Itt ugyanis megismerkedhetünk a könyv elején csak említett "kozmikus civilizációk" fogalmával, az azokat vizsgáló "kozmikus szociológiával", valamint további ezekhez kapcsolódó kifejezésekkel, mint például a "sorsszerű teher" és az emiatt kialakuló "gyanakvás láncolata". Ezeket a fizikát, csillagászatot és szociológiát érintő fogalmakat alaposan és érdekesen magyarázza az író, aminek köszönhetően egészen más fénytörésbe helyeződik az előző hatszáz oldal története. Sőt, a gondolatmenet végén valóságos filozófiai síkra lép a történet, amikor főhősünk eljut a fentebb említett következtetésig, ami tökéletesen egybevág Jean-Paul Sartre "a pokol az a másik ember" nézetével. Hogy ebben a környezetben hogyan tud folytatódni a történet, milyen viszony alakul ki emberek és trisolarisiak, vagy ami talán még fontosabb, emberek és emberek között, az A sötét erdő ből nem derül ki. Cixin Liu: A sötét erdő | antikvár | bookline. A magyarul még nem elérhető harmadik rész, a Death's End azonban valószínűleg erre is választ ad majd. Cixin Liu: A sötét erdő Európa Könyvkiadó, 2018 Fordította: Dranka Anita
Kínait és nem-kínait egyaránt. Cixin Liu: A halál vége Eredeti cím: 黑暗森林 Fordító: Dranka Anita Kiadó: Európa Kiadó Kiadáséve: 2019 Oldalszám: 801 Értékelés: 8/10raptor
A halál vége méltó lezárása a trilógiának, még ha nem is tökéletes. Azzal, hogy az író az univerzum végéig elvitte a történetet, elvarrt minden szálat és ezzel pontot tett a történet végére. Megismertette velünk mindazokat a veszélyeket, melyek az emberiségre várhatnak, ha kilépnek a Naprendszerből. El lehet vitatkozni azon, hogy a sötéterdő-effektus valóban létezik-e, de az biztos, hogy Liu regénye annak a csoportnak a malmára hajtja a vizet, akik szerint nem kellene kiabálnunk és tűzijátékokat robbantgatnunk, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. Szeretném azt hinni, hogy barátságos fajok népesítik be az univerzumot, de ha az emberiséget vesszük alapul, akkor valóban az a legjobb, ha meghúzzuk magunkat. A Háromtest-trilógia az utóbbi idők egyik legjobb hard sci-fije, mely idővel felkerül a klasszikusok listájára, és minden sci-fi rajongó alapműnek fogja tekinteni a zsánerben. Cixin liu a sötét erdő zrt. A kötetet köszönöm az Európa Kiadó nak. ISBN: 978 963 504 038 4 Európa, 2019 Fordította: Dranka Anita Terjedelem: 804 oldal Bolti ár: 4999, - Ft
Kinek fizetjük az államadósságot arizona Tudták a tanárok, a kollégák. Voltak magányos és elhaló kísérletek, voltak szülők, akik kiálltak a saját gyerekükért, és voltak néhányan, akik iskolát váltottak. De igazából, érdemben nem történt semmi. Miért? Tényleg nem tudom a választ. Látok pszichológiai magyarázatokat, a csoportok működési mechanizmusaiból adódó buktatókat, de voltaképpen mégsem értem. Közben eltelt húsz év. Az egyetemen tanárnak tanultam, és ezt életem egyik legjobb döntésének tartom a mai napig. Sokáig úgy gondoltam, hogy Jutka néni nem része az életemnek többé, nem árthat nekem. Ha megláttam az utcán, elkerültem, ha felszállt a buszra, én leszálltam. Kinek fizetjük az államadósságot 2020. Felnőttem. Született egy lányom. A minap lett kétéves. Jutka néni továbbra is praktizál. Elkezdtem tanítani egy gimnáziumban, ahol sok diákomról kiderült: ők is az ő keze alól kerültek ki, őket is ugyanúgy terrorizálta, mint annak idején minket. Aztán amikor berobbant a hír, hogy nyert a Mindenki, m egnéztem, majd elolvastam a cikkeket, kritikákat és a kommenteket.
Vagyis egész egyszerűen arról van szó, hogy a forint állampapírokat elsősorban hazai befektetők veszik, a devizapapírokat azonban külföldiek is, így azoknak jóval nagyobb a piaca. Ami nemcsak azt jelenti, hogy több állampapírt lehet kibocsátani, de a verseny is nagyobb, ami leszorítja a hozamokat az aukciókon. © MTI / EPA / Armando Babani Az államadósság forintalapú finanszírozását nehezíti, és a jövőben egyre inkább nehezíteni fogja, hogy a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett. Ugyanis ahogy halad előre a kamatemelés, a forintállampapírokra egyre nagyobb kamatot kell kínálni, hogy versenyképesek legyenek az egyéb hazai befektetési eszközök hozamaival. Kinek fizetjük az államadósságot 7. Ezen a ponton egyre inkább érdemes devizaalapú kibocsátásokban gondolkozni, hiszen adott esetben devizakötvényekre alacsonyabb kamat mellett is van kereslet. A rekord dollárkötvény-kibocsátás esetében a 10 éves papírok hozama 2, 3 százalék volt, egy százalékponttal több, mint az USA által kibocsátott hasonló papíroké. A 30 éves papírok esetében a hozam 3, 3 százalék volt, 1, 5 százalékpontos felárral az amerikai kötvényekhez képest.
Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre. Összesen 4, 25 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon: 1253 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű dollárkötvényeket a magyar állam szeptember 14-én – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A magyar állam egy nap alatt még soha nem bocsátott ki ekkora adósságot – emlékeztetett az ügyletről beszámoló. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán egy Facebook-videóban emlékezett meg a ügyletről, azt "minden eddigit meghaladó sikernek" és a magyar gazdaság számára "pozitív visszajelzésnek" nevezve – mivel a papírokra négyszeres kereslet mutatkozott, és az aukción alacsony kamat alakult ki. Kinek fizetjük az államadósságot 2. A pénzügyminiszter azt is közölte, hogy a következő lépés egy eurókötvény-kibocsátás lesz, ami aztán le is zajlott: az állam egymilliárd eurónyi (jelenlegi árfolyamon 349 milliárd forint), 7 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki, igen alacsony, 32 bázispont, vagyis mindössze 0, 3 százalék körüli éves kamattal, a túljegyzés pedig négy és félszeres volt.
Nem lehet mesterségesen fenntartani egy olyan rendszert ahol a " mezőgazdaság támogatva van hogy az ipar termékeit magasabb arányba lehessen vásárolni" vagy ahol ha nem növekszik legalább 1, 5% al a gazdaság akkor nő a munkanélküliség, hiszen nem termelődik annyi munkahely amennyit kivisznek keletre a magasabb profit érdekében. Az meg ugye fogyasztás csökkenést eredményez, ami csak gerjeszti a folyamatokat. Nem nehéz belátni, hogy kibuktak a dolgok és megjósolhatatlanná vált minden. A piac törvényszerűségei nem érvényesek, hiszen a XX sz ban még csak a termelést vitték ki az Euból, de ma már kinevelődött keleten is egy értelmiségi réteg, akik a kutatást és az inovációt is kivitelezik ¼ annyiért. Az az, a globális tőke egyre kevesebb termelést hagy az Eu ban, viszont cserébe meghatározza hogy mit is fogyaszthatunk! Posta Imre weboldala - Hrek: Miért is fizetjük az államadósságot?. Egyre lejjebb épül a szoc rendszer Eu szerte " szólj ha nem ezt látod" amit oda adunk a nagytőkének mint versenyképesség. Ami persze zsákutca, hiszen egyre több a keleti befektető akinek már nincs szüksége a nyugatra, csak mint fogyasztó.
2009-01-25 10:49:17 avagy a dollár eltérítése... Kevesen tudják, hogy az Egyesült Államoknak nincs igazi értelemben vett Nemzeti Bankja. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve Bank, a nagy nemzetközi bankházak privát vállalkozása, az Egyesült Államok törvényhozásában 1913. december 22. Hírklikk - Párbeszéd: a magyar emberek fizetik meg az autópályák koncesszióba adását. -én rengeteg vita és szívós háttérmunka után kierőszakolt törvényben (Federal Reserve Act 1913) kizárólag... A Disznófejű Nagyúr 4. 2009-01-24 16:59:56 " A Rothschildok azonban óvatosak voltak, és az általuk javasolt bonyolult kölcsönügylet nem felelt meg a császár pénzügyi tanácsadóinak. A tervezett tranzakció tehát nem jött létre, de a tény, hogy a Rothschildok közvetlen kapcsolatba kerültek a császári udvarral, óriási mértékben emelte tekintélyüket a nemzetközi pénzvilágban. Ezen a ponton a Rothschildok már nem csupán a...