24 óra Egyre többen közjegyző előtt tett nyilatkozattal adják csak ki lakásaikat A bérbeadók ezzel igyekeznek bebiztosítani, hogy a nem fizető vagy kikültözni nem akaró bérlővel szemben végrehajtást lehessen indítani. Egyre több bérbeadó szabja a beköltözés feltételéül a közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, az okirat segítségével ugyanis közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben –... Hirdetés
Egyre több bérbeadó szabja a beköltözés feltételéül a közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, az okirat segítségével ugyanis közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben - írja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Magyarországon a népesség majdnem 9 százaléka, mintegy 850 ezer ember él bérelt ingatlanban, ami a 30 százalékos uniós átlagnál jóval alacsonyabb. Előrejelzések szerint itthon is egyre többen választják a lakásbérlést az ingatlanárak évek óta tartó emelkedése miatt és ezzel párhuzamosan nőnek a bérleti díjak is. Az elmúlt években a lakásukat vagy házukat bérbe adók közül egyre többen szabták a beköltözés feltételéül, hogy a bérlő közjegyzői okiratban, végrehajtás terhe mellett vállalja, hogy ha a szerződés megszűnik, kiköltözik az ingatlanból. Ennek fő oka, hogy mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van birtokon belül - írták. A bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, és őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból.
Számos esetben olyan fogalmakat használnak a szerződésekben, amelyek jelentésével nincsenek tisztában, vagy amelyek annyira általános jelentéssel bírnak, hogy később jogvitához vezethet. Forrás: Shutterstock Az ilyen szerződésekkel összességében az a legnagyobb gond, hogy éppen akkor nem nyújtanak védelmet, amikor vitás helyzet áll elő. Ráadásul hiába tett a bérlő közjegyző előtt nyilatkozatot a lakbér megfizetésére, ha a bérleti szerződés tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, nem indítható meg vele szemben a végrehajtás. "Sokan a bérleti szerződés elkészítésén szeretnének spórolni, pedig egy-egy ilyen hiba akár több hónapnyi bérleti díj összegébe is kerülhet" – hangsúlyozza a MOKK elnöke. Tóth Ádám szerint a legbiztonságosabb megoldás a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az, ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. Ebben az esetben a bérleti szerződés biztosan megfelel a jogszabályoknak, a bérlői jogai nem sérülhetnek, és a bérbeadó is garanciát kap arra, hogy szerződésszegés esetén hatékonyan fel tudjon lépni a bérlővel szemben.
Azt is egyre többen tudják, hogy az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, de olykor akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók. A kamara adatai szerint tavaly 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti időszakhoz, 2019-hez képest is 20 százalékkal nőtt az ilyen nyilatkozatok száma. Felhívták a figyelmet arra: míg a jogszabályok egyes időszakokban nem engedik a lakás kiürítését, addig az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését. Vagyis, ha a bérlőnek van jövedelme vagy egyéb vagyona, abból érvényesíteni lehet a tartozás megfizetését, függetlenül attól, hogy nem lehet kiköltöztetni az ingatlanból - írták. A MOKK arra is felhívta a figyelmet, hogy a tapasztalatok szerint az elmaradt díjak és költségek behajtására vagy a bérlő kiköltözésének kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.
Megjegyezték: a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, és őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Ha a bérlő nem akar kiköltözni, akkor közjegyzői okirat hiányában ezt általában csak hosszú pereskedés árán lehet elérni. A közleményben idézték Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, aki szerint a legtöbben a kiköltözésről kérnek közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást a bérlőtől. Azt is egyre többen tudják, hogy az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, de olykor akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók. A kamara adatai szerint tavaly 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti időszakhoz, 2019-hez képest is 20 százalékkal nőtt az ilyen nyilatkozatok száma. Felhívták a figyelmet arra: míg a jogszabályok egyes időszakokban nem engedik a lakás kiürítését, addig az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését.
Ennek fő oka, hogy a kiadáskor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van birtokon belül. A bérlőt megilleti a z úgynevezett birtokvédelem, és őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Ha a bérlő nem akar kiköltözni, akkor közjegyzői okirat hiányában általában csak hosszú pereskedés árán lehet elérni a bérlő kiköltözését. A közjegyzők tapasztalatai szerint ezt megelőzendő teszik a bérlés feltételéül a bérbeadók az egyoldalú kötelezettségvállalást. "A legtöbben a kiköltözésről kérnek közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást a bérlőtől, de azt is egyre többen tudják, hogy az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, de olykor akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók, ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit" – hangsúlyozza Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Ezt jól mutatja, hogy tavaly az összes közjegyzői okirat – beleértve a nemcsak bérleti jogviszonnyal kapcsolatban készülteket is – mindössze 5 százalékánál indult végrehajtási eljárás, ami a 2019-es több mint 10 százalékos arány fele. A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen például nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál. Az okirat elkészítésekor a közjegyző részrehajlás nélkül, pártatlanul jár el, egyik felet sem képviseli.
10, Szombat Az aacheni egyházmegyében Németország a helyi fesztivál keretében bolondmisét tartottak egy katolikus templomban, ahol egy diakónus prédikált a cölibátus ellen és farsangi kabarét... Tovább olvas... Isten terve 2018. 01, Hétfő Az Úr egy édesanya méhét mutatta nekem, amelyben éppen egy gyermek fogantatásának folyamata zajlott. Ez az asszony a világban élő édesanyákat jelképezte kortól függetlenül. Az angyalok... Tovább olvas... A szabadulás ajándéka 2017. 24, Vasárnap Jézus királyi méltóságában mutatkozott előttem és megengedte, hogy lássam az emberiség bűnben való nyomorúságát. Engesztelok lapja. Láttam, hogy az emberek a bűn által gúzsba vannak kötve.... Tovább olvas... A szenvedés értelme Mária Magdolna 2017. 01, Péntek Láttam magam előtt az Üdvözítő keresztjét. Ezen a kereszten látni lehetett a szögek nyomait, a töviskorona töviseit és a Szent Vér nyomait. Igen meggyötört volt a... Tovább olvas...
Ezért is figyelmeztetlek titeket arra, hogy térjetek meg! Tartsatok bűnbánatot! Vizsgáljátok meg lelketeket, kit is szolgáltok azzal, hogy vétkeztek. Bizony, bizony mondom nektek gyermekeim: Nem szolgálhattok két úrnak egyszerre! Döntésetek a ti kezetekben van, melyet mi tiszteletben tartunk. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. "