Ha nem jártál még a Gemenci-erdőben, nem tudod, milyen is egy vadregényes, magyar ősrengeteg. A kisgyermekes családok egyik kedvenc kirándulóhelye a Gemenci-erdő, de a különleges természeti környezet a fiatalokat és az időseket, nem utolsósorban pedig a romantikára vágyó párokat is egyformán lenyűgözi. Magyarország és egyúttal a Duna egészének legnagyobb ártéri erdeje mintegy 30 kilométer hosszan húzódik a Duna nyugati oldalán. A holtágakkal, belső tavakkal szabdalt buja erdőt kisvasút szeli ketté – a vonatozás, a tanösvények végigjárása és a titokzatos mocsárvilág felfedezése felejthetetlen élményt nyújt. Gemenc Kiránduló Központ - Szekszárd. Az 1996-ban védetté, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park részének nyilvánított, romantikus hangulatú Gemenci-erdőnek két központja van: északon Bárányfok, délen Pörböly. Mindkét helyen egy-egy kiállítás segít a környék megismerésében, és egy-egy szép tanösvény kínál kirándulási lehetőséget. Az erdőt teljes hosszában egy keskeny nyomtávú kisvasúton is bejárhatod, de biciklin vagy akár kenuval is felfedezheted a Duna árterének varázslatos világát.
Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje hazánkban található, változatos élővilággal, benne lakozó természeti kincsekkel, kisvasúttal, tanösvényekkel és páratlan túra útvonalakkal. A 30 km hosszú és 7 km széles terület 180 négyzetkilométeren terül el, és 1977 óta képzi a Duna-Dráva Nemzeti Park részét, a Duna holtágaival, szigeteivel tarkított területen. További érdekes cikkeink Az ősz utolsó, hidegebb napjait mindenhogy máshogy élvezi ki: van, aki ezt jobban értékeli egy könyv és egy forró csoki társaságában, míg mások ekkor kerekednek fel egy hétvégén, hogy a család életébe egy kis színt vigyenek. Ha valaki az utóbbi mellett döntene, akkor a Gemenci-erdő tökéletes úti cél, hiszen igazi pompáját csak ősszel mutatja meg. A helyszín egyik központja Pörböly, az ember itt kérhet egy kis útbaigazítást, itt szállhat fel a kisvasútra és vagy egy tucatnyi egyéb látnivalóval rendelkezik. A legenyhébb útvonal a kék ösvény, amin pár óra alatt végig lehet menni, a legközelebbi vasútmegállóhoz érve pedig felszállhatunk a hangulatos járműre, ami kellemes sihuhú mellett zakatol vissza Pörbölyre.
Apartmanokban saját konyha / felszerelve: tűzhe... 3 Belvárosi Vendégház Szekszárd Szekszárd belvárosának szívében a történelmi óváros sétáló utcájának 1800-as éve... Shopping a közelben 1 Werter-Holding Kft. Újszerű arany ékszerek féláron, új ezüst ékszerek kedvező áron, ékszerjavítás, gra... Megosztom Látnivaló kereső Szekszárd Partnereink Facebook
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Ez itt az erdő, a csend, a nyugalom, szépsége betakar – jutalom, hallgatom e gyönyörű, őszi dalt, ahogy a fák között csendben átnyilall… Őszi dal Kormány Gábor A Gemenci Erdei Vasút A kirándulás csúcspontja kisvasúttal végigzakatolni a vadregényes Gemenci-erdőn. A vasút az északon fekvő Keselyűstől, illetve a Gemenci-erdő déli központjának számító Pörbölytől indul. A végállomás mindkét irányból indulva a Gemenc-Duna-part megálló. Az egyes szakaszok között alig van különbség, a vonatút szinte végig erdőben, magas fák között vezet. Ha végigmész a teljes útvonalon, szekszárdi átszállással busszal is visszajuthatsz a kiindulópontra. Ha rövidebb kirándulást szeretnél tenni, Pörbölytől a nyolc kilométerre északra fekvő Malomtelelő megállóig menj el, ott 20-30 perc alatt végigjárhatod a bárányfokinál kevésbé érdekes Malomtelelő-tó Tanösvényt, majd a következő járattal visszautazhatsz Pörbölyre. A Pörbölytől negyedórás sétára fekvő vadasparkban szarvasokat és vaddisznókat is láthatsz, ha pedig kisvasúttal utazol, Pörböly közelében akár az ablakból is megpillanthatsz egy-egy példányt.
Keletkezési idő: 1933. márc. `Lassan, tünődve` Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. `Vas-színű égboltban... ` Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! József Attila: Reménytelenül | Barátság portál. Szikrát vet fogam közt a szó - - Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam - - Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék - -
A "nézik" megismétlése gyakorító-végérvényesítő jelentésű: a tehetetlenséget, ugyanakkor a részvétet fejezi ki. Visszautal a kezdőpontra is, ahol "az ember" "szétnéz merengve", a második szakaszra, amelyben "Én is így próbálok [... ] szétnézni". A nézésnek ez a háromosztatúsága az egyénre és a közösségre is vonatkozik. Az 1. szakasz az emberben szétnéz, a 2. -ban az én próbál szétnézni, a 3. -ban mintha e próba kudarca mutatkozna meg a hangtalan vacogásban; a semmi ágának a nézés semmije felel meg az én szempontjából, ugyanakkor egyértelműen megjelenik a csillagok "nézése". Az emberi sors kietlensége egy mindinkább átemberiesített tájban mutatkozik meg. A személytelen természet egyre személyesebbé válik. A vizes sík szomorúsága is mélyen emberi már, de ehhez képest válik szinte idillinek tetszővé, ugyanakkor végzetszerűbbé a nyárfa képe a befejeződésre utaló fejszesuhanással. Végül a csillagok már szinte értő és megértő lényként nézik a semmi ágán szenvedő lényt. A vers tere és ideje fokozatosan válik képzetessé, s a 3. József attila reménytelenül verselemzés. szakasz ilyenfajta jelentésköre visszasugárzik a korábbiakra is.
A csecsemő is szenvedi, ha szül a nő. Páros kínt enyhíthet alázat. De énnekem pénzt hoz fájdalmas énekem s hozzám szegődik a gyalázat. Segítsetek! Ti kisfiuk, a szemetek pattanjon meg ott, ő ahol jár. Ártatlanok, csizmák alatt sikongjatok és mondjátok neki: Nagyon fáj. Ti hű ebek, kerék alá kerüljetek s ugassátok neki: Nagyon fáj. Nők, terhetek viselők, elvetéljetek és sirjátok neki: Nagyon fáj. Ép emberek, bukjatok, összetörjetek s motyogjátok neki: Nagyon fáj. Ti férfiak, egymást megtépve nő miatt, ne hallgassátok el: Nagyon fáj. Lovak, bikák, kiket, hogy húzzatok igát, herélnek, rijjátok: Nagyon fáj. Néma halak, horgot kapjatok jég alatt és tátogjatok rá: Nagyon fáj. Elevenek, minden, mi kíntól megremeg, égjen, hol laktok, kert, vadon táj - s ágya körül, üszkösen, ha elszenderül, vakogjatok velem: Nagyon fáj. Hallja, mig él. Azt tagadta meg, amit ér. József Attila - Reménytelenül | Vers videók. Elvonta puszta kénye végett kivül-belől menekülő élő elől a legutolsó menedéket.
A sík így a lét már nem is földi tája lesz, a fa pedig e kietlenségben mégis termő élet jelképe. A sík ugyanakkor a Paradicsomból kiűzött ember létezési terepe, a szinte éneklő, csillogó fa pedig a paradicsomi képzeteket idézően a tudás fája, amelynek gyümölcsével az ember a maga halálát is "megette", s "végül" kiűzetett a semmi ágára. Ez a fa tehát életfa, világfa is. (A néprajz ismeri a világfa-képzetnek olyan változatát is, amely szerint madár ül a fa tetején. Latinovits Zoltán József Attila Reménytelenül | Versek, idézetek, humoros aforizmák, mondások | Megoldáskapu. ) A világfa lombozatának gyümölcsei pedig a csillagok, s a törzse rendszerint fehér. A szellemi síkról a természetrajzira ugorva vissza: a fehér nyárfa a homokos, vizes talajt kedveli, a levele szív alakú, a visszája ezüst fehér. A háromszakaszos költeményt a motívumok szintjén is áthatják a hármasságok. Ez a jellege a világfának is megvan: az alsó, a középső és a felső világ, a múlt-jelen-jövő hármasságának is szimbóluma. A vers egy jelenbeli pillanat tükre, de ez egy végigélt múltnak a következménye, s a jövőt tekintve: meg nem másíthatónak mutatkozó végeredmény.