Milyen a feladat- és beosztottcentrikus vezetői magatartás, van-e összefüggés a temperamentum és az alkalmazott vezetői stílus között - erre kereste a választ az ÚPSZ egyik, nemrégiben publikált tanulmánya. Egy empirikus kutatás adatai a vezetői személyiség és a vezetési stílus kapcsolatáról. Mindannyian tapasztalhatjuk a hétköznapok során, hogy léteznek introvertált és extrovertált, azaz inkább zárkózott és inkább nyitottabb, esetleg extrémen nyitottabb személyiségek. Ahány ember annyi vérmérséklet, ám nem mindegy, hogy egy vezető beosztású személy milyen típusba tartozik. Vajon különbözőek-e a feladatcentrikus és a beosztottcentrikus magatartást tanúsító vezetők személyiségjellemzői és van-e bizonyítható összefüggés habitus és az alkalmazott vezetői stílus között? - erre adott választ egy az Új Pedagógiai Szemlében publikált tanulmány. Az összefüggések felderítésére egy Szlovákia magyar lakta járásaiban, 2003-ban végzett empirikus kutatás adott rendkívül jó támpontot, ahol a járási iskolák igazgatóinak vezetői stílusát vették górcső alá.
Milyen kérdésekre kap választ? Ki vagyok én, és milyen mintákat követ a viselkedésem a másokkal való kapcsolataimban? Mit jelent az önismeret ma, és hogyan fejleszthető? Mit tudok magamról, milyen magas a vezetői önismeretem? Hogyan hatok az emberekre? Hogyan tudok hatni vezetőként? Hogyan lehet erőszak nélkül kivívni a tekintélyt, és a bizalom alapján kimozdítani a komfortzónájukból a különböző személyiségű embereket? Hogyan tudok figyelni a munkatársaimra? Látom-e, hallom-e, megértem-e őket? Tudom-e, hogy mire van szükségük, hogy mi motiválja őket? Mennyire tudom világosan, egyértelműen megfogalmazni a szándékaim, és az elvárásaim? Vállalok-e felelősséget értük, számíthatnak-e rám? Bíznak-e bennem? Ha igen, miért? És ha nem, vajon miért nem? IDŐBEOSZTÁS A képzés 8 órás, amely a meghirdetett időpontban 9:00 és 17:00 óra közötti időintervallumban zajlik. RÉSZVÉTELI DÍJ 81 375 Ft (+27% ÁFA) 103 346 Ft Az 1 napos képzés díja tartalmazza az oktatási napot, elektronikus tananyagot és igény szerint a magyar nyelvű tanúsítványt.
Legtöbbjük szangvinikus, azaz lobbanékony, gyors érzelmi kitörésekkel és azzal párhuzamosan azonnali reakciókkal. Ezzel szemben a beosztottcentrikus igazgatók csak két csoport személyiségtípusait mutatták, a legtöbb feladatcentrikushoz hasonlóan a szangvinikusét és a flegmatikusét - tehát erős érzelmeik vannak, de a cselekvésre azok vagy nincsenek ösztönző hatással, vagy csak hirtelen de nem tartós cselekvést váltanak ki. Az adatok ismeretében - Elmélet kontra valóság A vezetői stílus és a személyiségjellemzők közötti összefüggést egy speciális teszttel (az ún. Kolgomorov-Smirnov-féle teszttel) végezték. Mint az az összesítésben olvasható, "a statisztikai vizsgálat alapján nem elhanyagolható eltérést észleltünk a neuroticizmus-skála esetében. Ez arra enged következtetni, hogy a feladatcentrikus magatartású vezetők viselkedésében statisztikailag kimutathatók a neurotikus jellemvonások", ám a hisztérikusságra való hajlam tekintetében elhanyagolható -mintegy 16 százados- eltérést állapítottak meg a feladat- és beosztottcentrikus vezetők között.
Mintzberg és Kotter szerint többféle csoportosítás is létezik, azonban a vezetői szerepek tanulhatók, fejleszthetők. Ismerd meg a TeamGuide vezetői viselkedéselemzést, amellyel megismerheted és fejlesztheted magad!
Ebben segíti az önismeret, az önreflexió képességének elsajátítása. Az ember legfontosabb teendőinek egyike önmagának, saját világának és környezetének a megismerése. A kellő mértékű és mélységű önismeret nélkülözhetetlen a sikerre vezető életstratégia kialakításához, az egyes cselekvési helyzetek, különösen a konfliktusok optimális megoldásához, a harmonikus emberi kapcsolatokhoz. Kinek ajánljuk? Vállalkozóknak, vezetőknek, kinevezés előtt álló személyeknek. Olyan vezetőknek, akik szeretnének kicsit megállni, hogy rendszerezzék és átgondolják vezetői mibenlétüket. A program sokat segít a friss vezetőknek is, akiket e program vezetői karrierjük tudatos építésével támogatja, továbbá akik szeretnének minél tudatosabban működni vezetői szerepükben, mélyebben rálátni erősségeikre, fejlesztendő területeikre, saját és mások mozgatórugóira. Amennyiben szeretne emlékeztető e-mailt kapni képzéseinkről, kattintson az alábbi gombra! A vezetői szerep, nem jog és nem is kiváltság. A vezetőket nem maga a pozíció teszi azzá, hanem döntések és cselekedeteik sorozata.
Elsőként a négy hippokratészi alaptípus feltárása céljából az iskolaigazgatókkal elvégeztették az ún. Hickman-féle kérdőívet, amely 36 kérdésben két válaszlehetőségben mutatja ki a jelölt, jelentkező személyiségtípusát, majd az ún. Eysenck féle MPI (Mandsley Personality Invertory) teszttel, amely 56 állításban igen-nem válaszok segítségével ad betekintést az adott ember személyiségébe. Az összesen 29 igazgató bevonásával végzett felmérést úgy alakították, hogy 55-44 százalék legyen a nemek aránya, azaz megközelítőleg egyenlő. Legtöbbjük 46-55 év közötti 11-13 éves igazgatói tapasztalattal rendelkező szakember. A tesztek kiértékelésekor arra az eredményre jutottak, hogy közülük 17-en feladatcentrikus személyiségek, míg 12-en beosztottcentrikusak. Zárkózottól a hisztérikus vezetőkig A kérdések kiértékelésénél kitértek a Jung által introverzió-extroverzió személyiségvégletek tanulmányozására is. Ennek lényege, hogy Jung szerint minden ember személyisége az introverzió, azaz a szorongás, a magába zárkózás, és az extroverzió a hisztéria, a teljes önkívület állapota között helyezkedik el.
Szociális életükben visszafogottabbak, de semmi esetre sem antiszociálisak. Egyszerűen csak beérik kevesebb ismerőssel, baráttal. Kevésbé kezdeményezőek, sokkal inkább a kevesebb, de mélyebb kapcsolatot részesítik előnyben. Az extrovertált személyiségűeknél jóval ritkábban választják ki vezetői pozíció betöltésére. Ambivertált vezetői személyiségtípusok Mivel az extrovertált és introvertált személyek csak két véglete a személyiség típusoknak, így feltétlenül meg kell említeni a kettő közti átmenetet is, amelyet ambivertált személyiségtípusnak nevezünk. Az ambivertált személyiségtípus az extrovertált és introvertált személyiség közötti átmenet, mely nagyon sok emberre jellemző. Teljesen jól érzik magukat társaságban, szívesen töltenek időt másokkal, részt vesznek a szociális életben, ugyanakkor tökéletesen jól elvannak magukban is a saját gondolataikkal. Motivációjuk mozgatórugóját nehéz megállapítani, hogy inkább a külvilágnak szeretnének bizonyítani, vagy saját, belső elvárásaiknak megfelelni.
Helyet, teret biztosít a nyelv bemutatásához, továbbá a múzeum témájához kapcsolódó alkotások elhelyezésére. Ez megfelel a felvilágosodás eszméinek, melyek hatása alatt Kazinczy is nagy gondot fordított kertjének, parkjának kialakítására. A A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom-Sátoraljaújhely több feladatot lát el. A programadók az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, rendezvények, konferenciák, továbbképzések szervezését, nyelvi kutatóhelyek, műhelyek létrehozását tervezik. A múzeumépület három nagy egységből áll. 3/34 4/34 5/34 6/34 7/34 Kazinczy kezdeményezésének, a Magyar Tudós Társaság első ülésének állít emléket a kompozíció egyik hangsúlyos eleme, az ellipszis alaprajzra szerkesztett alakzat. A koncepció alapjául Kazinczy vázlata szolgált. Az eredeti ülésrend rajzának átirata adta a forma alapgondolatát. Méretei igazodnak a Mauzóleumhoz. Míg a Mauzóleum Kazinczy dolgozó-, és lakószobáját foglalta keretbe, az alkotóhelynek állított emléket, az elliptikus tér és a fölé szerkesztett magasba törő egyedi alakzat Kazinczy gondolatát ünnepli.
A Magyar Nyelv Múzeuma A múzeum adatai Elhelyezkedés Széphalom Magyarország Cím 3980 Sátoraljaújhely- Széphalom, Kazinczy utca 275. Alapítva 2008. április 23. Igazgató Nyiri Péter Elhelyezkedése A Magyar Nyelv Múzeuma Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 26′ 11″, k. h. 21° 37′ 19″ Koordináták: é. 21° 37′ 19″ Az A Magyar Nyelv Múzeuma weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz A Magyar Nyelv Múzeuma témájú médiaállományokat. A Magyar Nyelv Múzeuma Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma. 2008. április 23 -án nyílt meg Széphalmon ( Sátoraljaújhely városrésze). Koncepciója [ szerkesztés] Az intézmény ötletét Pásztor Emil, az Egri Tanárképző Főiskola tudós nyelvésze vetette fel 1994 -ben a Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén. A múzeum az anyanyelvi kultúrát közvetíti, bemutatva a magyar nyelv történeti útját, a nyelvtudomány eredményeit, a nyelvek és nyelvváltozatok egymásra hatását. Saját és más közgyűjtemények anyagaira alapozva állandó és időszakos kiállítások, kutatások, közművelődési lehetőségek helyszíne.
épületgépészet: Maróti Péter épületgépész munkatárs: Kékesi András légtechnika: Makáry Csaba, Mottl Tamás - Installáció Bt. tűzivízhálózat: Zemplén Vízmű Kft. strukturált hálózatok: Angler János - Schoeller Network Control Hungary Kft. Kivitelező a ZEMPLÉN KONZORCIUM, tagjai: - ADEPTUS Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi ZRt., Miskolc Farkas Csaba létesítményi főmérnök - ÉPSZER ZRt., Sárospatak Karászi Csaba létesítményi főmérnök alapterület összesen: 1500 m 2 kertrendezéssel érintett terület: 8000 m 2 parkolóhelyek száma: 30 gk + 1 mk építési költség bruttó 700 M Ft kivitelezés éve: 2007
A következő ünnepnapokon látogathatják az érdeklődők múzeumunkat ingyenesen: március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án.