Nem érte meg nyolcvanadik születésnapját az 1938. augusztusában indított napilap, a Magyar Nemzet. A szerkesztőség még elkészítheti a holnapi búcsúszámot, s a csütörtöki, az egri Eszterházy Károly Egyetemen rendezendő tudományos konferencia évfordulós ünneplése laptemetéssé lényegül át. A Magyar Nemzet alapító főszerkesztője, Pethő Sándor az XX. század első felének jegyzett publicistája volt, neve a Magyarság című legitimista, majd egyre inkább konzervatív napilappal fonódott össze mindaddig, amíg 1938 májusában a szélsőjobboldali politikai erők, az addigi szürke laptulajdonost lefizetve, meg nem puccsolták. Az orgánum nélkül maradt Pethő három hónapi kemény szervező munkával indította útjára új orgánumát, amely a – megfogalmazása szerinti – "zord, válságos és nem csekély veszélyekkel járó időkben" rövid idő alatt terebélyesedett mértékadóvá. Pethő Sándortól Schlecht Csabáig A Magyar Nemzet fő-, illetve felelős szerkesztői 1938 -1940: Pethő Sándor 1940 - 1943: Hegedűs Gyula 1943 - 1944: Barankovics István 1945 - 1949: Hegedűs Gyula 1949 - 1951: Mihályfi Ernő 1951 - 1955: Boldizsár Iván 1955 - 1956: Parragi György 1956.
Mindez meglehetősen paradox helyzet volt, hiszen Pethőt éppen a túlzott "pluralizmusa" miatt váltották le, s ültették helyébe cenzori megbízatással Soltész Istvánt, aki a kezdeti keménykedés után elengedte a gyeplőt. © Magyar Nemzet Igen valószínűsíthető, hogy a Magyar Nemzet a rendszerváltáskori újabb fénykornak lett áldozata, mivel 1990-ben ádáz küzdelem kezdődött a politikai pártok között a 200 ezres példányszámhoz közelítő lap kizárólagos tulajdonlásárért. Noha végül az Antall-kormány, illetve favoritja, a francia Hersant "győzött", az újságírósztrájkkal is tarkított külső és belső csatározás nyomán a lapnak jószerével csak a neve maradt a régi, az újraszervezési próbálkozások során vagy a magyar nemzetes hagyományokat köpték szembe, vagy látványos kudarcba torkolltak. A Magyar Nemzet tradíciójához nem illett a kormánypártiság. A laphoz korábban foggal-körömmel ragaszkodó, ám finnyás ízlésű Antall József a függést lazítandó inkább új lapot gründoltatott Új Magyarország címmel, a különféle ígéretekkel bepalizott franciák pedig szabadulni akartak az egyre ráfizetésesebb és súlytalanabb tulajdonuktól.
Az Antall halála utáni miniszterelnök, Boross Péter viszont nem engedte el a "nemzeti kincs" kezét, így az újság állami kézbe, a Hírlapkiadó Vállalathoz került. De csak rövid időre. 1994 tavasza újabb fordulatot eredményezett: az immár jobbra lépegető Fidesz – a győztes MSZP hallgatólagos hozzájárulásával – "bérbeadás" révén kimenekítette a Magyar Nemzetet a Magyar Hirdetőhöz, ezáltal lett első alkalommal tulajdonos (egyharmad részben) Simicska Lajos. Az "államosítási" és "visszaállamosítási" ügyeskedések közepette a lap erkölcsi és szakmai színvonala folyamatosan erodálódott, volt a Princz Gábor vezette Postabanké is, majd 2000-ben a Magyar Nemzetet a Napi Magyarországgal úgy vonták össze, hogy a tíz év alatt majd száz régi munkatársát vesztett lap múltjára rá sem lehetett ismerni. A lap históriájának újabb paradoxona, hogy a 15 ezres példányszám alá került napilap a G-nap, az Orbán–Simicska-szakítás után kezdett visszatalálni régi hangjára, s noha sok jót nem ígért az, hogy 2016-ban Simicska a Jobbik mögé állt, a lapon ez a feltételezettnél jóval kevésbé érződött, még ha a választás előtti utolsó nagy interjút a Magyar Nemzet Vona Gáborral készítette is.
Bővebb ismertető A 2018 tavaszán megjelenését beszüntető Magyar Nemzet az elmúlt nyolcvan év hazai napilappiacán páratlan kuriózum. Sőt, a lap jóval több, mint egy napilap. A magyar és a világtörténelem egyik fordulópontján, közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1938-ban indult útjára, és azóta, függetlenül a politikai és társadalmi berendezkedés radikális változásaitól mindig központi szerepben volt, mélyen tükrözve és egyben alakítva is az eseményeket - pedig közben volt egy Rákosi- és egy Kádár-rendszer is. A szinte azonnal kialakult legendájához, az általa betöltött szerephez éppúgy ragaszkodtak a hatalom mindenkori birtokosai, mint a lapot tartalommal megtöltők. A lap története egyben izgalmas mélyfúrás az elmúlt nyolcvan év magyar történelmébe és szellemi folyamataiba. Alapítója, Pethő Sándor a Times, a Neue Zürcher Zeitung tapasztalatait felhasználó első magyar világlapnak gondolta el. Olyan újságnak, amely a hazai politikai eseményeket a külpolitika eseményeibe ágyazva elemzi, értelmezi.
– 1938. évi XXXIII. törvénycikk Szent István király dicső emlékének megörökítéséről [4] Emlékezete Szerkesztés Az 1938-as székesfehérvári országgyűlés a város újkori történelmének egyik fontos eseménye. Ennélfogva azóta festmények, írások tucatjai láttak napvilágot az ünnepi eseményt középpontba helyezve. A legjelentősebb ilyen alkotás Aba-Novák Vilmos festő munkája. A hatalmas szekkó a székesfehérvári városháza első emeleti folyosójának falát díszíti. A szekkón megjelennek az országgyűlés főbb részvevői, köztük Horthy Miklós kormányzó, Imrédy Béla miniszterelnök, Hóman Bálint történész, a város országgyűlési képviselője és Csitáry G. Emil polgármester. Az 1938-as ünnepi országgyűlés emlékének adózva 2013. augusztus 19-én, Szent István halálának 975. évfordulóján kihelyezett ülést tartott a kormány a városháza dísztermében a 2013-as Szent István-emlékév alkalmából. Az ülésen többek között Székesfehérvárral kapcsolatos fejlesztésekről döntöttek. Tárgyaltak a várossal a koronázóbazilika romkertjének rendezéséről, és a 2022-es, valamint a 2038-as emlékévek méltó lebonyolításának előkészítéséről is.
Az űrhajósok szerint egyébként a nagyvárosok fényei, de repterek, kikötők, sőt olykor még egyes hidak is láthatók odafentről. A legérdekesebb látványosság talán Spanyolország déli részén az Invernaderos de Almeria nevű hatalmas üvegház-birodalom, ahol nagyjából 200 négyzetkilométeren termesztenek zöldséget és gyümölcsöt. A nagyjából a Balaton területének egyharmadát kitevő, szinte egybefüggő, vakító fehér folt valósággal kiugrik a tenger kékje, és a kopár hegyek barnája közül. (Borítókép: Munkás a kínai nagy fal helyreállított részén Hsziangsujhuban, Huajzsou tartományban 2019. A kínai nagy fal érdekességei | Hamex. május 17-én. Fotó: Fred Dufour / AFP) Ma is tanultam valamit 1-2-3-4: Most együtt csak 14122 forintért! Megveszem most!
Továbbá a belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. A fal tartósságának titka, hogy a téglákat ragacsos rizs-habarccsal tapasztották össze, amelynek kötése erősebb a hagyományos habarcsénál. 6. A kínai nagy fal hosszabb, mint ahogy eddig gondolták. 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint az eddigi becslések eredményei. 2012-ben is egy újabb 100 km-es szakaszára bukkantak mongol határ közelében. Továbbá Kína északnyugati területén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm terület mellett, az archeológusok, egy 500 kilométer hosszú falrészt találtak. A falszakasz hossza meghaladja az 50 ezer kilométert, és az út megtétele még autóval is 20 napba telne. 7. Kinai nagy fal film. A fal egy kisebb részét restaurálták, elsősorban a látogatók miatt. A nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség listájára, így arra törekszenek, hogy ne romoljon tovább az építmény állapota, ezért restaurálják a rossz állapotban lévő szakaszokat. Sajnos így is vannak bizonyos részek, amik mára szinte teljesen eltűntek.
Az állítás, miszerint a Nagy Fal az egyetlen Holdról látható, emberi kéz teremtette objektum, már egy 1895-ös és egy 1938-as könyvben is megjelent. A tudomány mai állása szerint azonban ez csupán egy tévhit: a Holdról nem látható a híres erődítményrendszer. Mert lehet ugyan a Nagy Fal több ezer kilométer hosszú, ha csupán 12 méter széles, és olyan anyagból készült, ami nehézkessé teszi felismerését a környezetében. A kínai nagy fal film. Arról nem is beszélve, amit Alan Bean Holdat megjárt asztronauta mondott arról, mi látható bolygónkból a Holdról. Egy kis kék, egy kis fehér, és foltokban néhol egy kis sárga meg zöld. Vagyis: ebből a távolságból semmilyen ember építette tárgy nem látszik szabad szemmel. Hogy az űrből látszik-e a Nagy Fal, leginkább attól függ, milyen magasságról beszélünk, és milyenek az időjárási viszonyok a szemlélődés időpontjában. De bármely magasságot vagy időpontot is választjuk, biztosak lehetünk abban, hogy a Nagy Falnál vannak sokkal feltűnőbb ember készítette objektumok – hidak, mezőgazdasági létesítmények, repülőterek, piramisok.
A fal pontos hosszát emiatt nem lehet megállapítani, a szakértők leggyakrabban kb. 6000 kilométerre becsülik. Az elképzelés, miszerint a legendás épületrendszer a világűrből is látszik, a 18. századból ered, amikor az európai felvilágosodás képviselői nagy áhítattal adóztak a távol-keleti tudományok és művészetek előtt – Hahner Péter történész szerint első ízben William Stukeley angol részét említette ezt a "tényt" egy 1754-ben írt levelében, amelyben úgy fogalmazott, "a Holdról is felismerhető" nagy fal még Hadrianus falát is felülmúlja. A kínai nagy fal kitaposott lépcsőfokai a hunok több ezer éves titkát rejtik | Titkok Szigete. Másfél századdal később, 1895-ben Henry Norman angol újságíró és politikus A Távol-Kelet népei és politikája című munkájában megismételte Stukeley állítását, miszerint a nagy fal az egyetlen, ember által alkotott építmény, amely a Holdról is látható, mely a hihetetlen tényekkel foglalkozó népszerű amerikai képeskönyv, a Ripley – Hiszed-e vagy sem? (Ripley's Believe It or Not) 1932-es kiadásába is bekerült. Az űrkorszak azonban rácáfolt a régi hiedelemre: az űrhajósok beszámolói egyértelműen bizonyítják, hogy a nagy fal nem látszik a világűrből, a Holdról pedig teljesen kizárt, hogy megpillanthatnánk.
A világ legnagyobb ember által alkotott létesítménye közel kétezer évig épült Kína északi határán, célja az északi nomád törzsek távoltartása volt. Az Első Császár legmegbízhatóbb hadvezére i. e. 214-ben kapott parancsot kapott, hogy a már meglévő északi, határ menti erődöket összekösse és bővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak. A legenda úgy tartja, hogy a hadvezér jövendőmondói azt jósolták, hogy csak úgy épülhet fel a Nagy Fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Végül sikerült egy Van nevű embert találni, akit azonnal kivégeztek, és örökre a falba zártak. Ez talán csak legenda, de az biztos, hogy a kegyetlen munkában emberek tízezrei (köztük több ezer kényszermunkára ítélt tudós) pusztultak el, és holttestüket valóban a falakba építették be. Ezért is nevezik a Nagy Falat (長城) a világ leghosszabb temetőjének, vagy a Könnyek Falának. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming dinasztia idején épültek. Kinai nagy fal teljes film. Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nehéz megállapítani.
Eléggé változatosan festenek a fal bizonyos részei, mivel bizonyos időszakokban nem használták, elérhetetlen helyeken vannak (pl. : mocsár vagy hegy) vagy csak egyszerűen nem tudták a helyiek hasznosítani és ezért lett ilyen rossz állapotú. A fal méretei is egészen elképesztőek: magassága 10 méter, az aljánál 7-8 méter széles, a tetejénél pedig 4-5 méterre keskenyedik. A fal hossza mind a mai napig kérdéses (ez ugye az elérhetetlen és a főrésztől távol található részek miatt van így), de a legújabb kutatások legalább 21 000 km-re saccolják a hosszát, és ebben van benne a már cikk elején említett 17 falszakasz is. Bár a fal közkedvelt turista látványosság, csak bizonyos részeit restaurálták a látogatók kedvéért, a falszakaszok többsége bejárhatatlan és életveszélyes állapotban van. A 20. században történt szocialista puccs óta a helyiek az építkezéseknél is felhasználják a rossz állapotban lévő falszakaszok tégláit, és graffiti művészek is kisajátítottak bizonyos területeket. A fal 1987 óta képzi a UNESCO világörökségének részét.