Fekete György nyerte 0, 92 hibaponttal, a második pedig ifj. Nagy Tibor lett. Utóbbi eredménye csak az egyéni versenyben számított. Összesítésben Hölle mögött a második helyen a francia Franck Grimonprez, a harmadikon pedig a német Anna Sandmann végzett. Csapatban a magyarok mellett a németek és a hollandok zártak még dobogós pozícióban.
A holland Koos de Ronde nyerte a négyesfogathajtók főversenyét a Papp László Sportarénában zajló UNIQA lovas világkupán, így megakadályozta honfitársa, Ijsbrand Chardon triplázását. Legjobb magyarként Dobrovitz József harmadik lett. A győztes holland Koos De Ronde A vasárnapi vk-fordulóban a negyedikként induló, csapatban négyszeres világbajnok de Ronde volt az első, aki igazán gyors menetet produkált a maraton- és akadályhajtást ötvöző pályán, amit jól érzékeltet, hogy öt másodperces időbüntetést érő verőhibája ellenére is elsőként került 130 másodperc alá (124. 83 mp). Hazai Eb előtt: Dobrovitzék riválisokat látnak vendégül DIGI Sport HD. A szombati bemelegítő versenyszámban ifjabb Dobrovitz József egyedüliként mutatott be két hibátlan menetet, ezúttal viszont nem tudta megismételni ezt a teljesítményt, két verőhibájával elszállt az esélye arra, hogy bekerüljön a legjobb hármat felvonultató összevetésbe. A második helyezett Ijsbrand Chardon Az egyéniben négyszeres, csapatban kilencszeres vb-aranyérmes Chardon viszont a leggyorsabb volt az első körben, csaknem két másodperccel megelőzte a vk-sorozatot 2013-ban megnyerő de Rondét.
A látványos és megható szabadidomítású produkció során Pignon egyetlen kényszerítőeszköz nélkül irányította lovait. A programban felléptek csikósok, huszárok, trükklovasok, és délelőtt, amikor gyerekekkel telt meg a csarnok, volt póni galoppverseny is. Kapcsolodó cikk: Vecsési hajtó nyerte a fogathajtók bemelegítő versenyét Gyömrői Hírhatár/ MTI Fotó: Kovács Tamás
A kőasztal, amelyet 1935-ben az Erdélyi Helikon írói nevében Makkai Sándor ajándékozott Kemény Jánosnak és feleségének, Kuncz Aladár emlékét örökíti meg. A közelben található cegei gr. Wass Albert (1908–1998) író sírja is. A művelődés szolgálatában A két világháború közötti időszakban a kastély és kertje pezsgő művészeti élet színhelye volt, ott alapította meg Kemény (XI. ) János író az Erdélyi Helikont, mely a két világháború közötti időszak legsikeresebb és legrangosabb írói szerveződésévé vált. Marosvécs kemény kastély misefa. Ott gyűltek össze 1926 és 1944 között az erdélyi magyar írók számos képviselői, ugyanakkor a szász és román írók is, akik a transzilvanizmus szellemében a nemzeti megbékélés jegyében tevékenykedtek az irodalom terén. Az Erdélyi Helikonnak az évek során 55 tagja lett, közöttük volt: Áprily Lajos, Kós Károly, Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Nyirő József, Makkai Sándor, Molter Károly, Berde Mária, Olosz Lajos, Tabéry Géza. Az épület visszaigénylése után, 2000-ben Kemény Miklós bejegyeztette a Helikon-Kemény János Alapítványt.
Az Erdélyi Helikon tagjai a kastélyban 1968–1974 között Keresztes Gyula tervei alapján restaurálták a műemlék épületet. A rendszerváltás után Kemény János legkisebb fia, Kemény Miklós (1940–2010) visszaigényelte a kastélyt, amit végül örökösként 2014-ben kapott vissza Nagy Kemény Géza. Nagy Keménnyel hamarosan interjút olvashatnak a Mandineren. Marosvécs – Kemény-várkastély – „Láthatatlan kastély” – Trianon 100. | Bagyinszki Zoltán fotográfus. 1926 és 1944 közt Kemény János író szervezésében itt gyűltek össze a transzszilvanizmust képviselő Erdélyi Helikon írói. A kastélykertben van Wass Albert és a család sírhelye, és látható egy Kós Károly által tervezett Helikon-asztal is. Híres a kastély parkja is. Kilátás a toronyból Fotók: Szilvay Gergely
Miután az özvegy Izabella királyné lemondott Erdélyről, Habsburg Ferdinánd király az egri hős Dobó Ferenccel együtt kinevezte erdélyi vajdának. Egy 1555-as felirat szerint ekkorra fejeződtek be az épület reneszánsz ízlésvilágú átalakításával. Mivel azonban Kendy Ferenc az Erdélybe visszatérő Izabella királyné ellen összeesküvést szervezett, az úrnő parancsára Gyulafehérvárott 1558. augusztus 31-én meggyilkolták fivérével és Bebek Ferenccel együtt. A Kamarára szálló birtokot rövidesen Hagymássy Kristóf, majd halála után Báthory Zsigmond fejedelem mondhatta a magáénak. Erdélyi régi fotók: Kemény-kastély (Marosvécs). Ez utóbbi nagybátyjának, kismarjai Bocskai István főnemesnek adta át. Az 1610-es években már iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokát képezte, majd a korszak nagy vagyongyűjtője, az "őrtálló bibliás fejedelem" I. Rákóczi György csatolta birtokaihoz. Az 1648-ban felvett inventárium {várleltár} szerint a háborús csataterektől biztonságos távolságra megbújó várkastély mellett nagy területeket magába foglaló gyümölcsös-, virágos-, veteményes és szőlőskerteket műveltek a szolgálatra kötelezett népek.
A belső udvar és az ablakok ma is őrzik e jellegzetes kor emlékét, innen egyenesen az alsó szinten levő gyerekszobákba lehet bemenni. A változás évei A XIX. század végén elkezdődött restaurálás, amely Möller István kézjegyét viseli, néhány igencsak jelentős változást hozott, így a XX. század elejétől a kastély funkcionális és kellemes otthonul szolgálhatott a Kemény család és meghívottjaik számára. Möller István műepítész egyébként a sáromberki Teleki-kastély restaurálásánál is közreműködött. Marosvécs kemény kastély egyértelműsítő lap. A belső udvarból egy elegáns lépcsőn juthatunk a felnőttek lakrészeibe. Sorra látogathatóak a dohányzóhelyiseg, a könyvtár, a grófnők budoárja, valamint a Kemény grófok irodája. Helikon A Kemény-kastély kulturális fontossága az Erdélyi Helikon szépirodalmi és kritikai folyóirat, a helikoni közösség tevékenységének támogatásával teljesedett ki. Itt tartották az irodalmi munkaközösség első találkozóját 1926-ban, majd további rendszeres összejöveteleiket is. A kastély kertje ideális helyszínként szolgált az írók, költők és gondolkodók számára.