Megtoldotta az előcsarnokot, és új, szecessziós fő- és oldalhomlokzatot alakított ki. Az új főhomlokzat jellegzetességei: a fal síkjából kiemelkedő, három részre tagolt, gazdagon díszített homlokzatrész, fölötte a művészeteket ábrázoló sgraffitóval, ifjú Storno Ferenc alkotásával. (Sgrafittónak nevezik az egymásra felvitt, különböző színű vakolatok bekarcolásával, visszakaparásával előállt képeket, mintákat. ) Az erkélyt a Lössl-féle színházépületből meghagyott dór oszlopok tartják. Az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész két oldalát tömör tornyok zárják le. A színház bejárata és főhomlokzata (Jászai Csaba felvétele) Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont. Az újabb, nem különösebben szerencsés átépítésre és bővítésre (Kotsis Iván) 1969 és 1975 között került sor, és ekkortól nevezték Petőfi Színháznak. – Petőfi Sándor vándorszínészként ugyan nem lépett fel a városban, de 1839 szeptemberétől 1840 márciusáig itt katonáskodott. A színház nézőtere (MTI Fotó: Hadas János) Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont.
A soproni színház sorsa így a parlament kezébe került. Nyár végére az érdeklődők köre a budapesti Arizona Színházzal, és benne Mikó István nal bővült. A végső döntést ígérő közgyűlés napján, október 1-jén megjelenik a kultuszminisztérium nyilatkozata, miszerint, a költségvetési csomagban szerepel a soproni színház rekonstrukciója. Végül eldől minden: a megalapított színház igazgatója 1991. október 15-étől 4 évig Mikó István. Nyáron megkezdődik a felújítás. A fél éves munka eredménye varázslatos: minden a régi fényében, a remek akusztika, a legmodernebb hang- és fénytechnika. Az újjávarázsolt színházépület megnyitójára, egyszersmind az önálló társulatú Petőfi Színház első évadának ünnepélyes nyitányára 1992. december 3-án, csütörtökön este, Dürrenmatt: Meteor c. komédiájának bemutatójával került sor. Mikó István 2001. december 31-éig állt a Petőfi Színház élén. A város szerette őt és társulatát, akik között ott volt: Benkő Péter, Nemcsák Károly, Rátonyi Hajnal, Konrád Antal, Bács Ferenc, Nagy Gábor, Borbás Gabi, Nyírő Bea, Hacser Józsa, Keresztes Ildikó.
rész | Szívünk legyen most a jászol Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) Fred Ebb – Bob Fosse – John Kander Chicago musical Rendező: Eperjes Károly (Kossuth- és Jászai-díjas) Carlo Goldoni Két úr szolgája vígjáték Rendező: Pataki András (Jászai-díjas) Petőfi Sándor A helység kalapácsa Gál Tamás előadása Monoblock HELLÓ, NÁCI!
Emléked megőrizzük. Isten veled!
Az ágazatokként elvárt digitális tartalmaknak valamennyi képzés során be kell épülniük a tananyagokba. A rendezvényen a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, Gál András Levente úgy nyilatkozott, hogy a szakpolitikai feltételek vizsgálata mutatott rá, hogy valamennyi vizsgált referenciaországban stratégiai prioritás az oktatás digitális transzformációja. Az országok több mint felében van külön ágazati digitális oktatási stratégia vagy oktatási digitális cselekvési terv.
A digitális oktatás megalapozására 2016 októbere óta rendelkezésre állt Magyarország Digitális Oktatási Stratégiá ja (DOS). A stratégia összeállításakor készített helyzetelemzés alapján 2016-ban az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb az infokommunikációs eszközökkel támogatott tanórák aránya, amelynek egyik fő oka a pedagógusok megfelelő képzettségének, motivációjának és támogatásának a hiánya volt, valamint az, hogy nem volt egységes minimumkövetelmény a pedagóguspályára lépők digitális pedagógiai módszertani tudásával és információs műveltségével kapcsolatban. A DOS által megfogalmazott legfontosabb vízió, hogy a jövő iskolája digitális, a dokumentum ennek szellemében a 2019-es tanév kezdetére minden iskolában szélessávú internet elérést és WiFi lefedettséget irányzott elő, valamint a pedagógusok számára rendelkezésre álló tanári laptopokat és további tantermi felszereléseket. A Digitális Oktatási Stratégia célrendszerének sarokköveit az alábbi ábra szemlélteti: A stratégia keretében megfogalmazott célok összefogták az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket, melynek eredményeként a digitális oktatás feltételrendszere javult, ugyanakkor a célok egy részéhez nem rendeltek megfelelő célértékeket és eszközöket, a megvalósulást nem követték nyomon, így ezek nem valósultak meg teljes mértékben.
Míg az infrastruktúra fejlettségét tekintve az ország a 7. helyen áll, a többi területen nagyobb a lemaradása: a digitális készségek terén 19., a digitális technológiák integráltságában már csak a 26., míg a digitális közszolgáltatásokban a 24. helyen áll. A stratégia mérhető célokat fogalmaz meg, melyeket 2030-ra kellene elérni. 1. A gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot. 2. A digitális készséggel nem rendelkezők aránya a 16-74 éves korosztályokban csökkenjen 2 százalék alá. 3. Az integrált (digitalizált) vállalati folyamatokkal (lényegében ERP szoftvert használó) vállalkozások aránya haladja meg a 30 százalékot. 4. Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak (az űrlapokat interneten benyújtók) aránya érje el a 90 százalékot. Ehhez komoly infrastrukturális, oktatási és gazdaságtámogató intézkedéseket is ígér a stratégia. Például a lakosság részére tömegesen szervezett digitális kompetenciákat fejlesztő képzéseket, az informatikus-képzésben részt vevők számának növelését.
Új szemléletre, új gondolkodásra és épp ezért új kormányra van szükség ahhoz, hogy a magyar közpolitika a helyes irányba fordulhasson. Minden módon támogatnunk kell a digitális tudás terjedését. Eszközöket, tudást és szabadságot kell adnunk a magyar gyerekeknek, tanároknak és szüleiknek is, mindenkinek, hogy közelebb kerüljenek az információs korhoz. Nem az a cél, hogy mindenki programozó legyen, hanem az, hogy mindenki értse a mai kor logikáját és működését. Így változtathatjuk meg gondolkodásunkat és ezáltal lehetünk sikeresebbek az életünkben, és így lehetünk újra sikeres ország. Velük ez nem fog menni. A változás akarat kérdése. A szerző oktatáspolitikus, az MSZP országgyűlési képviselője.