A meddőségi kivizsgálás része a kismedencei anatómiai viszonyok tisztázása. Ennek részét képezi a petevezető átjárhatóságának vizsgálata. Petevezető (tuba uterina) A petevezető (tuba uterina) a hasüreget a méhüreggel összekötő, simaizomból és nyálkahártyából álló, kürt alakú cső. A szerv egyik fő tulajdonsága, hogy ritmusos (perisztaltikus) mozgásával szívó hatást fejt ki. Ennek a mozgásnak köszönhetően tüszőéréskor a petefészekben képződött petesejtet "beszippantja" és a méhüreg felé tereli. Hycosy vizsgálat budapest. Megtermékenyítéskor a hímivarsejtek és a petesejt többnyire már a petevezetékben találkoznak, ennek eredményeként itt következik be a megtermékenyülés. Több kóros folyamat (fejődési rendellenesség, korábbi gyulladás, endometriosis) eredményeképpen a petevezető elzáródhat, ilyenkor meddőség alakul ki. Milyen esetekben érdemes a petevezető átjárhatósági vizsgálatot elvégezni? Ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálásakor (legalább 18 hónapja nem következik be spontán terhesség) Inszeminációs kezelések előtt Ultrahangvizsgálat során észlelt rendellenesség pontosításához Napjaink szakmai gyakorlatában a petevezető átjárhatósági vizsgálatokat háromféle eljárással végezhetjük el: HSG (hysterosalpingográfia): röntgensugár segítségével végzett beavatkozás HYCOSY: a legkisebb megterheléssel járó, ultrahang segítségével végzett eljárással Chromopertubatio: műtéti beavatkozást igénylő eljárás.
Lehetséges a szövetek elaszticitásának vizsgálata is: ennek segítségével pontosabban tudjuk elkülöníteni az ép és kóros szöveteket egymástól (pl.
Mivel foglalkozunk?
A mára kultikussá vált film, a Hatodik érzék főszerepében a később híres színésszé cseperedett Haley Joel Osment, és az akkor karrierje csúcsán lévő Bruce Willis játsszák a főszerepeket. Osment játssza a hatéves Cole-t, akit rémálmok gyötörnek éjszakánként, hiszen olyan dolgokat lát, amit más nem, különleges érzékének köszönhetően. Mind éjszaka és mind nappal látja ezeket a személyeket, melyek pokollá teszik a mindennapjait. Ezek a lények szólnak a kisfiúhoz, megérintik, és különböző, általuk nem értett kérdésekkel szólítják meg Cole-t, aki látja a holtakat. Malcolm Crowe, akit a színészikon Bruce Willis alakít, pedig egy gyermekpszichológus, akit egy korábban kezelt páciense hasba lő, és ő az esetet követően egy másik városba költözik, hogy mindezt feldolgozza magában. Cole csak az orvosban bízik, aki nehezen nyeri vissza önmagát, miközben felejteni próbál messze a régi lakhelyétől. Annak ellenére, hogy Cole senkinek nem mondhatja el gyötrő titkát, az orvossal megosztja azt. A gyermek és a pszichológus úgy tűnik, kiválóan megérti egymást, bár azt nem tudni, hogy pontosan honnan ismerik egymást, ez majd csak a későbbiekben derül ki szépen lassan, ahogy kibontakozik a történet.
MOZI HÍREK – Újabb feszült thrillerrel jelentkezik M. Night Shyamalan, aki annak idején a Hatodik érzék kel tette le névegyét, és többek között a Sebezhetetlen- trilógiával tovább öregbítette hírnevét ( Sebezhetetlen, Széttörve, Üveg). Új filmje, a Knock at the Cabin szintén feszült thriller, de annyira, hogy maga a rendező is megriadt az egyik jelenettől. Shyamalan az Instagramon számolt be arról, hogy a film nagyon sötét és felkavaró, és az egyik felvétel őt magát is borzasztóan megrázta. Olyannyira, hogy félre kellett vonulnia, hogy össze tudja szedni magát. A történetről a rendező szokása szerint szinte semmit nem lehet tudni, csupán annyi derült ki eddig, hogy a civilizáció összeomlása után egy túlélő család váratlan látogatókat kap, akiknek nem örülnek. A főszereplők Dave Bautista ( A galaxis őzői) és Rupert Grint ( Harry Potter – filmek). ( Knock at the Cabin – hazai bemutató: 2023. február 2. )
Érdekel a filmkritika? Imádsz írni? Szeretnél több ezer olvasót? Regisztrálj most! Csak 1 perc! Eredeti cím / magyar cím: The Sixth Sense / Hatodik érzék Premier: 2000. január 06. Szerző: naraku M. Nhigt Shaymalen filmje. Ez már alapvetően jó, de valami baljóst sejtet. Nos a horrort, a horror elemeket mindig próbáltak kicsit a hétköznapi, szürke, megszokott és az amerikai álom hoz húzni, hiszen a természetfeletti a túlvilág alapvetően egy elég távol eső dolog. A thiler ezen ágának sikere, abban rejlik, hogy egészen az elméig, az átélőig, a rádöbbenőig húzza az átélő, szerepkörét mi több a belehaltét, és ezt a társadalmi közöny, és közösség, és a kapcsolat fapofával eljátszó és megtevő bruse willisével teszi. Szóval kapunk pár órának is beillő hátborzongató jelenetet, majd egy akkora csavart a végére, mely ráébreszt bennünket, hogy talán létezik nem emberi gonoszság, szellemek, akik már függetlenek, az élő személyektől, merthogy jobb esetben senmki sem lővi le a film poénját (mert az viszont az lenne, mert nagy élmény. )
Malcolm azonban nem biztos benne, hogy meg tudja menteni a kisfiút félelmeitől, és önmagától, valamint a követelőző halottaktól, ugyanis ők látnak valamit a gyermekben, amit még az orvos sem sejt, és akarnak valamit Cole-tól. Egy különös barátság kezdete, egy idegborzoló 108 perces thrillerben. A film bemutatásának a dátuma 2000. január 6-a volt, és az Intercom forgalmazásában került a hazai mozikba. A kisfiú vajon megmenekül az ártó szellemektől, és az orvos tud neki segíteni szorult helyzetében, aki önmaga is lényegében rejtőzik valami, vagy valaki elől?
[1] Ehhez a témához tartozó teszteket is készített. Egyik ilyen felfedezés, talán a leghíresebb, a Zener kártya. Ez egy 25 lapból álló csomag, minden kártyán más alakú minta található. ( kör, négyzet, háromszög, stb. ) A telepatikus vizsgálatban a "küldő" nézi a kártyát, míg a "fogadó" nem látva azt, próbálja kitalálni. Minden kísérletben a kártyáknak véletlenszerűeknek kellett lenniük, hogy a találatokat ne lehessen a korábbi kísérletek alapján szerzett tudásra alapozni. Először kézzel, majd géppel kevertek, manapság már számítógépeket alkalmaznak. Az 1940-es években Rhine, Joseph Gaither Pratt és munkatársaik írtak több tanulmányt ebben a témában. Kognitív és humanista kutatás [ szerkesztés] Az 1960-as években a kognitív és humanista pszichológia fejlődésével a parapszichológusok is egyre jobban érdeklődtek az ESP kognitív komponensei iránt. Ezek a szubjektív tapasztalatok, szerepet játszottak abban, hogy az ESP-t elfogadják a pszichológiai körökben. Az észlelés helyett, a memóriát javasolták egy újabb, jobb modellként a pszire.