Megközelítés – Nádasdy vár Az autóval érkezők a vár ingyenes parkolóit vehetik igénybe. A sárvári vasútállomásról és az autóbusz-állomásról gyalog 15 perc alatt elérhető. Látogatáskor érdemes egy nagy sétát tenni a várat körülvevő hangulatos parkban. Sárvár látnivalók >>>
Szent László katolikus templom A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró.
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki. Sárvár nádasdy var.com. Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Bár a család jogilag 1671 óta nem kötődik Sárvárhoz, illetve Vas megyéhez, mégis szellemi és lelki kötődésük továbbra is erős. Az óra ellentételezés nélküli visszaadása is ennek egyértelmű jele. Nádasdy-vár - SÁRVÁRIKUM. Az óra a sárvári múzeum állandó kiállításán megtekinthető. A Sárvári vár nemzeti kulturális örökségünk jeles hordozója és méltán foglal el különleges helyet a kiemelkedő jelentőségű Vas megyei értékek tárházában.
Ferenc építtette 1649–53 között. A mennyezetképeket, melyek közt freskók és seccók egyaránt vannak, Hans Rudolf Miller festette 1653-ban. A monumentális csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata; többségük Nádasdy II. Ferenc, a "fekete bég" a törökkel vívott csatáit ábrázolja. A díszterem oldalfalain id. Dorfmeister István 1769-ben, vegyes technikával (olaj és al fresco–secco) festett ótestamentumi jelenetei láthatók, többek között: Dávid és Góliát Sámson és Delila Judit és Holofernész. A teremben álló két, márványberakásokkal és aranyozással díszített, kétszárnyú kabinetszekrényt a múzeum az Ocskay családtól vásárolta. Források [ szerkesztés] Várépítészetünk. Szerk. Sárvár város hivatalos oldala. Gerő László. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1975, ISBN 963-10-0861-4; 227–235. o. Nádasdy Ferenc Múzeum Dabóczi Dénes: Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely Nádasdy Ferenc Múzeum (a múzeum ismertető kiadványa) További információk [ szerkesztés] Sárvár (látványrajz) Sárvári vár.
A Rákóczi szabadságharc idején a felkelők támaszpontot létesítettek a környéken, majd a konfliktus után Szily Ádám mondhatta magáénak a várat. Őt az Esterházyak, majd a Wittelsbachok követték, utóbbiak 1945-ig voltak a vár tulajdonosai.
Nádasdy-vár, Galeria Arcis A Nádasdy-várban található kiállítóterem a könyvtár földszintjén található. Részletes program - Nádasdy Fesztivál Sárvár. Havi váltásokban fogadja neves kortárs képzőművészek anyagát, de helyszínéül szolgál emlékkiállításoknak, népművészeti, iparművészeti vagy fotótárlatoknak is. Negyedévente közéleti ismeretterjesztő előadásokat is rendeznek itt "Esték a Galériában" sorozatcímmel. A galéria kezelője a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár. A Galeria Arcis alaprajza
Nagyon odafigyelve veszik elő a Koránt, bizonyos szigorú feltételek mellett. Az iszlám vallás kötelező pontjai Két részre osztják az iszlám követőket, a síitákra (muszlimok 10-15%-a) és a szunnitákra, akik elsöprő többségben vannak az iszlámon belül. Az iszlámok bárkit befogadnak. És így köszönnek el egymástól: "Béke és áldás legyen veled! " Nincs egyházi szervezetük, de sok csoport hálózza be az egész világot. A minaretekből egy jellegzetes dallam jelzi azt, amikor az ima kezdetét veszi. Az imát naponta ötször elmondják Mekka irányába. És böjtöt ramadánt tartanak, így ilyenkor napnyugta után esznek kivéve a beteg, vagy olyan hivatásban lévőket, akik ezt nem tehetik meg pl. pilóták. Illik mindenkinek életében legalább egyszer Mekkába zarándokolnia. Ezen kívül fontos a hitvallás is, amiről már írtam. És az alamizsnálás, azaz pl. pénz adása a szegényeknek. További érdekesség a iszlám vallásban A vallásos rítus része mikor a birkát feláldozzák és a szegényeknek adják a muszlimok. Úgy tudom továbbá, hogy nem esznek sertést, illetve amihez vér tapad.
Forrás: Spektrum, "Religions of the World", Az iszlám A keleti nagy vallásokról már írtam korábban: A távol-kelet világvallásairól: buddhizmus, hinduizmus (brahmanizmus), kínai univerzizmus Mindenki Jézusnak, Buddhának született a Biblia és a Dharma szerint? Egy buddhista irányzat, melyben Isten is előtérbe kerül. A távol keleti és egyéb vallások egyesítéséről – dzsainizmus, szíkh vallás, hínajána, mahájána, vadzsrajána buddhizmus A buddhizmus tanai, mely nem az eredendő bűnt, hanem jóságot keresi bennünk…- buddhizmus alapjai, buddhizmus kialakulása, buddhizmus vallás Az iszlám vallásról és Allah követőiről a muszlimokról A kereszténység után a legnagyobb vallás az iszlám. Minden ötödik ember ezt a vallást követi, így illik róla informálódni. Az iszlám a békét és stabilitást jelenti. A hívei a muszlimok (alávetettek a szó jelentése). Az iszlám vallás a 7. században alakult ki Mohamed profétának köszönhetően, aki Allah (Egyisten) szavait tolmácsolta. De Mohamed csupán közvetítő volt. Ezért téves elképzelés mohamedán vallásnak hívni ezt a vallást, mert ők nem mohamedánok, hanem Allahot követik.
"Tanúsítom, hogy nincs Isten Allahon kívül…" Ennek értelmében senki nem osztozhat Allahhal annak különleges Egy-ségében (ennek tagadása a legsúlyosabb bűn az iszlámban [sirk]). Kinyilvánítják egyben ezzel azt is, hogy a világmindenség felett egyedül Allah az úr, azt tesz, amit csak akar és akkor, amikor csak akarja. A hitvallás ezen része szembefordulás továbbá a Szentháromsággal és Jézus istenségével. Isten egysége (tauhíd) az iszlám vallás magva. A Korán szerint megbocsáthatatlan bűn Jézust isteni tulajdonságokkal felruházni: "Ti írás birtokosai! Ne lépjétek túl a határt a ti vallásotokban, és ne mondjatok Allahról mást, csak az igazságot! Jézus, a Messiás, Mária fia [csupán] küldötte Allahnak, és az ő szava, amit sugalmazott Máriának, és belőle [kiáradó] szellem. Higgyetek hát Allahban és az ő küldötteiben és ne mondjátok azt, hogy: "Három! " Hagyjátok abba! Jobb az nektek! Allah csupán egyetlen isten. Magasztaltassék! Hogyan is lehetne gyermeke! Övé [mind]az, ami az egekben és a földön van.
Rendszeresen hitvallást tartanak (sadaha), melyből kiderül, hogy Istent imádják és Allah az egyetlen Isten számukra – iszlám vallás, muszlimok, Allah, Mohamed, szufik. Mohamed prófétáról Isten szava egyébként Gábriel arkangyal segítségével szállt Mohamed próféta tudatába, aki kinyilvánította mindezt az emberek számára. Vallják ők. Mohamed vélhetően egy bölcs, megszabadult, megvilágosodott ember volt. De tudni kell róla, hogy a vezetők körében először nem aratott sikert. Ugyanis a mekkaiak nem akarták, hogy az Isten képük megsemmisüljön és, hogy Mohamed legyen az új vezetőjük. Később több ezres seregével harc nélkül foglalta el Mekkát. És felemelte szavát a politeizmus (több istenhit) és bálványimádat ellen. Arábia vezetőjévé vált. A vallások egyesítése Az iszlám elismeri Mózest, Ábrahámot, Jézust, de Mohamedet ("próféták pecsétje") tartja a legnagyobb prófétának. És a Korán a tisztátalanság elkerülésére hívja fel a figyelmet. Az iszlám vallás úgy tartja, hogy az ember saját képességeire támaszkodva nem ér el igazi eredményt, így a Korán – amit Mohamed írt le -, és Allah van, azaz Isten van a segítségükre.
Az iszlám hitre való áttéréshez elegendő e két tan megvallása. A "muszlim" szó jelentése: "Allahnak engedelmes". A muszlimok az iszlámot az egyetlen igaz vallásnak tartják, és azt mondják, hogy az összes többi vallás – a judaizmust és a kereszténységet is beleértve – belőle ered. A muszlimok öt pillérre alapozzák hitüket: 1. Hitvallás: "Nincs más igaz isten Istenen (Allahon) kívül, és Mohamed Isten Követe (Prófétája). " 2. Ima: mindennap ötször kell imádkozni. 3. Adakozás: az ember minden javát Allahtól kapja, ezért adnia kell abból a rászorulóknak. 4. Böjt: az alkalmi böjt mellett minden muszlimnak böjtölnie kell a Ramadán ünnep idején is (az iszlám naptár szerinti kilencedik hónapban). 5. Haddzs: minden hívőnek életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába (az iszlám naptár szerinti tizenkettedik hónapban). A muszlimok szó szerint veszik és szigorúan betartják ezt az öt pillért, és a paradicsomba hitük szerint az ezeknek való engedelmesség révén juthatnak be. Az iszlám a kereszténységhez képest számos hasonlóságot és jelentős különbségeket is mutat.
Nincs más isten Allahon kívül. Imárahívás 3) AZ ALAMIZSNA (ZAKÁT) A legfontosabb elvek egyike az Iszlámban az, hogy minden dolog Allahtól származik, és a vagyon az emberekre van bízva. A zakát szó "tisztítást" és "gyarapodást" jelent. A saját tulajdonunk megtisztul azáltal, hogy egy részét félretesszük a nélkülözők számára, és ez a lefaragás, – akár a növények metszése – egyensúlyba hoz és új növekedést okoz. Minden muszlim saját magának számolja a zakátot. Ez évente az egy hold-évig álló készpénz után annak két és fél százalékát teszi ki. A Zakát a pénz áramlását segíti elő egy társaságon belül, Kairo. Az istenfélő ember ezenkívül még annyit ad, amennyiben szadaqa -ként örömét leli, és ezt jobb titokban tenni. Ezt a szót általában "önkéntes adomány"-nak szokták fordítani, de tágabb értelmezése is van. A Próféta – béke legyen vele – azt mondta, "rámosolyogni a testvéredre, az is jótékonyság". A Próféta – béke legyen vele – mondta, "a jótékonyság minden muszlim szüksége". Megkérdezték tőle: "Mi van akkor, ha valakinek nincsen semmije? "
Zarándokok imádkoznak a mekkai mecsetben. A Haddzs szertartása, ami ábrahámi eredetű, magába foglalja Ká'ba kő körüli hétszeri körbejárást, valamint a Safa és Marwa dombok közötti út hétszeri megtételét, ahogy azt Hágár is tette vízért kutatva. Ezután a zarándokok összegyűlnek Arafa széles síkságán és imába kezdenek Isten bocsánatáért, amiben gyakran gondolnak az Utolsó Ítélet közeledtére. A korábbi századokban a Haddzs fáradtságos vállalkozás volt. Ma azonban Szaúd-Arábia emberek millióit látja el vízzel, modern szállítással és a legkorszerűbb egészségügyi adottságokkal. Zarándokok sátrai a Haddzson. A Haddzs végét egy hatalmas ünnepség, az 'Íd-ul-Adha jelzi, amit imákkal és ajándékozással ünnepelnek a muszlim közösségek világszerte. Ez és az 'Íd-ul-Fitr, ami a Ramadán végének ünnepnapja, a két fő ünnep a Muszlim naptárban.