Imádja a család a rakott krumplit, ám mégis jó lenne néha változatosabbá tenni a hagyományos krumpli-kolbász-tojás hármast? Íme 3 szuper variáció erre a finom fogásra! Görög rakott krumpli Hozzávalók 50 dkg darált sertéshús 70 dkg burgonya 10 dkg trappista sajt 1 nagyobb vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma 1 konzerv paradicsompüré olaj víz só, bors, szerecsendió Elkészítés Vágjuk apróra a vöröshagymát és a fokhagymát, majd dinszteljük meg őket. Görög rakott krumpli recept. Tegyük rá a húst, a paradicsompürét, sózzuk és borsozzuk. Öntsünk rá egy kis vizet és pároljuk meg. Közben pucoljuk meg a krumplit, szeleteljük fel vékony szeletekre, szórjuk meg sóval és szerecsendióval és egy másik edényben pároljuk ezt is meg. Ha megpuhultak, tegyük egy jénai aljára a felét, majd erre a húst, végül a krumpli másik felét. A tetejére ráreszeljük a sajtot, sütőben addig sütjük, amíg a meg nem pirult. Fotó: Oldalak
A tetejére mindenképp burgonya réteg kerüljön. Locsoljuk meg besamel mártással és szórjunk rá feta sajtot. Fedjük le a tálat és 180 fokra előmelegített sütőben süssük 2 órát. (ennyi idő kell a burgonyának, hogy megpuhuljon). Kategória: Egytálételek receptjei A görög rakott krumpli elkészítési módja és hozzávalói. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Előre szólok, nem lesz olyan, mint a zacskós változat. Szerintem sokkal finomabb:) Hozzávalók, 4 személyre: 2 evőkanál olaj 2 fej hagyma 50 dkg darált hús 1 kg krumpli 2 dl tejszín só bors 1 teáskanál oregano 1 teáskanál majoranna 1 teáskanál bazsalikom 3 evőkanál keményítő 10 dkg fetasajt A hagymát apróra vágjuk, az olajon megfonnyasztjuk, hozzákeverjük a darált húst, és megpirítjuk, hozzáadjuk a vékony karikákra szelt, meghámozott krumplit. Görög rakott krumpli reception. Sózzuk, borsozzuk, felöntjük annyi vízzel, amennyi elfedi. Amikor a víz fele elfőtt, hozzáadjuk a zöldfűszereket és felöntjük a tejszín és keményítő keverékével. Addig főzzük, amíg kicsit besűrősödik. A ragut egy tepsibe borítjuk, meghintjük a felkockázott fetasajttal, majd 180 fokon addig sütjük, amíg a teteje meg nem pirul.
Nem sokkal a hajóút után, 1945 júliusában Gottland tartományban, Lärbo falu kórházában szállásolják el és ápolják Miklóst és néhány sorstársát. Az első vizsgálatokat követően azonban Miklóssal az orvosa azt közölte, hogy csupán hat hónapja van hátra, súlyos tüdőbetegsége visszafordíthatatlan. Miklós ennek ellenére úgy dönt, hogy élni akar és élni is fog, tehát elkezdi tervezni a jövőt: meg akar nősülni, és ezért elszánt levélírásba kezd, összesen száztizenhét magyar nővel próbálja meg felvenni a kapcsolatot, akiket Svédország-szerte ápolnak. Mindegyik nő harminc év alatti, és Debrecenből vagy környékéről származik. A száztizenhét levélre mindösszesen tizennyolcan válaszolnak, és Miklós közülük kilenc lánnyal kezd komolyabb levelezésbe, köztük Reich Lilivel is… Véleményem Azt hiszem, nem leplezem le előre a könyv főszereplőinek (és Gárdos Péter szüleinek) jövőjét, életük alakulását, ha megjegyzem, hogy a történetben Gárdos Miklós választott feleségjelöltje, Gárdos Péter leendő édesanyja nem a saját nevén szerepel, hanem bizony Reich Lilinek hívják.
Gárdos Péter a megőrzött levelek felhasználása mellett az apja sokszor elmesélt emlékeit idézi fel az egyes epizódokban, rövid, ám jelentős történetek formájában. Mindig nagy kezdőbetűvel írja le, hogy "Apám", akárcsak édesanyja esetében az "Anyám" szót, de míg az apját már a legelején a keresztnevén szólítja a többi szereplő, az "Anyám" megszólítással, amely már kimondottan (azaz leírtan) Reich Lilit rejti, csak a történet végén, az utolsó oldalakon találkozunk először. Levelek részleteit is olvashatjuk a zajló eseményekbe ágyazva, és ezek a levelek előre is utalnak, közvetlenül mozdítják elő a cselekményt a már említett rövid fejezetekben, amelyeken belül még rövidebb, csupán egy vagy három oldalas részeket találunk. A legjobb szó rájuk az, hogy filmszerűek. Nem véletlenül… És hogy miért érdemes elolvasni a történetet? Azért, mert a Hajnali láz nem Holokauszt-regény, hanem az élni akarás regénye. Megtudhatjuk belőle a titkot: miként lehet újrakezdeni egy életet. A tény, hogy a szereplők szinte kivétel nélkül koncentrációs táborok túlélői, így csak egy rettenetes kiindulási helyzet, egy lényeges és felkavaró információ.
Az elmúlt másfél évben megjelent szinte valamennyi európai országban, de már Tajvanon, Brazíliában, Kínában és Oroszországban is saját nyelven olvashatják a kötetet. Mint írják, Gárdos Péter édesapja halálát követően kapta meg szülei svédországi levelezését. A levélköteg közel 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem. Forrás: Libri Könyvkiadó via MTI Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A nem mindennapi történet, melyben a főszereplők saját nevükön szerepelnek, Gárdos Péter szüleinek mesébe illő megismerkedését tárja elénk. A filmrendező szülei ugyanis, miután túlélték Bergen-Belsen poklát, egy rehabilitációs program keretében Svédországba kerültek, ahol jól felszerelt kórházakban ápolták a legyengült, csontsovány, sokkos állapotban lévő, és gyakran súlyos beteg embereket. A könyv egyik főhősét, Miklóst lényegében kétszer ítélik halálra, először akkor, amikor koncentrációs táborba küldik, második alkalommal pedig svédországi orvosa, aki súlyos és gyógyíthatatlan tüdőbetegséget diagnosztizál nála, és mindössze hat hónapot jövendöl neki. A 25 esztendős, hithű kommunista Miklós azonban nem hagyja magát: hiába mindössze 27 kilós és halálos beteg, élni akar, sőt meg akar nősülni, ezért megszerzi 117, szintén svédországi rehabilitáción résztvevő, szintén Debrecen környékéről származó fiatal zsidó hölgy elérhetőségét, és mind a 117-nek levelet ír, ráadásul ugyanazzal a szöveggel.