Ha volt nálunk egy kis drót, akkor bárhol, bármikor meg lehetett javítani – Fotó: Veterán Autó és Motor "Tegyék a kocsiba az őzet, keressék meg a kovácsházi vadásztársaságot! " – mutatott a szántáson fekvő, már a lelkét kilehelő állatra. Szót fogadtunk, majd a nadrágszíjammal rögzítettem a motorháztetőt. Kovácsházára először is felhívtam a főnökömet. "De azért az anyag ugye meglesz? " – kérdezte együttérzően. "Igen" – nyugtattam meg. A helyi társaság embere azonban átirányított Medgyesre, mivel a baleset helyszíne nem az ő területük. Majd felvettük a riportot, és csak úgy gurultunk vagy 60-nal a következő társasághoz. Medgyesen azt az információt kaptuk, hogy a baleset helyszíne nem az ő területük, hanem Nagykamarásé. Nem volt mit tenni, mentünk tova. Mire épp elkezdtük mesélni a nyomorunkat a szigorú kamarási úrnak, épp megjött egy platós kisteherautó, vidám vadászokkal és egy tucatnyi lelőtt őzzel. Látszik a bokorban két nagy őz fül – Fotó: MTI/Kovács Attila Azt követően odaadtuk nekik a tetemet, és egy emberrel visszamentünk a helyszínre.
Az erdei mese kicsiknek-nagyoknak egyaránt töltődés. És akinek még nem így sem volt elég Csukás Istvánból, az látogasson el a Balatonszárszóra, ahol találkozhat Süsü kiállított, élethű másával. Jász Veronika
A püspökladányi kábítószertermesztő módszere még a helyszínelőket is meglepte. A ház mögött találtak még száz tő marihuánát, ezért a 66 éves nőt és 40 éves lányát is letartóztatták. #maruhaána (Fotó:) Az előző kép testvére, csak itt nem a ruhaszárítón kell keresni a bűnjelet, hanem a tujában. A balatonudvari képnél már csak a történet viccesebb: még 2018 júliusában három Budapest környéki fiatal lány a Balaton mellett nyaralva egy átmulatott éjszaka után nekiment egy sorompónak, amiből letört egy darab. A csapórudat a lányok a szállásukra vitték, ahol a tujasorban rejtették el. Lopásért és közlekedésbiztonság elleni vétségért indult ellenük eljárás. (Fotó:) A kép alkotóját művészi fotóra ihlette a Nógrád megyei jó levegő. Egy becskei háznál tartottak házkutatást szeptemberben, és annyi marihuánát találtak, hogy még a rendőrségi fotós is csak ilyen pszichedelikus fotográfiát tudott róla készíteni. Stílusos lett, nagyon tetszik az erős lense flare, magával ragad a kép dinamikája, beszippant a sok zöld, a különböző mélységek, slusszpoén pedig, hogy a fókuszban egy kikockázott szempár található.
Hollókő Magyarország: a falu szerkezete Hollókő egyutcás falutípust képvisel, mint ahogy a környék falvai is. A palóc településeken a nagycsaládok egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egy újat emeltek. A völgyben megülő, egyutcás, fésűs szerkezetű Ófalu két oldalán nadrágszíjtelkek sorakoznak: a szűk, hosszú telkek végében épültek a későbbi generációk házai. A pajtákat a mezőgazdasági földek szélére építették régi palóc hagyomány szerint. A falu központjában, áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A Szent Márton templom a falu jelképévé is vált, melyet egyszerűségéből fakadó szépsége teszi igazán különlegessé. Magyarország nevezetességei világörökség hétszócikk. A palóc falu az Ófalu mesebeli főutcájával és a pazar kilátást nyújtó, zegzugos várrommal viszonylag nehéz megközelíthetősége ellenére is népszerű a turisták körében. Hollókő gyönyörű Ófaluja a tájjal szoros kapocsban élő, mezőgazdasági termelésre támaszkodó aprófalu képét őrzi jóval az autók előtti időkből.
Újratelepítése hamar megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A nemes község lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól. A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. 1783-ban ugyan rendelet tiltotta meg a fa építkezési célzatú használatát, Hollókőn nem vették figyelembe a rendelkezést. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. Magyarország nevezetességei világörökség portál. A ma is eredeti formájában megcsodálható településkép ekkor jött létre. A Világörökséghez tartozó falurész 55 épületből áll, illetve a középtájon található templomból.
Az itt található barlangrendszer - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része.