Sajnos a kétszeresen átszellőztetett tetők nem bizonyultak a leggazdaságosabbnak, magas fűtési számlák igazolták ezen állításokat. De vajon ennek mi az oka, hiszen a szarufák között ott a szigetelés. Növeljük meg annak nagyságát volt aki ezzel kísérletezett barátai tanácsára, sajnos ezzel csak éppen kicsit segített a dolgon. A kilencvenes évek végén ezredfordulón megjelentek a páraáteresztő fóliák, hogy ez miért volt fontos a következő ábrával megmagyarázom. Például: 1m hosszú, 1mm széles hézag 10-szeres energiaveszteséget okoz. A 20cm-es hőszigetelés mintha mindössze 2cm-es lenne! Tehát amennyiben a levegő járja a szigetelőanyagomat, akkor annak szigetelő képessége 10% -ra csökken. Ez a magyarázata annak, hogy ez a fajta rétegrendi kialakítás nem energia takarékos. Mindamellett van mégy egy fontos tudnivalója az ilyen rétegrendnek, mégpedig az, hogy a tető formája jelentősen meghatározza annak szakszerű kivitelezését. Minden tetőáttörésnél be illetve ki kell vezetni a levegőt, ami nagyon pontos szakszerű kivitelezést igényel.
cserepezés) közt szellőzik. Szemben a másikkal nagyon fontos a különböző tetősíkokon motoros tetkók futó tetőfólia-szakaszok kapcsolódása, folytonossága. Mi kell az szelídgesztenye fa örökéletű tetsellő torta őhöz? · Megkülönböztetünk egyszeresen és kétszeresen átszellőztetett tetőszerkezetet: előbbinél csak a tetőfungváry krisztián bor edés és a tetőfólia között van légrés, ahol el tud távozni az esetleg bejutó nedvesség.
Épület fizika Talán elsőre kicsit szokatlan és idegen kifejezés lehet egy faházas honlapon fizikával foglalkozni, azonban biztos vagyok abban, hogy ezen írás minden tekintetben érdekes lesz mire a sorok végére érnek és megértik, hogy igen fontos épület fizikával foglalkozni. Rövidke történetem ezen témakörrel úgy kezdődött, hogy még a kilencvenes évek közepén egy lakott tetőtérben eltöltött napok alatt észrevettem, hogy a szél lökéshullámait érezni lehetett a konnektorokban. Természetesen a téli időszakban azt is éreztem, hogy nem igazán van meleg a tetőtérben, pedig a fűtés folyamatos volt. Azt gondoltam, hogy a gáznak nincs elég kalória tartalma talán. Ezen élmények után évek múltán az egyik tetőfedő kereskedő barátomnál látogatást tettem és felfigyeltem egy prospektus mondatára melyen ez állt: Dörken Maxx Plus tetőfólia a szélzáró tető. Hazaérvén elgondolkodtam a mondaton és egy telefonbeszélgetés után már a barátom be is szervezett a Dörken Kft. következő előadására. Innentől kezdve a sok kavargó gondolat mely a tetőtérben tapasztaltak óta foglalkoztatott, tisztába került.
Párazárás / Párazáró fólia A jó párazárás elengedhetetlen ahhoz, hogy a tetőszerkezetet és a belső teret is óvjuk. A lecsapódó pára, a víz nem barátja a tető fa szerkezetének és a tetőtér belső életterének sem, pláne ha az lakott. A képződő pára belső falfelületen akár egészségügyi gondokat is okozhat, ha az nincs időben kezelve. A gomba, penész általi spórák egészségkáros hatásai gyermekek esetében súlyos is lehet. A jó tető megfelelő párazárás nélkül mit sem ért. A tetőtér belső oldalán mindig párazáró fóliát kell használni. Ezt a szigetelés és a gipszkarton közé kell tenni. A párazárás az a dolog amin nem érdemes spórolni. Az elhagyása, vagy a silány minősége a későbbiekben sok bosszúságot tud okozni, és nem kevés anyagi kárt. Egy szép, meleg, száraz időben épült friss háznál sokáig nem derülhet ki egy ilyen jellegű hiányosság. Minden esetben ellenőrizzük, ha lehet, és amennyiben tetőtér építésében vagyunk mindig ellenőrizzük, hogy rendesen, és minőségi anyagból készüljön. Természetesen nem elég a tető párazárására figyelni csak, hanem a tető teljes szerkezetére és annak a rétegrend kialakítására is nagy hangsúlyt kell fektetni.
Nyakunkon a tél, hidegre, szelesre fordult az idő. Meg is érzi ezt mindenki, akinek fűteni kell a lakását. De nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a tüneteket, amikor erősen fúj odakint. A szél, amely óriási energiát hordoz magában, hajókat mozgat, szélerőműveket forgat, legalább annyi energiát képes magával vinni, mint amennyit hoz. Hogy is lehet ez? Mitől lesz egyáltalán szél? Környezetünkben a levegő hőmérséklete különbözőképpen alakul. Van, ahol jobban felmelegszik, van, ahol kevésbé. A meleg levegő könnyebb, így az felfelé száll, a hideg nehezebb, így az a felszálló meleg levegő helyre áramlik. Az egész szélhatás ezeknek a változó belső energiák kiegyenlítésén alapszik. Az épületekre gyakorolt hatása is jelentős, főleg a – nem tömör – szerkezeteket érinti. Ahova tud, belekap, átjárja, ezáltal lehűti. Ha egy tárgy, anyag elég vastag, jó időbe telik, míg szimplán szél hatásával a teljes tömeg lehűl. Nem így a réteges, nyitottabb szerkezetekkel, amelyeknek a rétegei közé hatolva a szél jóval nagyobb felületekkel lép kapcsolatba, azaz hatékonyabban hűti át.
Ösztöndíjban részesülhet: maximum 6 fő. Az ösztöndíj időtartama Az ösztöndíj pályázható időtartama: 1 hónap. Az elnyert időtartam több részletben való eltöltésére nincs mód. Az elnyert, de a pályázható ösztöndíjas időszakban igénybe nem vett ösztöndíjak érvényüket veszítik. Az ösztöndíjasokat a Római Magyar Akadémia 2012. október 15. és 2013. augusztus 31. között tudja fogadni. Az ösztöndíj összege: bruttó 656 000 Ft/fő, amelyet a pályázatkiíró Balassi Intézet az ösztöndíjasok számára euróban folyósít, az ösztöndíjasokkal kötött szerződés alapján. Az ösztöndíjból szállásdíj fizetendő a Római Magyar Akadémián. A szállást az Akadémia önköltségi áron biztosítja. Az ösztöndíj az SZJA törvény alapján nem minősül adómentes jövedelemnek, ennek megfelelően a nettó ösztöndíj a hatályos jogszabályi előírások szerinti számfejtést követően kerül kifizetésre. Utazási költség megtérítésére nincs mód. Baleset- és betegbiztosításról az ösztöndíjasnak kell gondoskodnia. A pályázat nyelve: magyar Az ösztöndíjpályázat benyújtásához szükséges dokumentumok 1. hiánytalanul kitöltött pályázati adatlap és melléklete, a nyilatkozat.
Szabó László, Hantai Simon festő, aki aztán Rómából Párizs felé vette az útját. Forrás: Vatikáni Rádió Fotó: Római Magyar Akadémia Magyar Kurír
2013. január 27-én Róma akkori polgármestere a helyi zsidó közösséggel egyetértésben elrendelte a Colosseum fényeinek lekapcsolását, tiltakozásként a Magyarországi antiszemitizmus terjedése ellen. Egy évvel a tiltakozó akció után egy kiállítást szerveztünk Shoa Emléknapja alkalmából ugyanezzel a római zsidó közösséggel együttműködve. A roma kisebbségről szóló kulturális programsorozat szervezésekor is az volt az elsődleges célkitűzésünk, hogy a cigányságot mint kulturális értékeket teremtő közeget mutassuk be, markánsan eltérő módon, mint ahogyan Olaszországban a közvélemény a romákról vélekedik. A görögkatolikusokkal foglalkozó programsorozatunk is nagyon népszerű volt, amelyet a Hajdúdorogi Egyházmegye alapításának (1912) centenáriuma alkalmából szerveztünk. Ennek célja az volt, hogy egy kevésbé ismert vallási kisebbség kultúrájával ismertessük meg a római közönséget. – Milyen irányelvek határozzák meg a Római Magyar Akadémia igazgatását? – A legfőbb irányvonal kezdettől fogva az együttműködések rendszerének kiépítése.
Molnár Antallal, a Római Magyar Akadémia igazgatójával beszélgettünk az örök városban. Nekünk, magyaroknak Rómában közép-európai vezető szerepre kell törekednünk, tudományos és kulturális szempontból egyaránt – hangsúlyozta. – Milyen történelmi miliőben és milyen céllal alapították a Római Magyar Akadémiát? – Két alapítási korszakot kell megkülönböztetnünk. Az első a XIX. század vége, amikor XIII. Leó pápa utasítására megnyitották a Vatikáni Titkos Levéltárat a kutatók előtt (1881). Ettől a történelmi pillanattól kezdve a tudósok elárasztották Rómát, hogy ki-ki a saját nemzetére vonatkozó forrásokat összegyűjthesse. Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok, címzetes püspök, egyháztörténész, a Monumenta Vaticana Hungariae sorozat kiadója, annak érdekében, hogy a magyar kutatóknak munkájukhoz szilárd intézményes bázist biztosítson, 1894-ben saját vagyonából megalapította a Római Magyar Történeti Intézetet. Székhelye a Fraknói Villa volt, ahol jelenleg Magyarország Szentszéki Nagykövetsége működik.
Az olaszoknak szánt rendezvényeivel hozzájárult a Magyarország iránti érdeklődés fenntartásához. Az ötvenes években a Collegium Hungaricum gyakorlatilag nem működött. A Római Magyar Akadémia és az 1965-ös Kulturális Egyezmény [ szerkesztés] A Magyar Népköztársaság és az Olasz köztársaság közti Kulturális Egyezmény 1965-ben lépett életbe, ezzel felváltva az 1935-ös Kulturális Egyezményt. Az egyezmény egyes rendelkezései a Római Magyar Akadémiát is érintették, ezért annak történetéből nem hagyható ki. Az Egyezmény értelmében a Római Magyar Akadémia fenntartását és működését is támogatnia kel a Feleknek. Ez érinti a tudomány, a művészetek és az irodalom területét is. A tudományos és kulturális kapcsolatok ápolásának érdekében az Intézet által szervezett tanulmányutakat, kiállításokat és programokat is támogatja a két ország. Az intézmény fennmaradásához nagy mértékben hozzájárulhatott az is, hogy az Egyezményben foglaltak szerint a két ország elősegíti a könyvek, kiállítások, tudományos anyagok cseréjét is, támogatva ezzel a két ország között utazó tudósokat is.