A gyümölcsfák metszése nem igényel nagy szaktudást, a legtöbb esetben házilag könnyen megoldjuk az éves gondozást. Az almafa esetében elmondható, hogy a koronát alkotó ágak életkorától függ az, hogy milyen termésre számíthatunk. Éppen ezért fontos minden tavasszal koronaalakító metszést végezni a gyümölcsfán. Ez segíti, hogy a későbbiekben megfelelő méretű legyen a lombkorona. Az almafánál a korona szélén növekvő, fiatalabb ágak minden esetben termékenyebbek, mint az idősebbek és vaskosabbak. Pont emiatt, ahogy haladunk a fa belseje felé, egyre kevesebb lesz a termés. A metszés célja, hogy késleltessük a korona öregedését. Ismerd meg az almafa metszésének fortélyait - Agroinform.hu. Ebből a cikkből kiderül, hogy miért is fontos a koronaalakító metszés. Az almafa metszésének időpontja Az metszés időpontjának kiválasztása kulcsfontosságú, hogy a fa hosszú életű legyen. Minél idősebb egy gyümölcsfa, annál később kell hozzányúlni. Ha a túlzott növekedésbe szeretnénk beavatkozni, akkor mindenképpen nyáron vágjuk le az ágakat. Ha viszont a téli időszakot választjuk, akkor erre a legalkalmasabb a február vagy a március, nem sokkal a hajtások megfelelése előtt.
Almafa és más almafélék metszése Bizonytalanná tehet minket az év legkorábbi munkálata, a metszés. Az időjárás roppantul változékony, egyik nap hétágra süt a Nap, a másik nap hó szakadás fogadhat bennünket. Ha metszőollónkhoz nyúlunk, akkor azt egy szép verőfényes nap tegyük, de az sem baj, ha éppen nem süt a napocska, mert borult időben is ugyanolyan szépen lehet fát metszeni, csak lehetőleg ne a havazásba és ne is esőben lássunk neki a feladatnak. Almafa és almafélék metszése » Csodasövény BLOG. Fontos, hogy 0 fok felett legyen a hőmérséklet, ez alatt ugyanis fagykár keletkezik a növényünkön. Mindig kesztyűben metsszünk, egyrészt nem fagy le a kezünk, de ami még ennél is fontosabb, hogy ha puszta kézzel a faágakhoz érünk, az a kezünk melegétől fagyfoltok keletkeznek. Éles szerszámokkal lássunk neki most februárban az almatermésűeknek (alma, körte, birs, naspolya). A csonthéjasokat ilyenkor még tilos, azokat csak március vége felé szabad majd, amikor elérik piros bimbós állapotukat. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, a csonthéjas fáink (szilva, meggy, cseresznye, őszi, kajszi, mandula) gutaütést kapnak, ami az egész fa pusztulását is okozhatja!
Ha gondoskodunk az almafáról, bőséges lesz a termés. Fotó: Pixabay Nem szabad csonkot hagynunk, mert abból új hajtás nő majd ki. Fontos, hogy a vázágak 45 °-os szöget zárjanak be a törzzsel. A sudarat ne túl magasan vágjuk vissza, mert akkor kevés oldalága lesz az almafának. Mindig nézzük meg, hogy a metszés során szimmetrikus maradjon a korona, és kellően szellős legyen, hogy a levegő és a napfény is át tudja járni. A metszés után kezeljük a sebeket, és fertőtlenítsük le a használt eszközöket. Így gondozd az almafádat Az almafa kedveli a napos, világos helyet, így ez alapján válasszunk neki megfelelő területet a kertünkben. Nem igényes a talajra, de legjobban a jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli. Ahhoz, hogy kellő mennyiségű termése legyen, rendszeresen kell öntözni. Almafát konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben is vásárolhatunk. Az ideális ültetési idő ősszel és kora tavasszal van. A z ültető gödör legyen kétszerese a gyökér méretének.
Az oszlopos gyümölcsfák különlegessége, hogy kis helyet foglalnak el. Kezdő kertészek és kis hellyel rendelkezők számára is kitűnő választás. Az oszlopos növények ugyanúgy ellátnak bennünket nagyobb termésmennyiséggel, mint a terebélyes társai. Egyediségük, hogy lombjuk inkább felfelé törekszik, mintsem vízszintesen. Mindemellett praktikusak, színesek és nem utolsó sorban ízletes a termésük. Metszésük nem igényel különösebb szaktudást, hiszen pár ollóvágással már le is tudjuk a gondozást. Az effajta gyümölcsfákból manapság már többféle létezik. A legnépszerűbbek között az oszlopos alma-, körte- és cseresznyefa is ott van. Ebből a cikkből kiderül, hogyan kell metszeni ezeket a fajtájú oszlopos gyümölcsfákat. Oszlopos almafa Az oszlopos almafáknak több fajtája is van. Szélessége egyiknek sem haladja meg a 30 centimétert, így kis teraszokon is kiválóan mutat. Mivel tartása erős, így kevés támasztékot igényel. Virágzása ugyanúgy tavasszal történik, mint a kertben növekvő almafáké. Az oszlopos almafák gondozás megegyezik a hagyományos kerti fajtáéval.
A kutatók véleménye szerint a fizikai aktivitás képes fenntartani az agy dopamin-szintjét. Táplálkozási faktorok Néhány diétás lehetőség szintén segíthet a Parkinson-kór és egyéb betegségek kockázatának csökkentésében. A szakértők szerint a következők segíthetnek: Turmeric ("indiai sáfrány", "arany fűszer", Curcuma longa) egy enyhe fűszer, melyet az emberek a "curry-k"-hoz, teákhoz, levesekhez és egyéb táplálékokhoz adnak. Kurkumát, egy antioxidánst tartalmaz. Egy laboratóriumi vizsgálat szerint a turmeric – az oxidatív stressz megelőzésével és az alfa-synuclein fehérje csomósodásának megelőzésével - segíthet csökkenteni a Parkinson-kór kockázatát. Parkinson kór oka teljes film. Flavonoidok: egyes kutatások szerint ezek az antioxidánsok is csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. A bogyós termésű gyümölcsök, az alma, néhány zöldség, a tea, a vörös szőlő tartalmaz flavonoidokat. Az aldehidek kerülendők: az étolaj (pl. a napraforgó olaj) melegítése és ismételt használata során toxikus vegyületek, aldehidek képződhetnek, melyek a Parkinson-kórhoz és egyéb betegségekhez köthetők.
Genetikai és környezeti tényezőkkel egyaránt összefüggésbe hozzák, akárcsak az életkorral. a férfiaknál 1, 2-1, 5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közrejátszhat… többszöri fejsérülés: amikor ezek eszméletvesztéssel járnak, fokozzák a PD kialakulásának veszélyét. A Parkinson-kór tünetei/jelei: Elsődleges tünetek: remegés - nyugalmi remegése a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén. izommerevség – kar, láb vagy a törzs merevsége; pl a kar nem leng szabadon járás közben. lassú mozgás – lassú akaratlagos és nem akaratlagos mozgások: pl. Parkinson-kór - Dr. Kovács Norbert honlapja. felállás egy székből, kacsintás. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányzik (hipomimia), az arc kifejezéstelenné válik, "maszk"szerű lesz egyensúly- és tartászavar – merev tartás, apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson-os pácienst, aki könnyen elveszíti az egyensúlyát, így könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.
A Lewy-testes demencia nem azonos a Parkinson-kórral, de egyszerre is előfordulhatnak, mivel a tünetek azonosak. Genetikai faktorok A szakemberek számtalan génben igazoltak olyan változásokat, melyek összefüggésben lehetnek a Parkinson-kórral, ugyanakkor nem tekintik ezeket hereditereknek. Az esetek csak 10%-át okozhatják genetikai faktorok, különösen azoknál, akiknél korán jelenik meg a betegség. Autoimmun tényezők Egy 2017-es vizsgálatban a kutatók a Parkinson-kór és az autoimmun állapotok (pl. rheumatoid arthritis) között kapcsolatot feltételeztek. 2018-ban taiwani kutatók úgy találták, hogy az autoimmun rheumatoid betegségekben szenvedő betegeknél 1, 37-szer magasabb a Parkinson-kór esélye. Kockázati faktorok Számos környezeti tényező emelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ezek között a következők vannak, pl. : régebbi traumás agysérülés: pl. Parkinson kór oka vs. a kontakt sportok során szerzett fejsérülések fokozhatják a kockázatot toxinokkal történt expozíció: pl. rovarirtók, oldószerek, fémek és egyéb káros anyagok nem: a férfiaknál 50%-kal magasabb a betegség kialakulásának kockázata a nőkhöz képest, bár egy 2016-os vizsgálat szerint az életkorral a nőknél is emelkedik a kockázat életkor: a betegség gyakran a 60-as években jelenik meg bizonyos gyógyszerek: egyes gyógyszerek Parkinsonizmusra vezetnek, ahol a betegnek tremorja van, de nincs Parkinson-kórja.
A Parkinson-kór műtéti kezelése: Kétféle műtéti beavatkozás létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. A Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) egyre nagyobb teret nyert. Ilyenkor a műtét során egy vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi. Parkinson-kór kezelésében rendkívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna is. A Parkinson-kór diagnózisa Sok a buktató a diagnózisban és a kezelésben. Ez a magyarázata, hogy jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésből antiparkinson szerekkel. Parkinzon-kór - Neurológiai Központ. Parkinson-kór gyanúja esetén mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában. A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével.