Ingatlanvásárlásnál díjmentesen megoldható, amennyiben a haszonélvezeti jogot belefoglaljuk az adásvételi szerződésbe. A jog megszüntetésének is van díja, amennyiben lemondásról beszélünk, hiszen ebben az esetben a törlést ügyvédi okiratba kell foglalni. Mennyit ér a haszonélvezeti jog? Amennyiben a haszonélvező lemond jogáról, és ezt nem ingyen teszi, úgy megilleti annak értéke. Alapvetően az 1990. évi XCIII. törvény 72. § -a foglalja magában, hogy mennyit ér adott tényezőktől függően a haszonélvezeti jog. Ez az összeg függ a tulajdon árától és a haszonélvező korától. Ettől függetlenül azonban a felek szabadon is megegyezhetnek az összegről, ami viszont nem haladhatja meg a tulajdon értékének felét. Ingatlan eladás és vásárlás haszonélvezeti teherrel Egy ingatlan ugyanúgy árusítható és megvehető, ha haszonélvezeti teher van rajta. Amit viszont fontos tudni, hogy a tulajdonos személyének megváltozása nem teszi semmissé a haszonélvezeti jogot, ez pedig kissé körülményessé teheti a dolgokat.
Mit jelent, ha egy ingatlanon haszonélvezeti jog van? Milyen jogai vannak a haszonélvezőnek és milyen jogok illetik meg a tulajdonost? A következő írásban erre kaphat választ. A HASZONÉLVEZETI JOG KELETKEZÉSE: A haszonélvezeti jogot keletkeztethet jogszabály, illetve szerződéssel is alapíthatunk. Ha jogszabállyal jön létre, akkor abban a pillanatban létre jön, ahogy az adott jogi tény bekövetkezik. Pl. Az örökhagyó házastársát megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon Ptk. 7:58. § szerint. Ahogy az örökhagyó halála bekövetkezett a holtig tartó haszonélvezeti jog létrejött. Amennyiben szerződésen alapul a haszonélvezeti jog pl. egy ingatlan esetén, pusztán csak a szerződés még nem hozza létre, szükséges az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is. Ha nem ingatlanon keletkezik haszonélvezeti jog, akkor a dolog birtokának átadására van szükség. Haszonélvezeti jogot a tulajdonos alapíthat.
Lényeges, hogy amennyiben a haszonélvező – bármilyen időtartamban – felhagy jogai gyakorlásával, haszonélvezeti joga nem szűnik meg, ezért bármikor követelheti ismét a dolog birtokba adását a tulajdonostól. A haszonélvezeti jog jogosultja bárki lehet (csak konkrétan meghatározott természetes vagy jogi személy), a jog kötelezettje pedig a dolog (ingatlan) mindenkori tulajdonosa, éppen ezért az ingatlan tekintetében bekövetkezett tulajdonosváltozás a haszonélvezeti jogot nem érinti. A jog időtartamát tekintve lényeges, hogy mindig csak korlátozott időre szólhat, melynek végső korlátja a jogosult halálának időpontja. Amennyiben a haszonélvezetet létrehozó szerződésben külön nem kerül meghatározásra véghatáridő, abban az esetben holtig tartó haszonélvezeti jogról beszélünk. Fontos kérdés még, hogy a haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal (ingatlannal) kapcsolatos terheket. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezeti jog jogosultját terhelik az ingatlan használatával kapcsolatban felmerülő költségek, különösen a közüzemi számlák megfizetésének kötelezettsége, valamint a javítási, karbantartási munkálatok elvégzésének költségei is.
Az ingatlanból és a többi vagyonból is a csupán a hozzájárulásának mértékéig részesülhet. Ennek bizonyítása végrendelet vagy élettársi vagyonjogi szerződés, esetleg egyéb bizonyíték hiányában különösen nehéz és előfordulhat, hogy csak hosszú évek után, bírói úton sikerül csak tisztázni a helyzetet. A végrendeletben azonban lehet rögzíteni halál esetére az örökölhető vagyontárgyakat, sőt biztosítani lehet, hogy a túlélő élettárs a közös otthonban maradhasson. Az élettársak - a házastársakkal ellentétben - közös végrendeletet nem készíthetnek, erre csak külön- külön van lehetőségük. A végrendelet nek rendkívül szigorú formai követelményeknek kell megfelelnie, így ezzel érdemes szakemberhez (ügyvédhez vagy közjegyzőhöz) fordulni, ezzel elkerülhető, hogy egyik fél halála esetén a törvényes örökösök a formai hibás végrendeletet megtámadják vagy később a súlyos formai hibás végrendelet érvénytelennek minősüljön. Ha közjegyző készíti a végrendeletet, annak elkészülte után a közjegyző köteles a végrendelkezés tényét 72 órán belül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyezni és halálozáskor a hagyatéki eljárást végző közjegyző köteles ellenőrizni, hogy az elhunyttól van- e végrendelkezés a nyilvántartásban.
Arról már lehetett korábban is tudni, hogy a Samsung tervbe vette a 2016-os A széria Android Nougat rendszerre való frissítését. Most a készülékcsalád legkisebb tagja feltűnt az egyik népszerű benchmark teszt weboldalán, mégpedig az új szoftverrel a fedélzetén. A kérdéses telefon a Samsung Galaxy A3 2016 -os kiadása, ami a Geekbench adatbázisában bukkant fel, úgy, hogy közben Android 7. 1. 1 rendszert futtatott. Arról még sajnos egyelőre nincs érdemi információ, hogy a már említett frissítés mikor érkezik meg a telefonokra. Mindenesetre okkal feltételezhetjük, hogy ez hamarosan megtörténik, hiszen a dél-koreai vállalat zászlóshajóira – értjük ez alatt a Galaxy S7, S7 edge, valamint S6, S6 edge mobilokat – már megérkezett az új rendszer (pontosabban elindult a frissítés). A Galaxy A3 (2016) egyébként még most is megállja a helyét a saját kategóriájában, hiszen egy 4. Teszt: Samsung Galaxy A3 2016 – optikai tuning - technokrata | technokrata. 7 colos HD megjelenítővel, Qualcomm Snapdragon 410/Exynos 7578 lapkával, 1. 5 GB RAM-mal, 13/5 megapixeles kamerákkal felvértezett okostelefonról van szó.