Idén lenne ötéves Alíz. Csak fotók maradtak róla. Tüdőgyulladásba halt bele egyévesen, miközben vesebeteg lett és transzplantációra várt. Azóta küzdenek a szülők, Renáta és Kornél, hogy a bíróság kimondja: hibáztak az orvosok. És ennél többet nem is akarnak. Mivel az eljárásokat sorra megszüntették, a család pótmagánvádas eljárást kezdeményezett. Kedden foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés miatt a Szent László kórház egyik főorvosa, az I. számú Gyermekklinika főigazgatója, és a háziorvos, - aki utoljára ellátta a kislányt - ült a vádlottak padján. Alíz olyannyira egészségesen született, hogy három nappal a születése után haza is engedték – meséli az anya a tárgyalás előtt. Később azonban a baba füle váladékozni kezdett, három hónapig járták a fővárosi szemészeteket, fül-orr-gégészeket, mire az egyik orvos felvetette, hogy küldjék el a váladékot tenyésztésre. Kiderült, Alíznak kezdődő tüdőgyulladása van. Hazautaztak vele Nyíregyházára és az ottani kórházban az orvosok egy vérvétel eredménye alapján úgy döntöttek, hogy immunerősítő infúzió kúrát adnak neki.
A Semmelweis Egyetem I. számú gyermekklinika legutóbbi felmérése szerint a 14 és 20 év közötti diákok egyharmada kialvatlan, az okok közé tartozik az internetezés, a tévézés, a bulizás, de sokan olvasnak és tanulnak éjszakába nyúlóan. Az egyre több zavaró tényező hosszú, de rövidtávon sem tesz jót az egészségnek – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A diákok többségét teljesen behálózza a közösségi média, az időről megfeledkezve, akár késő estig is képesek különböző számítógépes játékokat játszani. Az ebből adódó folyamatos kialvatlanság megváltoztatja a viselkedést, a fáradékonyság kihat a tanulmányi eredményekre, különösen, ha a serdülőkorú fiatal elbóbiskol az órán és emiatt nem tud figyelni. Sok diák abban hisz, hogy majd a hétvégén kialhatja magát, azonban egy amerikai alváskutató szerint a hétvégi maratoni alvások ebben az életkorban nem pótolják a rendszeres és pihentető alvást. A serdülőkor egy érzékeny időszak Makai Gábor, klinikai szakpszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a serdülőkor egy nagyon érzékeny időszak, mely átmenet a gyermekkor és felnőtt kor között.
Mikor utolérte már csak egy lándzsányi hossz volt közte és a kun közt, de nem tudta beérni. Ekkor a lányra kiáltott, hogy rántsa le a lóról. Az úgy is tett, és a földön bírkózva harcolni kezdtek, a kun erős volt, László elvágta a kun inát, és megsebezte a nyakán. Tordai hasadék Szent László a kunok ellen harcolt az erdélyi Tordánál, de azok túlerőben lévén a királyt üldözőbe vették, és az feltekintett az égre, és a hegy hirtelen kettéhasadt. Szent László király ünnepe. Nem tudták tovább üldözni a király megmenekült. A lova patkójának nyomai még ma is látszanak a monda szerint. László mint táltos a magyar hiedelemben I. Szent Lászlóról sok hiedelem maradt fenn, amiket azzal magyaráztak, hogy táltos volt. Egyszer amikor Salamon királlyal párbajozott, a felé közeledő Salamon, aki nem rettent meg még erősebb vitézektől sem, a feje körül lángoló karddal hadonászó angyalokat látott és megrettent., visszament várába. László Szög nevű lova patkójának nyomán vizet fakasztott a szomjazó katonáinak, hegyeket mozgatott meg, aranypénzt változtatott kővé.
Harci vágytól féke habzik, Kapál, nyihog, lángot fúvall; László a nyeregbe zörren S jelt ad éles sarkantyúval; Messze a magas talapról, A kőlábról messze szöktet; Hegyen-völgyön viszi a ló A már rég elköltözöttet. Egy ugrás a Kalvária És kilenc a Királyhágó; Hallja körme csattogását A vad székely és a csángó: Ám a lovat és lovagját Élő ember nem láthatja, Csodálatos! – de csodákat Szül az Isten akaratja. – Három teljes álló napig Vívott a pogánnyal Laczfi; Nem hiányzott a székely szív, De kevés a székely harcfi Míg a tatár – több mint polyva, Vagy mint a puszták fövénye – Sivalkodik, nyilát szórja, Besötétül a nap fénye. Már a székely alig győzi, Már veszélyben a nagy zászló, De fölharsog a kiáltás: "Uram Isten és Szent László! " Mint oroszlán, ví a székely, Megszorítva, nem megtörve… Most a bércen láthatatlan Csattog a nagy ércló körme. "Ide, ide jó vitézek! Szent László pénze. " Gyüjti népét Laczfi Endre: Hát egyszer csak vad futással Bomlik a pogányság rende; Nagy tolongásnak miatta Szinte már a föld is rendül; Sok megállván mint egy bálvány, Leragad a félelemtül.
Bizonyos fokig más típust képviselnek a többi legendák; az előbbieknél világiasabbak, az aszkézis szellemétől távolabb állnak. Különösen a Kálmán király korában írt kisebbik István-legenda tűnik ki világias-politikus szemléletével: a kegyes király helyett a szigorú, igazságos bírónak, az állam és az egyház ellenségeivel szemben félelmetes uralkodónak az arcképét alkotta meg. Elképzelhető, hogy a szerző a Vazult megvakíttató István király rajzával Kálmán királynak Álmos hercegen elkövetett kegyetlen megtorlását óhajtotta igazolni. A kisebbik legenda már inkább vitának (életrajznak) tekinthető, mely "hű és igaz" tudósításokra igyekszik támaszkodni, elutasítva a nagyobbik legenda eszményített István-képét. Világiasabb színek és történetírói hajlamok érvényesülnek Szent Gellért nagyobb legendájá ban is. Szerzője írott forrásokra és hősi énekekre, köztük az I. Endre kori gestára és a csanádi káptalan évkönyveire, valamint a Csanád vezérről szóló hősi énekre is támaszkodott. Valamennyi legenda között ez a legszínesebb, legregényesebb; bővelkedik anekdotikus jelenetekben (pl.
Mert nem volt az földi ember, Egy azokból, kik most élnek: Feje fölött szűz alakja Látszott ékes nőszemélynek; Koronája napsugárból, Oly tündöklő, oly világos! -" Monda a nép: az Szent-László, És a Szűz, a Boldogságos. S az öreg tatár beszédét, Noha kétség nincs felőle; Bizonyítá a templomnak Egy nem szavajátszó őre: Hogy három nap a sirboltban Lászlót hiába kereste; Negyednapra átizzadva Találtatott boldog teste. 1853 A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.