Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (Bicentennial Man, 1999) A Martin család vásárol egy egyszerű háztartási robotot. Olyat, ami némán behozza a teát, kipucolja a cipőket, és soha nem zavar. Aztán nagyon hamar rájönnek, hogy az ő robotjuk kicsit más, mint a többi: ez az android nem egyszerű eset. Mindenről véleménye van, jó pár dologba beleszól, és ami a legmeglepőbb - van, akit nagyon meg tud szeretni: például a kislányt, akire vigyáznia kell. És mert vagy kétszáz évig szolgál Martinéknál, és nem létező szívébe az érkező gyerekek és unokák is belopják magukat, egyre erősebbé válik benne a vágy, hogy ugyanúgy érezhessen, mint ők. A robot emberré szeretne válni! De sosem gondol arra, hogy egyszer tényleg jön egy mérnök, aki valóra válthatja a gép vágyait... Egyéb címek: A 200 éves ember Nemzet: amerikai, német Stílus: sci-fi Hossz: 125 perc Magyar mozibemutató: 2000. február 10. Ez a film a 890. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. )
Mint nemrégiben kiderült, Roland Emmerich rendezheti az Alapítvány filmet – de nem ez lesz az első, asimovi alapokra építkező mozi. Bár az Én, a robot feldolgozást jobb elfelejteni, egy kellemes darab azért már született Asimov művei alapján: A 200 éves ember. Erre gondol vissza bejegyzésében Szkifi. ]]>
200 éves ember "Eljutsz a mennybe és visszajössz élve! " - YouTube
A két évszázados ember című 1976-os Isaac Asimov novella filmadaptációja a Robin Williams főszereplésével készült 200 éves ember hatalmas siker volt a mozikban. Maga a történet Asimov a Robottörténetek névvel ellátott novelláskötetének egy része. A sikeres mű szerzője 1976-ban Nebula, majd pedig 1977-ben Hugo-díjat kapott. Első fejezete 2358-ban játszódik, amikor egy műtétet terveznek, majd visszaugrunk az időben egészen 2160-ig, amikor nekilátnak az Andrew (NDR) robot tesztelésének. Eredeti feladata a cselédség volt, és egy nagyon kedves családhoz kerül, Martinék szolgálatába állítják. Andrew mindig is rajongással szerette a család kisebbik, cserfes nő tagját, akit csak Kisasszonyomnak hívott a történet végéig a nő haláláig. Az első feladat amire megkérte őt, hogy készítsen számára egy fa nyakláncot. Amint kiderül, hogy Andrew mire képes valójában, és micsoda művészi lélekkel áldották meg őt, bútorok készítésével kezd el foglalkozni, és ekkor már nincsen cselédi sorban. Az azokért kapott pénz felét Andrew megtarthatta, és ez volt az az összeg, amit később felajánlottak Gerald Martinnak a robotember szabadsága reményében.
Alig egy hete vesztette el magyar hangját, Bajor Imrét, most Robin Williams maga is eltávozott. Apja munkanélkülisége okán gyakran költözködött az egyke Robin, talán ez az oka, hogy zseniális humorérzéket fejlesztett ki – önvédelem gyanánt. Igazán nagy dobásait drámai szerepei jelentették (Jó reggelt, Vietnám!, Holt költők társasága, A halászkirály legendája, Good Will Hunting), itt érte el legnagyobb sikereit, de dráma és a komédia között egyensúlyozva, a fantasy, a mesék világában és a sci-fi területén is letette névjegyét… Egy úr az űrből… Münchausen báró kalandjai – 1988 Hook – 1991 Jumanji – 1995 Flubber – 1997 A kétszázéves ember – 1999 (Isaac Asimov regénye alapján) Felesége kérése alapján ne a gyász, hanem a derű hangján emlékezzünk rá. Nyugodjék békében! You may also like...
A Feingold és Martin törvényjavaslatokkal áll elő, többek közt azzal, hogy robotszívvel rendelkező egyén ne legyen ember többé. Természetesen a javaslatot elutasítják, amitől az "emberi" szó jelentése kitágul. Az agy azonban továbbra is az ember monopóliuma marad. Bár sok embert meggyőznek kampányukkal, mégis úgy tűnik, a törvényhozó testület elutasítja a kérelmet. Időrendben ekkor következik az első fejezet. Andrew rájön, hogy az igazi különbség ember és robot között a halandóságban rejlik. Felkér tehát egy robotsebészt, hogy pozitronagyán hajtson végre olyan változtatást, amitől folyamatosan elgyengül, s kicsit több mint egy év múlva meghal. Ilyen nagy áldozatot nem hagyhat figyelmen kívül a testület, kétszázadik szülinapját tehát Andrew Martin emberként éli meg. Nem sokkal később pedig végleg eltávozik. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Egyéb vonatkozások [ szerkesztés] A novellából Robin Williams főszereplésével készült A kétszáz éves ember című film. A novella volt az alapja Asimov Robert Silverberggel közösen írt regényének, a Positronic Man nek.
Lényegében a telomerek határozzák meg a sejtek, és így az egész ember élettartamát. Az emberi sejtek nagyjából 50 osztódásra képesek - kivételt képeznek a nem osztódó idegsejtek -, ezután már a DNS jelentős károsodást szenved. A telomérák nélküli kromoszómákat semmi sem védi a károsodástól, azok egymással összekapcsolódhatnak, aminek következménye eredménytelen sejtosztódás. Ha sikerülne folyamatosan biztosítani a telomerák szintjét a szervezetben, a kutatók szerint elméletileg örök életűek is lehetnénk. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan növelhető a telomeráz enzim aktivitási szintje, lassítva ezáltal a sejtek öregedését.
A hetedik kötettel bővült Bíró Szabolcs történelmi nagyeposza, amely az Anjou-kori Magyar Királyság vérben fürdő és aranyban csillogó évtizedeit tárja az olvasó elé. A birodalom ura a már megkezdett regényfolyam szerves folytatása, egyúttal a sorban harmadik trilógia kezdő stációja is, s mint ilyen, a székirodalom olvasói számára egészen új távlatokat nyit meg. Emlékszem, még 2016 nyarán, Bonyhádon, a Völgységi Könyvfesztiválon találkoztam először Bíró Szabolccsal. " Én a Hunyadiakat olvasom! " – megszólítással léptem oda hozzá, mire elmosolyodott, s azt felelte: " Én is. " Az akkor kezdődő és máig tartó párbeszédünk első mérföldkövét jelenti számomra, amikor kíváncsisággal telve, izgatottan köszöntem el tőle, kezemben az Anjouk első kötetével. Számos magyar szerző a Bookline októberi sikerlistáján - Montázsmagazin. Egy évvel később már féltucat könyvét vittem neki dedikálásra... Az a lendületes, fordulatokban gazdag, izgalommal átitatott történetvezetés, ami Bíró Szabolcsot, s általa az Anjouk regényfolyamát jellemzi, máig rabul ejt. Mintha kiterítené egy vaskos, idő rágta tölgyfaasztalra a XIV.
Elkezdődik a hajsza az idővel, ellenséges viking harcosokkal és önmagukkal is, bár ezzel valószínűleg nincsenek tisztában. A szerző odafigyel a részletekre érzékelhető, hogy sokat foglalkozott a vikingekkel és kultúrájukkal. A karakterek jól átgondoltak és ami a legfontosabb teljesen emberiek és jól árnyalt kemény harcosok. Meglepő de a történet fontos szála, hogy a harcosok szembe tudjanak nézni önmagukkal és a tetteikkel. Nagyon megrázó amikor ráeszmélnek a Lindisfarne-nél elkövetett rémtetteikre és ez egyben egy nagyon fontos történelmi kikacsintás is. Bíró Szabolcs sokat idéz az Eddából és külön izgalmas csavar, hogy összehozza az Artúr király mondakörrel. Egy izgalmas kulturális mixet kapva ezáltal. De mi is az a Ragnarök? A végítélet az utolsó csata, amit meg kell vívnia az embereknek. De mi a helyzet ha ennél többről van szó? Bíró szabolcs anjouk 5 billion lei. Mi van ha már el is kezdődött és nem tehetünk ellene semmit? - Ilyen és hasonló kínzó kérdésekkel a fejükben indulnak el a végső csatára a sárkány ellen. A Ragnarök egy kiváló viking kalandregény, olyan mintha a viking piszkos tizenkettőt olvasnánk.
századi Közép-Európa térképabroszát, szívében Anjou Károly és majdan fia, Lajos herceg Magyar Királyságával, s ezen az abroszon, hűen a történelemhez, de írói szabadságának is teret engedve, dobókockaként vetné el az egymással hol szoros, hol laza kuszaságban létező cselekményszálakat – és velük a sorozat történelmi és fiktív szereplőit. Ezt az egyedi, magával ragadó koncepciót hordozza a most megjelent hetedik kötet is, amely meglehetősen tág tér- és időintervallumot dolgoz fel, így téve még mozgalmasabbá a regény epizódjait és fejezeteit. A birodalom ura 1342 nyarától 1345 nyaráig tárgyalja a Magyar Királyság fénykorának történetét. Anjouk VII. - A birodalom ura - Hello Book Webshop. Mindezt teszi úgy, hogy az olvasó lépten-nyomon engedheti, hogy a cselekmény magával ragadja, s elmerüljön benne, mintha maga is ott sürgölődne Bátor Szilárd dubicai birtokán, akár a Nápolyi Királyság viperafészkében markolná lenyűgözve Piast Erzsébet ezüstérméit, vagy épp fejeket lemetsző kardját forgatná a fagyos litván földön. Máskor pedig az olvasónak riasztó iramban kell megtapasztalnia az idő múlását.
2017 nyarán Eger Kulturális Nagykövete lett.
A humor remek (a Fagyivosztok helynéven hangosan nevettem), és érzelmekből sincs hiány: a búcsúzás miatt kicsit szomorkásra, keserédesre sikerült a történet vége. Remélem, hogy hamar olvashatunk majd újabb kötetet a kufliverzumból, addig pedig biztos, hogy ezt is sokszor elő fogjuk még venni. 10/10, 9/10 A köteteket a Pagony Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.