A források elnyeréséhez minden tagállamnak Helyreállítási Tervet (HET) kell kidolgoznia, amelyet az Európai Bizottság bírál el. A magyar kormány 2021 áprilisában módosította a HET első verzióját, és úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként igénybe vehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri. Szakértők szerint azért, hogy minél kevesebbet kelljen vitáznia az EU-val a pénzek felhasználásáról, az Unió ugyanis komoly korrupcióellenes intézkedéseket vár a magyar kormánytól. A 444 már a HET átdolgozásakor arról írt, hogy a változtatás legnagyobb vesztesei az egyetemek lehetnek, ugyanis a kormány a legtöbbet a felsőoktatási intézmények fejlesztésére eredetileg szánt bő 1000 milliárdos keretből vett el a szűkített tervben. Az Óbudai Egyetemen 5 fejlesztés is meghiúsult Beigazolódni látszik, hogy az egyetemek hatalmasat buknak a magyar kormány EU-ellenes harcán az RRF-pénzek kapcsán. A közelmúltban ugyanis az uniós közbeszerzési értesítőben sorozatban jelent meg több arról szóló tájékoztató, hogy az Óbudai Egyetem különböző fejlesztéseire kiírt közbeszerzések meghiúsultak.
A címzetes docensi cím kapcsán Mészáros Attila megköszönte az Óbudai Egyetem rektorának és rektori karának az elismerést, és kiemelte a város elkötelezettségét a további együttműködésben és a műszaki felsőoktatás jövőbeni fejlődésének segítésében. "Nagyon hálás vagyok és megtisztelő, hogy ezt a címet átvehettem az Óbudai Egyetem rektorától és Szenátusától. Ez csapatmunka, az Önkormányzattal, kollégáimmal komoly odafigyeléssel segítjük a fehérvári műszaki felsőoktatás fejlesztéséért. Az ország egyik legiparosodottabb településeként Székesfehérváron nagyon fontos ez a kérdés, és remélem, hogy még hosszú évtizedekig tudunk – az eddigiekhez hasonlóan – közösen az egyetemmel dolgozni a város és az Alba Regia Műszak Kar további fejlődéséért. " – emelte ki az alpolgármester. Az Óbudai Egyetem Mecénása díjban részesült Bóday Tamás, a Huawei Technologies Hungary Integrált megoldásokért felelős igazgatója. Az Óbudai Egyetem Díszérmét Dr. Putnoki Zsuzsanna, az ÓE YBL Miklós Építéstudományi Kar dékáni hivatalának vezetője, Dr. Csepeli Zsuzsanna rektori kabinetvezető, Törőcsikné Guttyán Annamária, az egyetem bér és munkaügyi irodájának vezetője és Sztelik András, a Gazdasági Főigazgatóság kontrollingvezetője vehette át.
Az Óbudai Egyetem most elbukott 5 fejlesztése egyébként talán hamarosan megvalósul, az intézmény ugyanis 2021. augusztus 1-től a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány kezelésébe került, amelynek elnöke Varga Mihály (Fidesz) pénzügyminiszter. Szeptember végén pedig Varga bejelentette, hogy a következő 23 évre, 2044-ig szóló keretmegállapodást írt alá, melynek köszönhetően az Óbudai Egyetem éves költségvetése 6 milliárd forintról 16 milliárdra emelkedik. Gödri Rita Címlapkép: Óbudai Egyetem/ Facebook
Sáhó Ákos megjegyezte, hogy a törvényi szabályozásban olyan ellentmondásokat lehet tapasztalni, amelyek nehezítik majd a konfliktusmentes és gyors tulajdonos cseréjét a termőföldeknek. A jogszabály leginkább a keresleti oldalt fogja előreláthatólag megerősíteni. A vásárlási átlagárak növekedése: Kovács Norbert közgazdász a Széchenyi István Egyetem docense kifejtette, hogy Észak-Magyarország kivételével az ország minden pontján a termőföldek átlagárát az 1, 5 millió forint feletti értékek jellemezték. A termőföld árának alakulása 2020-ban - Szeretem a mezőgazdaságot. A legdrágább Hajdú-Bihar megyében volt, 2, 35 millió forint a legalacsonyabb pedig Zala megyében, ahol egy hektár termőföldért 1, 194 millió forintot kellett fizetni a vásárlónak. Az áremelkedés nem csak a termőföldeket érintette, a gyepterületek ára is 8, 2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, így Közép – Magyarországon a hektáronkénti átlagár 2, 175 millió forint a legalacsonyabb pedig a Dél – Alföldön volt tapasztalható, mely területen 1, 206 millió forint volt egy hektár gyep vásárlási értéke.
Az első fokú bíróságok rendre elfogadták a Horn- és Medgyessy-kabinet egykori kancelláriaminisztere, az egykori MVM-menedzsert védő Kiss Elemér ama érvelését, hogy egy egyszemélyes társaság ügyvezetőjeként mindenben a tulajdonos képviselője, nevesül Molnár László utasításai szerint járt el, nem gondolván, hogy ezzel bűncselekmény-gyanúba keveredhet. A másodfokú tanács viszont úgy látta, a csalárd szándékokról tudomással bírt. Ennyire volt jó befektetés a termőföld - mutatjuk az árakat - Napi.hu. Mindazonáltal most felmentésért fellebbeznek: szerintük ugyanis egy ügyvezető a tulajdonos utasításainak jogi következményeiért nem felel. A szálloda további sorsát nem ismeri, de az mára állítólag rendkívül elhanyagolt. Tegnap igyekeztünk Kocsis Istvánék, illetve Szász András véleményét is kikérni - sikertelenül. Az egy évtizede zajló büntetőeljárásban az ex-vezérigazgatót és társait azzal vádolják, hogy különböző, leginkább offshore-cégekkel kötött kamuszerződések révén több mint tízmilliárd forintot lovasítottak meg az MVM-ből. A szinte kibogozhatatlan megállapodás-hálózatban megjelenik az MVM ideiglenesen, illetve közvetve Kocsis Istvánnéhez átjátszott horvát szállodája, valamint egy vásárosnaményi gázerőmű- és egy bátonyterenyei energianádhasznosító-terv.
A legkevesebb földterület - 57 hektárnyi Budapesthez tartozó föld mellett - Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas, Tolna, Heves megyékben cserélt gazdát, megyénként kevesebb, mint ezer hektárnyi forgalommal. Egy hektárnyi szántóterületért átlagosan 1 millió 551 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon, így a szántók átlagára immár meghaladta a másfél millió forintos fajlagos árat tavaly. Termőföld hektáronkénti ára m3. A fenti érték mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző évre számolt országos, szántóföldekre számított átlagárhoz képest, emellett elmondható, hogy minden régióban emelkedtek a szántók árai. A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés szintén az Észak-Alföldön volt, ahol átlagosan csaknem 15 százalékkal magasabb szántóárak alakultak ki tavaly, emellett 13, 7 százalékos drágulás volt Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön pedig 10, 9 százalék. A legkisebb mértékű, 6, 3 százalékos emelkedés a Dél-Dunántúlon következett be. A szántóárak a régiókhoz hasonlóan mindegyik megyében emelkedést mutattak.