Boszorkányok, vámpírok, lidércek Szarvason (1. ) 1720-as évek elején érkeztek meg az első telepesek Szarvasra. Ekhós szekereiken magukkal hozták a mindennapi élet elindításához nélkülözhetetlen holmijukat, a kisebb-nagyobb háziállatokat, minden vagyonukat. És hozták magukkal a felvidéki hiedelemvilágukat is… E hiedelmek nem sokban különböztek a magyarokétól és más, a Kárpát-medencében élő népekétől. Ezek egyik fő alakja náluk is a boszorkány volt. "Boszorkánynak hívjuk, hívták azokat a nőket, akiket természetfeletti képességekkel áldott, átkozott meg a sors. Szerették felvenni különböző állatok alakját, hogy így keserítsék meg az emberek életét. Megjelenhettek macska, béka, ló, kutya, farkas és éjjeli pillangó alakjában is (talán innen ered a konyhákba olykor betévedő, mindenféle italban landoló molylepke, sztriga elnevezése Szarvason). Fő közlekedési eszközük a seprű, ezzel repültek el találkozójukra, ami Szarvason is tudvalevő volt: Tokajon tartottak. Boszorkányok pedig nincsenek könyves kálmán. " Az 1100. év környékén Könyves Kálmán királyunk kijelentette: Boszorkányok pedig nincsenek!
Vicent López Portaña: Francisco Goya portréja Boszorkányok márpedig nincsenek Az Árpád-házi király, Könyves Kálmán 1110 körül keletkezett, latin nyelvű törvénykönyvében ez olvasható " De strygis vero quae non sunt, nulla amplius quastio fiat ". Ezt a mondatot így fordították magyarra: " Boszorkányokkal szemben, akik nincsenek, semmiféle kereset ne legyen ". A törvénycikkely ezen értelmezése alapján a királynak haladó gondolkodást, a babonákkal való leszámolás szándékát tulajdonították. Az igazság az, hogy Könyves Kálmán ugyanúgy hitt a boszorkányok létezésében, mint bármelyik alattvalója. Boszorkányok Pedig Nincsenek. Csupán a strigákról, a seprűs boszorkányokról szólt, akik a hiedelem szerint különböző állatok alakját tudták felvenni, és varázserővel bírtak. A középkori törvényekben sokféle boszorkányt és boszorkányságot különböztettek meg. A rontást hozó és a jövendőmondó boszorkányok büntetése Kálmán törvényében továbbra is érvényben maradt. " A bűbájosokat a főesperes meg az ispán emberei keressék fel és vigyék törvény eleibe. "
Ince pápa kiadott egy boszorkánysággal foglalkozó pápai bullát, amelyben feljogosítja az egyházi inkvizítorokat a boszorkányok perbe fogására, és utasítja a papságot, hogy a híveket világosítsák fel a rájuk leselkedő veszélyekről. Két éven belül napvilágot látott a Malleus maleficarium című inkvizítori "kézikönyv" amelyben minden a boszorkányok felismerésére, üldözésére és ártalmatlanná tételére vonatkozó tudnivaló megtalálható. Hatására váltak tömegessé a boszorkányperek Nyugat-Európában. Boszorkányok pedig nincsenek?! | Új Nő. Boszorkányság gyanújába keveredhettek gyógyítók, bábák, füvesasszonyok – ha túl sok betegük halt meg, az ördögnek áldoztak, ha meglepően kevés, úgy az ördög segítette őket. Minden boszorkányosság a női test vágyaiból fakad, vélték, így egyre több szerencsétlent vontak vízpróba, megmérettetés, kínzatás és más korszerű vallatási módszerek alá. Ha perbe fogtak valakit, onnan már csaknem lehetetlen volt nyerni. Ha a víz alá süllyedt a boszorkány, bűnei húzták le, és megfulladt, ha felszínre jutott, az ördög segítette, és elítélték.
A legdivatosabb kivégzési módszer a máglyahalál volt, ezeket nyilvánosan hajtották végre, az összegyűlt tömeg okulására és a bujkáló varázstudók megfélemlítésére. Ezen kívül a felakasztás, kövekkel való agyonzúzás, lefejezés és más különféle módszerek is használatosak voltak a boszorkányok megfékezése és a hívő lelkek megmentése érdekében. A későbbiekben a boszorkányperek remek lehetőséget nyújtottak politikai, családi viszályok soron kívüli lerendezésére. Elég volt akár egy istenfélő lélek gyanúja, mivel a boszorkányság tagadása eretnekségnek számított, az illető elég hamar perben, vagy máglyán találhatta magát. Szerencsésebb esetben csupán állatokat végeztek ki, mivel az ördög bennük rejtőzött el, így kerülhettek máglyára fekete macskák, kakasok, kecskék vagy akár fekete kutyák is. Magyarországon a helyzet kicsit más volt. Könyves Kálmán a címben is idézett hibásan elhíresült boszorkánytörvénye javarészt megakadályozta a néphiten alapuló boszorkánypereket. Boszorkányok pedig nincsenek mikor mondta. "St rigákól pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék" mondotta a bölcs uralkodó.
Számos érdeklődő gyűlt össze október 2-án a Savaria Egyetemi Központ Konferenciatermében, hogy meghallgassák a Nyugdíjas Egyetem őszi nyitóelőadását, jelesül Urbán Máté tanársegéd prezentációját a boszorkányságról, mint történelmi jelenségről. A szervezők nevében Tőke-Reiber Anita pedagógiai előadó köszöntötte a főként "régebb óta fiatalokból" álló közönséget és örömét fejezte ki, hogy már az első előadás is sokakat képes volt megszólítani. Urbán Máté még a kezdés előtt avatott be bennünket a témaválasztásába: ugyan nem a szűkebben vett szakterületéhez tartozik a boszorkányság történelmi vizsgálata, de személyes érdeklődése miatt naprakész és jártas a szakírók munkáiban; ezek alapján készült fel a kedd délutánra is. Fotó: Kleinhappel Miklós A Nyugdíjas Egyetem előadásai egymástól általában gyökeresen eltérő témákat ölelnek fel, ennek megfelelően a tanársegéd is egy hosszas bevezetéssel és áttekintéssel kezdte mondandóját. A legfontosabbnak a boszorkányokról kialakult kép és a boszorkányüldözések előzményeinek feltárását tartotta, hiszen ezek csak a kora újkorban váltak általánossá és "megszokottá".
A rendezvény leírása Marie Jones: Kövek a zsebben Film-történet Fordította: Kálloy Molnár Péter A Kövek a zsebben egy forgatás kulisszái mögé kalauzol minket: egy amerikai film készítésének kellős közepén találjuk magunkat Írországban. A fergeteges folytatást a két főszereplő, esetünkben két statiszta biztosítja, akik úgy mesélik el a történetet, hogy a forgatáson megforduló összes karaktert (férfit és nőt válogatás és kegyelem nélkül) maguk keltik életre. A percenként, néha másodpercenként átváltozó szereplők sokat elárulnak a kis emberek sorsáról a nagyvilágban – humor, tragédia, komédia és rengeteg improvizáció. A két bravúrszerepet két bravúrszínész, Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter alakítja. ******* "Kacagtam. Szívből és igazán. Kövek a zsebben - centrál | TICKETPORTAL belépőjegyek karnyújtásra - színház, zene, koncertek, fesztiválok, musicalek, sport. Színház és színészet mesterfokon, miközben a színpadon csupán csak két színész, két asztal és hat szék található. Kálloy Molnár Péter és Rudolf Péter zseniális. " ()
Érdekel-e ez valakit? A Jászai-díjas rendező úgy véli, lesz, aki az előadásban elsősorban a játék varázsát és sokszínűségét élvezi majd, de komolyabb tétre is megy a játék. Mert azon túl, hogy ötletparádé, melyben a két színész lubickol, komoly gondolatokat is felvet kis népekről és nagyhatalmakról, látszatról és valóságról, reményről és kiábrándulásról, főszereplőkről és statisztákról. Kövek a zsebben. Melyikek vagyunk, kik közé vágyunk, hol a mi helyünk? Egyáltalán: ki mennyire éli statisztaként a maga életét, és tud-e, akar-e a főszereplője lenni a saját mindennapjainak? Az előadás csak a kérdéseket teszi föl: Melyikek vagyunk, kik közé vágyunk, hol a mi helyünk? Egyáltalán: ki mennyire éli statisztaként a maga életét, és tud-e, akar-e a főszereplője lenni a saját mindennapjainak? A válaszokat mindenkinek egyénileg kell megtalálnia.
szereplőjét. Marie Jones sikerdarabjából egy parádés, karakterből karakterbe bújó, jóízű játék készült, egy sűrű, olykor mulatságos, máskor szívszorongató másfél órában. Stáblista:
2021. augusztus 13. (péntek) 20:30 óra (Esőnap: augusztus 15. ) ÚJ HELYSZÍNEN, A SÓSTÓI MÚZEUMFALUBAN!