Géza fejedelem uralkodása, Szent István és az államalapítás 1. Géza fejedelem uralkodása (972-997) A magyar történelem jelentős uralkodója, felismerte a haladás útját. Tudta, hogy Magyarországot le kell telepíteni, mert ellenkező esetben a magyar nép eltűnik a térképről, úgy, mint az avarok, kelták, hunok és a besenyők. Felismerte a feudalizmus jelentőségét. Békét kötött I Ottó német-római császárral. Vállalta a kereszténység elterjedését, Pannonhalmán apátságot épített (996-ban). A Bizánci birodalommal is jó viszonyt alakított ki A belső hatalmat megszilárdította, az ellenállókat letörte. Felvette a kapcsolatot a pápával. Élete végén István fiát összeházasította a bajor uralkodóháztól származó Gizellával. 2. Szent István uralkodása (997-1038) Fejedelem 997-től 1000-től, majd 1038-ig király. A magyar történelem kiemelkedő uralkodója, a magyar állam megalapítója. Legfontosabb intézkedései: a., A lázadó pogányokat leverte, akik a régi pásztortársadalmat akarták visszaállítani. (Koppány, Ajtony, Gyula) Elszánta magát a feudális állam megszervezésére, a keresztény vallás elterjesztésére.
És abban sincs semmi meglepő, ha a latin felírású zománcképek Itáliából érkeztek. Ilyen értelemben érdemes lelkiismeretesen és nyitottan vizsgálni a Szent Koronának ezen elemeit is. Ami a Szűz Máriának való ország-felajánlást illeti, az ikonográfiai szempontból is nagyon fontos része a Szent István-kultusznak. Ahol azt látjuk, hogy egy uralkodó koronáját ajánlja fel Szűz Máriának, ott az uralkodó szinte mindenütt Szent István király. Fatimában, az ottani bazilikában nagy tisztelettel ábrázolják Szent Istvánt, mert ő volt az első uralkodó, aki országát Szűz Máriának ajánlotta. VII. Gergely pápa idejében felmerült, hogy Szent István az országot Szent Péternek ajánlotta fel. A magyar legendárium viszont részletesen szól arról, hogy hogyan bízta rá Szent István az országát Szűz Máriára. Ebben az emlékben, legendában is, mint Szent István körül majdnem minden emlékezetben, ott van a magyarság önállóságának, az ország önállóságának az elismerése. Szűz Mária mint Patrona Hungariae úgy is felfogható, hogy Szűz Mária az önálló, független Magyarország védőasszonya.
Abban, hogy az emberek szívébe is beköltözött a keresztény hit – nyilván fokozatosan és nem egy generáció alatt – nagyon sok mindenkinek az imádsága és a munkája benne volt. Tudjuk, hogy a Szent Korona körül nagyon sok a hagyomány, legenda, sok a történelmi valóság, talán olyanok is, amelyekről kevesebbet beszélünk. Gondoljunk a Szent Korona latin betűs zománcképeire, amelyekről a művészettörténészek azt állítják, hogy igen régi itáliai munkák, talán a XI. századból valók. De ha Velencében a Szent Márk-székesegyház főoltára mögött megtekintjük a Pala d'Orót, azt a nagy aranytáblát, amin több sorban és rétegben zománcképek vannak, ennek az alsó, legrégebbi rétegében, a laikus előtt is nyilvánvalóan, nagyon hasonló stílusú, méretű, még a keretbefoglalás technikáját illetően is ismerős jellegű képek találhatók. A velencei művészettörténészek teljes határozottsággal mondják, hogy a tábla Orseolo dózse idejében készült. Úgy tűnik, hogy azért a Szent Korona latin része talán mégiscsak Szent István kora tájára tehető.
2017. február 2. 10:24 Biczó Piroska A középkori Magyar Királyság koronázótemplomának romjai 1938 óta tekinthetők meg Székesfehérvár belvárosában, a romkertben. A látogatók zömének mégsem a koronázások fenséges pillanatai ötlenek eszébe, hanem az itt eltemetett királyok sírjainak végzetes sorsa. Mindezzel csupán emlékeztetni kívánjuk az olvasót az egykori templom dicsőségére – például a középkori jogfelfogás csak a Székesfehérváron történt koronázást tekintette legitimnek –, mielőtt a királyi sírok sorsáról és rejtélyeiről szólunk. A romok között sétálva az egykori koronázási ünnepségeket ugyanúgy nehéz elképzelnünk, mint azt, hogy a most műkőlapokkal jelölt sírgödrök némelyikében egykor valamelyik magyar király, illetve családtagja nyugodott. A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság templomában 15 magyar uralkodót temettek el, a sírok helyéről a templomon belül alig árulnak el valamit a források. Így a XIX. század, a templom maradványai iránti fokozott érdeklődés kezdete óta hol kissé délibábos, minden tudományos alapot nélkülöző próbálkozások, hol a források hézagosságából következő, először helyesnek tűnő, majd megcáfolt tények láttak napvilágot a történettudomány világában is.
A szeniorátus ősi elve szerint azonban a család legidősebb férfi tagja, Koppány lett volna az örökös, aki ezért fellázadt és Sarolt veszprémi vára ellen vonult. István serege azonban a sváb Vecellin vezetésével legyőzte. Kemény megtorlás követte a lázadást, Koppányt felnégyelték. István így megszerezte a fejedelmi széket. I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (? Esztergom, 970–980 k. –? Esztergom, 1038. augusztus 15. ) magyar nagyfejedelem, az első magyar Árpád-házi király. A keresztény magyar állam alapítója és az első magyar katolikus szent. A magyar és az európai történelem kiemelkedő jelentőségű alakja.
Géza bizonyosan tisztában volt Quedlinburg jelentőségével, s tudta, hogy I. Ottó számára különösen fontos volt a város, hiszen korábban itt koronázták meg, majd lánya lett a város hercegnője, végül 973. május 7-én itt is hunyt el. Eközben Henrik bajor herceg számos támadást indított a magyarok ellen, s Géza egy mesteri diplomáciai fordulattal, a herceg lányát kérte feleségül éppen megszületett fia számára. Ennek eredményeképpen éppen legádázabb ellenfelével kötött békét, ugyanakkor az ország továbbra is független maradt. Magát a fejedelmet egyébként valószínűleg Sankt Gallen-i Szent Brunó keresztelte meg. Az évszámokat látva megállapíthatjuk, hogy Vajk közel egyidős volt a kereszténységhez való közeledéshez. 995 körül Vajk és Gizella eljegyezték egymást ( ahogy fentebb egy későbbi ábrázoláson láthatjuk), majd az előzmények szellemében Vajk huszonévesen megkeresztelkedett, mielőtt feleségül vette Gizella bajor hercegnőt, aki tehát Civakodó Henrik bajor herceg (később német ellenkirály) lánya volt.
Egynyári növények szaporítása Az egynyári növények szaporítása önvetéssel, magvetéssel vagy tőosztással történik. Gondozás Az egynyári virágokat ültessük jó minőségű földbe, vagy ha a kertbe ültetjük őket, akkor ültetés után szórjunk ki jó minőségű hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Öntözés Vetés után alaposan öntözzük be a földet, majd rendszeresen öntözzünk. Ügyeljünk arra, hogy a föld mindig megfelelően nedves legyen, hogy a magok csírázni, majd fejlődni tudjanak. Végleges helyre ültetésük után is gondoskodjunk a megfelelő vízellátásról. Ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl őket és arra is, hogy a talaj vagy ültetőközeg ne száradjon ki teljesen. Évelő növények napos helyre - Kedvenc kert és kerti tó centrum. Permetezés Az egynyári növények bizonyos fajtái hűvös, csapadékos, párás időben érzékenyek a gombabetegségekre, például a szürkepenészre. Ennek megelőzése érdekében időjárástól függően megelőzés jelleggel permetezzük a növényeket.
Virágágyba vagy ládába ültessük. Törpe dália (Dahlia pinnata) Élénk és pasztell színű, különböző formájú virágaival, a fagyokig tartó virághozamával szép színfoltot ad a virágágyásunknak. 30-60 cm magasak, virágátmérőjük 5-8 cm. Tápanyag és vízigényesek, a napot és a félárnyékot egyaránt tűrik. Színpalettája rendkívül gazdag. Virágágyásba vagy ládába ültessük. Törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) Félárnyékos, szélvédett helyen csodálatos virágszőnyeget alkotó, pozsgás szárú, 20-40 cm magasan elágazó növény. A 2-3 cm nagyságú virágok színskálája a fehér, narancs, rózsaszín lila és a piros árnyalataiból tevődik össze. Vannak telt virágú változatai is. Ültethetjük ágyásba, de nevelhetjük dézsában is. A tűző napot nem viseli el, vízigényes. Vaníliavirág (Heliotropium arborescens) Sok apró virágból álló lila virágzata bódító vanília illatú. Dézsás növényként is felhasználhatjuk. 30-50 cm magas. Júliustól októberig virágzik, napos helyre ültessük. Legelterjedtebbek a lila és ibolyakék fajták, de léteznek fehér virágszínű fajták is.