(Következik: Mindent vissza! – Revíziós mozgalmak a két világháború között) Nem, nem, soha! Az elcsatolt területek - Trianon Centenárium. A korszak egyik jelmondata, a revizionista plakátokon gyakran szereplő "Nem, nem, soha! " József Attila Trianonról szóló versének egyik sora volt. Nagy költőink sorra megemlékeztek a trianoni traumáról, sok művet éppen a Kosztolányi Dezső szerkesztésében megjelent antológia foglalt össze, ennek címe Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért volt. A kötetben többek közt Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula publikált. trianon Nagy-Magyarország elcsatolás terület trianoni megemlékezés
Emellett 2019-re egy szép és hatásos – könyvet, kézi térképet, DVD-t és mobil applikációt tartalmazó – ajándékcsomagot terveznek elkészíteni és eljuttatni a Kárpát-medence valamennyi magyar középfokú közoktatási intézménye végzős diákjainak. A külhoni magyar közösségek hatalmas nyomás alatt kénytelenek megfogalmazni 20. századi emlékezetpolitikai premisszáikat. A Kárpát-medencei impériumváltásokra vonatkozó szakmailag megalapozott, kiegyensúlyozott és félelemmentes kommunikációnak ma alig van színtere és hátországa az utódállamokban. A kétévesre tervezett, adományokból finanszírozott programról így nyilatkozott: Ilyen körülmények közepette számunkra minden más szempontot megelőző kötelesség, hogy a +kis magyar világ+ még élő, emlékező és bátor magyar szemtanúit megszólaltassuk és megőrizzük a visszacsatolás történelmi pillanatait a magyar utókornak. DELMAGYAR - Trianon: az ország kétharmada elveszett egyetlen tollvonással. Mindazonáltal egyáltalán nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy idővel egyre több nem magyar ajkú szemtanú is elmondja emlékeit, megközelítéseit az 1938-1944 közötti különleges időszakról.
Az 1920-as trianoni békeszerződés után a volt Magyar Királyságtól Csehszlovákiához került területek egészét kezdték politikai értelemben Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját ("Kelet-Felvidék"). Így a II. világháború előtt a Csehszlovákiától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Szlovákia és Kárpátalja) "az anyaországhoz visszatért felvidéki területnek" nevezték. Kárpátalja Kárpátalja a magyar állam részét képezte a 10. század óta, azonban egységes történelmi régiót az I. világháborúig nem alkotott. Kárpátalja területe 1920 és 1945 között Csehszlovákiához tartozott, ezt követően a Szovjetunió része lett, egészen 1991-ig, amikor is a független Ukrán Köztársaság egyik megyéjévé vált. Kárpátalja a történelem folyamán mindig vegyes lakosságú területnek számított. A német – városi – népesség a 13. században vándorolt be. A németekkel egy időben kezdett bevándorolni a román lakosság is, akik állattartó életmódot folytattak. A térség etnikai arculata a 18. században változott meg, ekkor került túlsúlyba a 13. századtól folyamatosan bevándorló ruszin népcsoport.
Vajdaság A Délvidék (Vajdaság) földrajzi határait Trianonban nyerte el. A szűkebb értelemben vett Délvidék alatt értjük a Bácskát (a történelmi Bács-Bodrog és Csongrád vármegyék a délszláv államhoz csatolt részei) és a Bánátot (a történelmi Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyéknek a délszláv államalakulathoz csatolt részei). A Délvidék (Vajdaság) jelenlegi területe 21 506 km2 (Bácska: 8 904 km2, Bánát: 8 886 km2, Szerémség: 3 716 km2), ugyanis a történelmi horvát Szerém vármegye négyötödét a II. világháború után közigazgatásilag beolvasztották az újonnan létrejövő Vajdaságba, vagyis a Délvidékbe. A Délvidék (Vajdaság) autonóm tartomány volt, majd az autonómia megszüntetése után – a hasonló sorsra jutott Koszovóval együtt – Szerbiába olvadt. A Vajdaság 21 205 km2-es területén – 2002-ben – összesen 2 031 992 fő élt. A Délvidék etnikailag Európa egyik legkevertebb területe. A szerbek és magyarok mellett számos más népcsoport (szlovákok, románok, cigányok, macedónok, horvátok, montenegróiak, bunyevácok stb. )
Egy kisebb fizikai megterhelés hatására is jelentkezhetnek. Az egyre gyakrabban jelentkező fájdalom is egy lehetséges tünet. Főleg mellkastájon, ami később a vállakra, karokra, és nyakra is kisugározhat. A refluxra hasonló tüneteket is tapasztalhatunk. Hasi fájdalom, telítettség érzés és az émelygés is jelezhet egy közeledő infarktust. A szívinfarktus előjelei és tünetei · Egészség. Ha gyakran izzadunk, akár éjszaka, akár nappal, vagy a hajhullásunk fokozódik, szintén érdemes kivizsgáltatni magunkat. Ha megtörténik a baj, a legfontosabb, minél előbb értesítsük a mentőket! A szívinfarktus tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, a mellkasi szorító érzés vagy nyomás a szegycsont mögött, de ehhez társulhat hát-, nyak-, és állkapocs-, valamin a bal kar fájdalma is. Enyhébb tünet a gyomorégés, karzsibbadás, légszomj, hideg verítékezés, hányás és öklendezés. Forrás:
Olvassa el, milyen panaszoknál kell arra gondolni, hogy komoly veszélyben van a szíve! Már egy hónappal korábban vannak figyelmeztető előjelek: • Ha légszomjat tapasztal • Ha szédül, sápadt vagy, vagy elájul. • Hányinger, gyomorfájás, emésztési zavarok jelentkeznek • Mellkasi fájdalom jelentkezik. • A nyaki fájdalom is a tünetek között szerepel. Nem ritka, hogy a mellkasban kezdődik a fájdalom, majd a nyakra is kiterjed. • Ingadozik a vérnyomás. • Szabálytalan és gyors a szívverése. • Hirtelen nagyon intenzív izzadás jelentkezik. Ezek a szívrohamot előrejelző tünetek - Napidoktor. Ha a fenti panaszok bármelyikét észleli keresse fel az orvosodat, és mondja el, mire gyanakszik. A nőknél más... A szívinfarktust elszenvedett nők 43 százalékának egyáltalán nincsenek mellkasi fájdalmai. Mivel a tünetek kevésbé nyilvánvalók, a nők tovább halogatják, hogy orvoshoz forduljanak, vagy kihívják a mentőt. Ez a késlekedés azonban végzetes lehet! A szívinfarktus túlélési esélye 23%-kal nő, ha a beteg 3 órán belül orvoshoz kerül, és 50%-kal, ha egy órán belül.
A nőknél a szívinfarktust előre jelzi a fáradtság, a kimerültség és az alvászavar egy amerikai tanulmány szerint. A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat során 515, szívinfarktuson átesett, kórházból elbocsátott amerikai nőt kérdeztek, és kiderült, hogy 95 százalékuknál különféle tünetek előzték meg az infarktus bekövetkeztét. A megkérdezettek 71 százaléka által megnevezett, leggyakrabban előfordult szimptóma hetekkel az infarktus előtt a szokatlan fáradtság volt. Alvászavarra 48 százalékuk panaszkodott - állapította meg Jean McSweeney, az Arkansas-i Egyetem kutatója a Dallasban megjelenő Circulation című egészségügyi szaklap keddi számában. Ezzel szemben légzési nehézségekre a megkérdezett nők csupán 42 százaléka panaszkodott, félelemérzet pedig 39 százalékuknál előzte meg az infarktus bekövetkeztét. Szivinfarktus eloejelei. Mellkasi fájdalmakra csak 30 százalékuk panaszkodott hetekkel az infarktus előtt, jóllehet ezt tartják a közelgő infarktus klasszikus előjelének. A megkérdezett nők az akut szimptómák között sorolták fel a légszomjat (58 százalék), a gyengeséget (55 százalék) és a fáradtságot (43 százalék).
Bármilyen furcsán is hangzik, a szívinfartkust több apró tünet is előre jelzi. Íme néhány, melyek esetén érdemes gyanakodni, illetve időben orvoshoz fordulni. Szívinfarktus (akut myokardiális infarktus, AMI) akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom általában egy területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) beszűkülése. Az infarktust néhány jelzésből "lefülelhetjük", figyeljünk hát testünk jelzéseire! A szívrohamot jelző korai tünetek – az angina szimptómái Markoló vagy szorító jellegű fájdalom a mellkas közepén, mely sokféle lehet: enyhe, inkább kellemetlen teltségérzést ugyanúgy, mint szorító, fájdalmas nyomás. Mi a szívinfarktus, és mit kell tudni róla?. Leginkább olyasmi érzés, mintha valaki ráült volna a mellkasunkra. A fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapcsokra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra, a has felső részében állandósulhat az érzés.
Különböző szívet érintő fertőzéses betegségek. Szívizomgyulladás. Veseelégtelenség. Baktériumos fertőzések – természetesen szívet érintőek. Mérgek, alkohol, vagy egyes rákfajták kezeléséhez használt kémiai eredetű gyógyszeranyagok. Hogyan előzheted meg? A szívbetegségek kialakulásának egyetlen megelőzési módja, az oly sokat emlegetett egészséges életmód. A rendszeres mozgás, a helyes, zsírszegény táplálkozás, a dohányzás mellőzése, a mértékletes alkoholfogyasztás és nem utolsó sorban a stressz elkerülése is. A stressz egyébként nem csak szívbetegségek kiváltója lehet, de nagy mértékben befolyásolja a rákos betegségekre való hajlamot is. Több kutatás is vizsgálta, hogy milyen stressz típus milyen rákos megbetegedésért felelős és igen érdekes eredményekre bukkantak. A munkahelyi stressz például nagyban megnöveli a prosztatarák kialakulásának esélyét, illetve növelheti annak agresszivitását is, tehát befolyásolja a kezelés eredményét. OLVASD EL EZT IS!