, majd, mint hadiárva a Protestáns Országos Árvaházba került. 1931-ben érettségizett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. A Pázmány Péter Tudományegyetem elvégzése után, 1935-ben, egyetemi doktorátust szerzett. 1937-tól a dr. Dudich Endre professzor által vezetett Állatrendszertani és Állatföldrajzi Tanszéken dolgozott, ahol 1943-ben habilitált. Balogh János (biológus) - Uniópédia. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia kutatójaként Tihanyban, és a Természettudományi Múzeumban tevékenykedett, majd 1951-ben tudományos kutatóként visszatért a tanszékre. 1952-ben elnyerte a biológiai tudomány kandidátusa, majd két évre rá a biológiai tudomány doktora címet. A Talajzoológiai Kutatócsoport egyik alapítója és vezetője. 1965-ben az MTA levelező tagja, 1966-tól egyetemi tanár, az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék vezetője.
Névnapok Jenő, Ernő, Sára, Henrietta, Jakab, Sarolta, Henrik, Eugén 99 éve 78 éve 37 éve 2122 éve 464 éve 181 éve 144 éve 94 éve 80 éve 75 éve
-i Fasori Gimnáziumban emlékét mellszobra őrzi (felavatták: 2007. febr. 14. ). Emlékét ápolja továbbá a 2004-től minden év februárjában megrendezett ökológiai tudományos konferencia Túrkevén. Elismertség Az MTA VIII. Osztály elnökhelyettese (1970–1973), elnöke (1974–1980). Az MTA–TMB Általános Biológiai és Zoológiai Szakbizottságának elnöke. Az Osztrák Tudományos Akadémia t. tagja. A Szovjet Entomológiai Társaság t. tagja (1968-tól). Elismerés Munka Érdemrend (arany, 1973, 1983), a Magyar Köztársaság Középkeresztje csillagokkal (2000). Akadémiai Jutalom (1962), Kossuth-díj (1963), Frivaldszky Imre-emlékérem (1966), Széchenyi-díj (1993), Pro Natura Díj (1993), Akadémiai Aranyérem (1995), Magyar Örökség Díj (1999), Corvin-lánc (2001). Szerkesztés A Magyarország állatvilága c. sorozat szerkesztője (Baros Zoltánnal, Kaszab Zoltánnal, 1955-től). Az Acta Zoologica c. folyóirat főszerkesztője (1972–1993). Főbb művei F. m. : Adatok a Balaton környékének pókfaunájához. (Bp., 1933) A Sashegy pókfaunája.