Ezt követően jelentkezhet a filozófia diszciplináris MA képzésre. A szabad bölcsészet BA szakon a felvételi tárgyak a következők: az alábbiak valamelyike + az alábbiak valamelyike magyar történelem angol filozófia francia latin mozgóképkultúra és médiaismeret művészettörténet német olasz orosz spanyol A szabad bölcsészet BA szak a következő szakirányokat foglalja magában: Filozófia, Elméleti nyelvészet, Esztétika, Filmelmélet és filmtörténet, Kommunikáció és médiatudomány, Művészettörténet. Itt vannak az ELTE szakjainak ponthatárai. Ezek némelyike nagyon népszerű, ezért a szabad bölcsészetre a túljelentkezés magas. Ennek megfelelően, az elmúlt években a felvételi ponthatár nagyon magas volt: pl. 2008-ban 427 pont a maximális 480-ból. A szabad bölcsészet BA szakra való jelentkezést tehát azoknak alánljuk elsősorban, akik várhatóan teljesíteni tudják magyarból vagy történelemből, illetve az ezek mellé párosítható másik felvételi tárgyból a megfelelően magas pontszámokat. Gyakran tapasztaljuk, hogy tehetséges, megfelelő filozófiai felkészültségű jelentkezők nem érik el a szabad bölcsész szakon kialakuló magas ponthatárt, elsősorban magyarból illetve történelemből.
Ezen a szakon csak a major programot vegye fel, és vegye fel mellé a Filozófia minor szakot (lásd alább). Matematika helyett említhettünk volna természetesen fizikát, informatikát, biológiát, pszichológiát, nyelvészetet, stb. (B) Egyéb BA/BSc szak Filozófia minor szak nélkül BA/BSc szakára, és végezze el a teljes programot (major + minor/szakirány), Az ELTE bármelyik BA/BSc programjának keretében módja van bizonyos számú filozófia kurzus elvégzésére, melyek hozzásegítik ahhoz, hogy sikeresen jelentkezzen a BTK-n a Filozófia MA szakra. A Filozófia minor szak felvételével természetesen nagyobbak az esélyei a Filozófia MA szakra felvételizni, ezért az (A) megoldást ajánljuk. Elte szabad bölcsészet teljes film. A fentiekből világos, hogy a Filozófia MA szakra azok is jelentkezhetnek, akik jelenleg valamilyen - tehát nem feltétlenül filozófia - BA/BSc tanulmányaik befejezése előtt állnak, illetve a régi öt éves képzésben kapnak/kaptak diplomát. Filozófia minor szak Az ELTE bármelyik karán, a nem filozófia BA/BSc szakokon lehetősége van arra, hogy az összesen 180 kredites programon belül felvegye az 50 kreditnyi Filozófia Minor szakot.
FIGYELEM! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, a mesterszakjainkra való jelentkezésről részletesebb információ az ELTE BTK honlapján olvasható. A felvételi követelményeket tartalmazó felsőoktatási képzési és kimeneti követelmények (KKK) hatályos dokumentuma ITT olvasható. Elte szabad bölcsészet university. A mesterszakos bemenettel kapcsolatos további kérdésekben az ELTE BTK Felvételi Iroda munkatársai tudnak felvilágosítást adni. Elérhetőségek:; +36 1 411 6500/5276 és 5287-es mellék
Az Árpád-ház kihalása - Zsoldos Attila - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták. Sorozatcím: A Magyar történelem rejtélyei Kiadó: Kossuth Kiadó zRt. Kiadás éve: 2016 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Alföldi Nyomda Zrt.
Károly Róbert (1228-1342): Az Árpád-ház kihalása után a francia eredetű Anjou család nápolyi ágának leszármazottja, anyai ágon V. István magyar király dédunokája, Caroberto foglalta el a magyar trónt. (Nevét helytelenül magyarosították Károly Róbertre). Martell Károly és Habsburg Klemencia fia csak hosszas trónviszályok után lehetett király, de harmadik megkoronázása után is meg kellett küzdenie az országában jogtalanul hatalmaskodó főurakkal. Ezután Károly szigorúan központosított hatalmi rendszert kezdett kiépíteni. A Franciaországból (Anjou grófságból) származó Anjou család rokonságban állt IX. (Szent) Lajos francia királlyal, akinek műpártolását – a klasszikus gótika udvari stílusát – példaképnek tekintették (ennek legszebb példája az Erzsébet királyné által alapított óbudai klarissza kolostor számára Párizsból hozatott házioltár /New York, Metropolitan Museum of Art/). A francia minta követése mellett az itáliai kapcsolatok is befolyásolták Károly Róbert udvari megrendeléseit, ezt bizonyítja a trecento festészet elterjedése a 14. sz.
Az Árpád-ház kihalása - Zsoldos Attila Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták. Sorozatcím:: A Magyar történelem rejtélyei Kiadó: Kossuth Kiadó zRt. Kiadás éve: 2016 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Alföldi Nyomda Zrt.
Egy harmadik oklevélben Valois Károly (a Maurice Druon regényeiből ismert Charles de Valois) felesége, Anjou Margit állította azt, hogy Félix az unokatestvére. (Vagy legalábbis a rokona, a távoli rokonságot ugyanis gyakran nem részletezték a középkorban). Az egyik irat beszámol Félix haláláról is, amelynek időpontja nem ismert, ugyanakkor megadja édesanyja, Cumana Sibilla nevét is. Az Árpád-ház kihalása ennyi oklevél tudósítását követően tehát elvethető. Vagy mégse? Mikor nem történt meg az Árpád-ház kihalása? A legnagyobb gondot a fent említett személyek elhelyezése jelenti az Árpádok családfáján. A legkézenfekvőbb magyarázattal sokan próbálkoztak: az említett István nem más, mint II. András király utószülött fia, aki a velenceinek nevezett III. Andrásnak az édesapja. Csakhogy Utószülött István 1271-ben elhunyt, nem hagyhatott oklevelet 1282-ből. III. András pedig még magyar király sem volt, amikor 1278-ban a feltételezett fiai az örökségén pereskedtek. Bármennyire népszerűvé vált ez az elgondolás egy időben, világos, hogy semmilyen alapja nincs.