Quo vadis? - Henryk Sienkiewicz - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! - Quo vadis, domine? - szólította meg Jézus a Rómából menekülő Péter apostolt, aki messzire akart futni a hite és küldetése miatt váró szenvedések elől. Ez a kérdés, a "Hová futnál? Hollywood-i akták 67. – Quo Vadis (1951) - Ectopolis Magazin. ", "Hová megyünk? " értelmezésben azóta szállóigévé vált, és különösen elbizonytalanodott korokban az erkölcsös, a "jó" ember önmagának örökké feltett kérdése lett. A hirtelen testi valójában neki megjelenő, vértanúhalált halt Mester láttán megrendült Péter visszafordult Rómába, vállalván sorsát és a Jézus Krisztus által rá mért feladatot. Sienkiewicz lengyel író műve méltán a világirodalom egyik legtöbbet forgatott könyve. A Néró császár idejében játszódó mű hatalmas körkép a kereszténység üldöztetésének idejéről, ugyanakkor üzenete nem korhoz kötött: a legsötétebb időkben is helytállni tudó emberi méltóság diadala ez a regény. Fordítók: Szekrényi Lajos Kiadó: Laude Kiadó Kiadás éve: 1998 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Multipress 2000 Kft.
Az 1896-ban megjelent, az ókori Rómában, Néró uralkodásának utolsó szakaszában játszódó Quo vadis (a cím egy Péter apostol életéből származó legendához kapcsolódik, amit a regényben is megtalálunk) híresebb, mint a századforduló talán legismertebb lengyel prózaírója, Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (1846–1916) egyéb művei, a Tűzzel-vassal, az Özönvíz, A kislovag vagy a Kereszteslovagok. Quo vadis?-- egy nagy regény dilemmái | eLitMed.hu. Bár a köztudatban úgy él, hogy a szerző ennek a regénynek köszönheti az irodalmi Nobel-díjat, a hivatalos indoklásban az szerepel, hogy "kiemelkedő epikai munkássága" miatt ítélték neki az elismerést 1905-ben. Hozzáértők szerint az ókori témával Sienkiewicz saját korát, a nemesség dekadenciáját és maradiságát igyekezett bemutatni. Ki tudja, talán így van, talán nem, mindenesetre a nemzeti és egyéb érzésekre apelláló, kellemesen archaikus stílusban megírt, feszes tempójú, kalandos meseszövésű, a tiszta jót a tiszta gonosszal szembeállító Quo vadis komoly irodalmi értéket képviselő mű, még akkor is, ha erről a korabeli kritikusoknak erősen megoszlott a véleménye, ráadásul a rajongók is úgy gondolták, hogy nem éri el az író más műveinek színvonalát.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Az MGM összességében akkoriban rekordnak számító 7 millió dollárt szánt a produkcióra (meghaladva saját korábbi sikerfilmje, az Elfújta a szél keretét, igaz, több mint tíz év távlatából), amivel mintegy azt kockáztatta, hogy egy esetleges bukás romba döntheti a teljes stúdiót. Ahol lehetett, igyekeztek spórolni, így rendkívül alulfizetett, helyi olasz munkaerőt alkalmaztak, akik számára a háborús pusztítás utáni években még a centes fizetés is mesés honoráriumnak számított.
Sárvári Anna " Volt egy Anyám és egy Annám, s kerestem valami szép összhangot életemben… " Legalább Freud óta pszichológiai közhely, hogy a párkapcsolatai problémák gyökereit vissza lehet vetíteni az anyával való viszonyra. És valóban, Juhász Gyula esetében is felsejlik a dependens anyai tárgykapcsolat. Elsőszülöttként és gyermekkori zárkózottsága következtében különleges egységben érezte magát édesanyjával, Kálló Matilddal, amit apja korai elvesztése csak tovább erősített. Költészetében fellelhető egyfajta anyakultusz, "anya szerelem". "A lelke lelkem. Ő mind nékem adta Mi benne szín, fény. Én áldom miatta És el nem sírt könyűit dalba sírom És el nem mondott bánatát megírom! Szerelmes Vers - Anna Örök. " (Édesanyám, II., 1905) Vásárhelyi Júlia újságírónő szerint, akihez Juhász Gyula verset címzett (Szonett Júliához, 1915) a költőt édesanyja egész életében gyermekként kezelte. " 54 éves gyámolatlanságában dajkálta és szinte ölében tartotta mindvégig sorsát. " "Csak egy könny voltam, aki porba hull" Depresszív beállítódása legalább akkora mértékben okozója, mint következménye szerelmi élete kudarcainak.
Juhász Gyula "Fehér Anna lelkem, Fehér őszirózsa, Szeress engem: a virágnak Virulás a sorsa! " Hadnagy uram, kérem, Megkövetem szépen, Van már nekem jó jegyesem, Elég is az nékem. "Fehér László feje A kezem közt van már, Elengedném - Isten neki, Ha te - meghallgatnál! " Haldoklik a kertben Fehér őszirózsa. "Szeress engem: a virágnak Hervadás a sorsa! " Mi lobog az éjben? A halottas fáklya! "Húnyd le szemed, szép csillagom, Gyönyörű Diána! " Mi zokog az éjben? Fehér László hangja! Csak egy pillanatra! " Mit hallottam, jaj, jaj! Puskaszót hallottam. Édes bátyám, Fehér László, Fiatal halottam! Átkozott a csókod, Hadnagy uram, nem kell! Tégy síromra őszirózsát, Azután - felejts el! Írd meg a véleményed Juhász Gyula Fehér Anna című verséről!
Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből haladó világnézetet. A Nyugat egész nemzedékében Ady után ő áll a legközelebb a szocializmushoz, és ő a legvallásosabb. Élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata, a szerelmi boldogság soha nem adatott meg neki – és ő lett a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa. Ahhoz az idegbetegségig túlérzékeny fajtához tartozott, amelyről azt szokták mondani, hogy nem e világra való. S ezt olyannyira tudta, hogy életében több ízben is ki akart lépni az életéből, míg végre ötvennégy éves korában sikerült öngyilkossággal véget vetnie az életnek. Költői skálája nem túl széles, nem olyan látványos, mint nemzedéktársainak leghíresebbjeié, de érzelmek mélységében, szívhez szóló meghittségben senki se tehető elébe.