Az, hogy mennyibe kerül az áram a nagykereskedelmi piacon, többé-kevésbé az energiamix összetétele határozza meg" – mondta Varga Viktor, az MVM Partner Zrt. eszközalapú kereskedelmi igazgatója. A tőzsdék és szervezett piacok megjelenése előtt a kereskedés bilaterális alapon, vagyis kétoldalú szerződéseken keresztül működött. Ha egy erőmű vagy kereskedő el akarta adni az áramot, akkor megegyezett egy másik szereplővel, és aláírták az erről szóló szerződést. A gyakorlatban ez telefonos tárgyalásokat, aukciókat, tenderek keretein belül megkötött üzleteteket, vagy éppen a nagyobb bróker-platformok bevonását jelentette. A villamos energia szabadpiaci struktúrája Magyarországon és a régiónkban csak a kétezres évek második felében alakult ki, bő egy évtizeddel követve a nyugat-európai piacfejlődési folyamatokat. A piac fejlődése az MVM Partner esetében azt jelentette, hogy az itthoni erőteljes piaci szerepvállalás mellett, a kiterjedt erőművi és fogyasztói portfóliót sokkal jobban lehetett optimalizálni, vagyis lényegesen hatékonyabb tudott lenni a nagykereskedelmi tevékenység, ha külföldi piacokat is elért a vállalat.
2022. július 14., csütörtök 11:13:12 / Gulyás Gergely tegnap jelentette be, hogy a kormány energia-veszélyhelyzetet és intézkedési tervet hirdetett. Utóbbinak a hetedik pontja, hogy a rezsicsökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig marad érvényben. Aki az átlagnál többet fogyaszt, az a többletet már piaci áron fizeti majd meg, és a rezsicsökkentett árat augusztus elsejétől a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja csak a kormány. Hivatalos rendelet még nem jelent meg sem az átlagos havi fogyasztásról, sem az áram- és a gázárak díjtételeiről, valamint azt sem látjuk előre, hogy milyenek lesznek a tényleges piaci áralakulások a következőkben és hogyan alakul a forint árfolyama. A kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy Magyarországon ma az átlagos havi fogyasztás villamos energia esetében 210 kWh/hó, földgáz esetében pedig 144 köbméter/hó, ami évi 2523 kWh áram és 1729 köbméter gáz fogyasztását teszi lehetővé rezsicsökkentett áron. Mi számít átlagos fogyasztásnak és mennyibe kerül a túlfogyasztás?
Minden országnak saját villamosenergia-piaca van, ezek azonban szükségszerűen összefonódnak, hatással vannak egymásra. Az információ ebben a szektorban ténylegesen aranyat ér, hiánya pedig jelentős versenyhátrányhoz vezet a kereskedők számára. A nemzetközi kereskedelemről az MVM Partner Zrt., Magyarország legnagyobb villamosenergia-nagykereskedőjének szakértőivel beszélgettünk. (x) Az áramnak éppen úgy van piaca, mint sok más terméknek. A villamos energia természetesen különleges árucikk, hiszen egyrészt láthatatlan, másrészt alapvetően a fizika törvényszerűségei határozzák meg, hogy honnan hova halad. Az egyes országoknak saját árampiaca van, ezek azonban összefonódnak egymással, közvetlen hatása van egyiknek a másikra. Éppen ezért ahhoz, hogy megértsük a magyar árampiacot, nem elég csak a hazai tényezőket ismernünk. Látnunk kell az összes, az itteni viszonyokat is befolyásoló szereplőt és piacot. "A jelenleg működő kereskedési rendszerben ahány ország, annyi piac, annyi energiamix, és annyiféle energiaár.
– Fotó: Pxfuel Német Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos ezt azzal egészítette ki, hogy e gy háromgyermekes család ezentúl évente nem 1729 köbméterig, hanem 2329 köbméterig veheti igénybe a kedvezményt. Minden további gyerek után 300 köbméterrel emelkedik a limit. A villamos áramnál viszont ilyen kedvezmény nincs. Arra nem tértek ki, hogy a rezsicsökkentett ár hogyan számít annak, aki nem általányt fizet, hanem havi diktálással jelenti le a fogyasztását, illetve mi történik azokkal, akik nem gázzal, hanem villannyal fűtenek. Gázzal fűtő társasházaknál sem egyértelmű még a kedvezményes és a túlfogyasztás elszámolása. Arról sincs még információ, hogy az áramszámla esetén az áremelkedés csak az energiadíjat vagy a rendszerhasználati díjakat is érinti. Mennyi lesz a gáz- és villanyszámla? A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) májusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint: a földgáz lakossági átlagára Budapesten 2, 75 eurócent/kWh volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb.
A villamos energia kereskedelme az Európai Unióban ma már teljesen transzparens, ennek ellenére mégis elmondható, hogy egy kereskedő a saját országában, a saját piacán van a legjobb helyzetben, hiszen a "helyismeret" még mindig kiemelt tényező. Utóbbi megállapítás különösen igaz a balkáni régióban, ahol a piac fejlettsége még nem mérhető a hazai és európai szinthez. A Balkán számára az első transzparens "hub" szerepét Magyarország tölti be, ami azt is jelenti, hogy a balkáni cégek egymás közötti ügyleteiknél az árat a magyar tőzsdei árhoz igazítják. A Balkánon a személyes kapcsolatoknak, a helyi nyelv ismeretének továbbra is fontos szerepe van, amiknek birtoklása jelentősen hozzájárul a teljes portfólió optimalizálásához.
A Portfolio számításai szerint a gázért az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet fizet az eddig megszokotthoz képest az, akinek többletfogyasztása lesz. A z áram esetén pedig 10-13-szoros növekedés jelentkezhet.
Ugyanebben a hónapban a földgáz lakossági átlagára Bécsben 19, 04; Amszterdamban 26, 85; Prágában pedig 14, 92 eurócent volt kilowattóránként. De a Budapestnél csak kicsivel drágább Belgrádban is 18, 5 százalékkal magasabb, a középmezőnyben szereplő Ljubljana-ban pedig háromszorosa volt az ár a budapestinek. a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10, 17 eurócent/kWh-val májusban a második legkedvezőbb volt Európában, a fogyasztók csak Belgrádban fizettek ennél kevesebbet. Ugyanennyi villamos energiáért ugyanakkor Rómában 49, 32; Prágában 40, 14; míg Bécsben 47, 44 eurócentet kellett fizetni. Riga, a középmezőnyben helyezkedett el, ott a magyar áraknak szintén közel háromszorosát kellett fizetni. Ha a piaci árak azt jelentik, amelyet Európa többi országában látunk, akkor elképesztő áremelkedésre kell számítani. A túlfogyasztók akár 3-10-szeres árat is fizethetnek az átlag felett fogyasztott gázért, villanyért. Ráadásul a MEKH júniusi piacmonitoring riportjából az is kiderül, hogy folytatódott a villamos energia árának emelkedése az európai és a hazai piacokon is.
Rossz hír üzembetartóknak Sajnos, rossz hír az üzembentartóknak, hogy a tulajdonos, kvázi hozzájárulása nélkül nem fog tudni csak egyoldalú nyilatkozatával lemondani erről a minőségről. Az sem vezet eredményre, ha járművet ténylegesen visszaadja a tulajdonos részére, azonban az üzembentartói minőség megszüntetésének bejelentése elmarad a gépjármű nyilvántartás felé. Forrás: AFP/ Ugyanakkor a tulajdonos bármikor, teljes bizonyító erővel bíró magánokiratba foglalt módon, egyoldalú nyilatkozattal jogosult visszavonni az üzembentartói minőséget. Üzembentartói Szerződés 2019. Ezt azonban szintén igazolnia kell a gépjármű nyilvántartás irányába. Ha az üzembentartó ennek ellenére nem adja vissza a tulajdonos használatába a gépjárművet, akkor innentől kezdve a jármű kiadása iránt a tulajdonos megteheti a szükséges jogi lépéseket, végső soron polgári per útján is érvényesítheti az igényét. Összességében tehát, ha csak nem lízingelt gépjárműről van szó, pusztán szívességből, pláne idegen személy részére, nem javasolt a használati jog létesítése – tanácsolták végezetül a D. JogSzerviz szakértői.
Helyes-e a kft. eljárása, hogy megtakarítsa a cégautóadót? Segítségüket köszönöm előre is. Ezzel jár a cégautó üzembentartói jogának átruházása Egy társaság átmenetileg gondolt pénzügyi nehézségei miatt ideiglenesen átadná autói üzembentartói jogát a dolgozóinak. Milyen következményekkel jár az ilyen tranzakció? Az Adózóna olvasójának kérdésére Pölöskei Pálné adószakértőnk válaszolt. 2014. 17. Cégautó üzembentartói jogának átruházása Tisztelt Szakértő! Egy kft. -nek 3 személygépkocsija van jelenleg. Üzembentartói szerződés – Jogi Fórum. Sajnos a cég árbevétele jelentősen csökkent az elmúlt években, és per pillanat nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Éppen ezért az autókat egyelőre nem szeretné eladni, de a költségeit nem akarná tovább fizetni (cégautóadó, biztosítás, üzemanyag, fenntartási költség stb. ). Kérdés, hogy átruházhatja-e az üzembentartói jogokat a dolgozókra addig, amíg el nem dönti, hogy értékesíti-e a kocsikat? Ha igen, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet (Tao, szja, stb. ) ellenérték nélküli, ideiglenes átruházás esetén?
wers # 2019. 02. 07. 06:06 " De utána mi lesz az autóval? " Végső esetben a tulajdonos ismét eladja valaki másnak. Ti nem adhatjátok el. Én úgy vélem, kérhetsz a jelenlegi lakcíméről adatszolgáltatást (3500 Ft). Amennyiben mégis úgy ítéli meg a hivatal, hogy neked nem adják ki az adatot olyant kérhetsz, hogy írsz a tulajnak egy levelet, és kéred a hivatalt, hogy továbbítsák. Írd meg neki, hogy el akarjátok adni, amihez ő is kell, sürgősen keressen meg. Ha nem, akkor majd ti lemondtok az üzemben tartói jogotokról, és felmondjátok a KGFB-t. Onnantól neki azonnal biztosítást kell kötnie, különben fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie, ami napi nem kevés. " Voltunk a kormányablakba ahol azt mondták mondjak le az üzembentartói jogról. " Azt elfelejtették közölni, hogy ideiglenesen kivonathatja az üzemben tartó a forgalomból, akkor arra az időre nem kell sem gépjárműadót sem KGFB-t fizetni. Üzembentartói szerződés 2013 relatif. Ezt javaslom, ameddig nem találjátok meg a tulajt. drbjozsef 2019. 05:55 monika, Semmi. Nem a ti tulajdonotok.