A Szépművészeti Múzeumnak adományozta teljes, nagyjából 34 ezer felvételt tartalmazó életművét átfogó archívumát Korniss Péter fotográfus kedden. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, Korniss Péter kedden a Szépművészeti Múzeumnak adományozta teljes életművét átfogó archívumát. A teljes anyag körülbelül 34 ezer felvételt tartalmaz, és a jövőben a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetben (KEMKI), Korniss Péter Archívumként lesz kutatható. Korniss Péter a keddi ajándékozáskor azt mondta, "boldog szívvel tudok megválni attól, amit annyi éven át gyűjtögettem, az archívumomtól. Boldog szívvel, mert tudom, hogy jó helyre kerül". Azt is elmondta, hogy pályafutásának első évtizedeiben az eltűnőben lévő, tradicionális paraszti kultúra nyomait kereste, majd eljutott a "múlttól a jelenig", a hagyományos paraszti kultúrától egy globalizált világig. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria három éve kiállítást rendezett Korniss Péter eddigi életművéből, ami elmondása szerint bátorítást adott számára ahhoz, hogy megkeresse a felajánlással Baán Lászlót, az intézmény főigazgatóját.
Fejkendős lány 1975 Alighogy Szentpéterváron bezárt, Moszkvában máris megnyílt Korniss Péter Időfolyam című kiállítása a Klasszikus Fotográfia Galériájában. A kiállítás több évtized fényképeinek gazdag válogatása: az 1967-es erdélyi hagyományőrző táncház első fényképeitől az elmúlt évek konceptuális sorozatáig, amelyet a Budapesten munkát kereső erdélyi asszonyoknak szentelt a szerző. Ezek a munkák a globalizáció visszafordíthatatlan folyamatait szemléltetik, amelyek mind az egyes családok életét, mind pedig a falusiak kultúráját befolyásolták. Korniss korai művei a hagyományos vidéki életet mutatják be a fotográfus szülőföldjén, Erdélyben, amely a hétköznapokban és ünnepi rituáléival a 70-es években még őrizte a hagyományos paraszti életmódot. A vendégmunkás fényképsorozat (1979-1988) – amelyet a modern magyar fotográfia egyik mérföldköveként tartunk számon – már a változásokat mutatja Magyarországon Skarbit András életén keresztül. Míg a vendégmunkás Budapest és a fővárostól távol eső szülőfaluja közt ingázott, az utolsó képsorozat erdélyi asszonyai az országhatárt is átlépték.
Összefoglaló Korniss Péter munkássága az egyik leggazdagabb magyar fotográfiai életmű. Hírnevét a kelet-európai - elsősorban erdélyi - paraszti életforma és kultúra fényképezésével alapozta meg. Az 1979 és 1988 között készült, egy ingázó munkás életét megörökítő sorozata, A vendégmunkás a magyar fotográfia egyik mérföldkövének tekinthető. Jelen kiadvány a már emblematikus képek mellett, kevésbé ismert felvételeket is bemutat Korniss munkásságából, korai riportképeitől kezdve a világ különböző tájain készített sorozatokig, gazdagítva ezzel az életmű már eddig is elvitathatatlan szellemi értékeit és fotótörténeti fontosságát.
Ez bőven elég volt ahhoz, hogy később fegyelmivel kizárjanak. A hagyományos paraszti kultúrától elindulva fokozatosan a globalizálódott világ s a vendégmunkás lét kerül figyelme középpontjába. A tárlat első egysége a hatvanas–hetvenes években készült, a hagyományos paraszti világot ábrázoló alkotásait mutatja be. Az 1970-es évektől a művész érdeklődése az ingázó munkások felé fordult: A vendégmunkás című sorozatot a második szekcióban láthatjuk. A kiállítás harmadik egysége a globalizáció megjelenésének idejét járja körül, majd a negyedik szekció Kornissnak a 2000-es években készült munkáit mutatja be. Ebben az időszakban a hagyomány és a jelen kérdése foglalkoztatta, ekkor készült Betlehemesek című sorozata. Itt jelent meg először munkájában az úgynevezett megrendezett kép, a staged photography stílusában létrehozott képtípus. Sorozatában az autentikus, máig sokfelé élő betlehemező játék szereplőit a modern városias életforma színterein fényképezte. A kiállítás utolsó szekciója a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik.
A számos értéket felmutató helyi és környékbeli pincészetek nem csak nedüikkel várják a borok szerelmeseit, hanem szakmai előadásokkal, különleges borkóstolókkal is színesítik majd a programot. Sőt, a látogatók még a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend új borlovagjait felavató ünnepségének is részesei lehetnek! XXIV. Kiskőrösi Szüret És Szlovák Nemzetiségi Napok - pénteki beszámoló | VIRA. A folklór rajongói sem fognak szomorkodni, hiszen a fesztivál alatt hallhatják a Kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Népdalkör és Citerazenekar előadását, a Margitai Néptáncegyüttessel kiegészülve. A helyi néptánccsoportok is megmutatják majd tehetségüket az eseményen, de fellépnek még a mazsorettesek és a Szivárvány Néptáncegyüttes is. A fesztivál a gyermekekkel érkezőknek is ideális, hiszen sok-sok ínyencség és vidámpark is várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. Az alkotó kedvűek szombaton a Szlovák Tájházban ismerkedhetnek meg a népi technikákkal, de készíthetnek is magunknak és családtagjaiknak kézműves termékeket. Emellett izgalmas koncertek is várják a fiatal korosztály képviselőit.
2019. 08. 30 - 2019. 09. 01. Programok Augusztus 30.
Szlovák népességének nemcsak a katolikus magyarok betelepítése segítette elmagyarosodását, hanem az iskolái is. A 19. századi filoxéravészt követően indult meg a lakosság kirajzása Bócsa és Páhi határába. Kiskőrös a település nagy szülötte, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmával, 1972. december 30-án lépett a magyar városok sorába, mivel az itt élő lakosok a 19. Kiskőrösi szlovák napok szentjei. század közepe táján zömmel szlovák nemzetiségűek voltak, és nemcsak nyelvükben, hanem kultúrájukban is még hosszú időn keresztül őrizték a maguk zártságát. 2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szlovák, 1%-a német, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. XX. Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok - programbontás: 2012. augusztus 31., péntek 14. 00 órakor - Kadarkáról dalban – Dr. Tarján Balázs előadása; A kadarkáról – Jekl Béla előadása Szervezők: Európai Duna-Maros-Tisza-Kőrös Eurorégió kadarka szekciója, Kiskőrös Város Önkormányzata Kiskőrös Város Hegyközsége Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend Helyszín: Szarvas Fogadó 16.