Az 1859-ki olasz háboru korszaka (Budapest, 1880) Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból 2. A villafrancai béke után (Budapest, 1881) Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból 3. A remény és csapások kora 1860-1862 (Budapest, 1882) Kovács Lajos: A békepárt a magyar forradalomban. Válaszul Irányi Dániel röpiratára (Budapest, 1883) Kővári László (szerk. ): Okmánytár az 1848-9-ki erdélyi eseményekhez (Kolozsvár, 1861) Kővári László: Erdély története 1848-49-ben (Pest, 1861) Králik Lajos: Görgey Arthur - A vádaskodás, szobra, reliefjei, képei (Budapest, 1906) Kuné Gyula: Egy szabadságharcos emlékiratai (Chicago, 1913) Kunsági (Illésy György) - Potemkin (Egervári Ödön) (szerk. ): Honvédvilág 1. (Pest, 1868) Kunsági (Illésy György) - Potemkin (Egervári Ödön) (szerk. ): Honvédvilág 2. (Pest, 1868) László Károly: Naplo-töredék az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezetét illetőleg (Budapest, 1887) Lehoczky Tivadar: Beregmegye és a Munkácsi vár 1848-49-ben (Munkács, 1899) Lukács Béla: Az 1848-49-ki pénzügy (Pest, 1871) Maderspach Livius: Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez (Zólyom, 1909) Makray Aladár: Kossuth Lajos levelei Bem altábornagyhoz 1849. évi márcz.
-jun. -ig (Pest, 1870) Makray László: Bauer őrnagy Bem tábornok főhadseregének hagyományai 1848 és 1849-ből (Pest, 1870) Marczali Henrik: Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplója 1848-1849 (Budapest, 1900) Matolai Etele: Visszaemlékezéseim honvéd életemre (Sátoralja-Ujhely, 1883) Mészáros Károly (szerk. ): Kossuth levelezése a magyar szabadságharc karvezéreivel 1848-1849-ben (Ungvár, 1862) Mészáros Lázár: Eszmék és jellemrajzok az 1848/9. forradalom eseményei- és szereplőiről (Pest, 1871) Meszlényi Antal: A magyar katholikus egyház és az állam 1848/49-ben (Budapest, 1928) Mikár Zsigmond (szerk. ): Honvéd-névkönyv. Az 1848/49-diki honvédseregnek 1890-ben még életben volt tagjairól (Budapest, 1891) Morzsányi Sándor: 7000 igazolt, s életben levő 1848/9-diki honvédtiszt névjegyzéke rang és betűszerint (Pest, 1871) Nagy Izsó (szerk. ): Aradi vésznapok. Margitfalvi Margitay Gábor 1848-49. honvédmérnökkari őrnagy emlékiratai (Budapest, 1890) Nagy Sándor: Háromszék önvédelmi harcza 1848-49 (Kolozsvár, 1896) Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban (Zala-Egerszeg, 1889) Oláh György: Békésvármegye 1.
SZERKESZTETTÉK JÓKAI MÓR, BRÓDY SÁNDOR, RÁKOSI VIKTOR. RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Hazánk történetének alig van kimagasló eseménye, amely oly élénken és oly hosszasan foglalkoztatta volna a kedélyeket, mint éppen az 1848–49-iki magyar szabadságharcz. Egy egész külön irodalom támadt már eddig is erről az emlékezetes két esztendőről. S még most is, egy félszázad múltán, szivesen elmerengünk e csodás napok történetén. Úgy vagyunk vele, mint a festőművészet az őskereszténység legendáival. A nagy Ráfaeltől kezdve az ismeretlen falusi piktorig mennyien, s hány különféle alakban tették vászonra a hitalapitók mártiriumát, s a magasztos tárgy még sem veszitett erejéből; mindig akad ujabb, meg ujabb festő, ki alkotásához e szent hagyományokból merit ihletet. A 48-iki korszaknak csaknem hasonlatos a hatása, nemcsak a magyar közönségre, de a magyar irókra is. Ez a mély hatás késztetett engem is, hogy gyönge tollammal könyvbe próbáljam foglalni a szabadságharcz történetét. Tudom, hogy előttem már avatottabb kezek dolgozták fel e tárgyat s bizonyára utánam is lesznek, akik ujra megirják azt, sokkal jobban és sokkal alaposabban.
A kivitelezők már megépítették Kolozsvár nyugati elkerülőútját, de használni mégsem lehet, mert a legfontosabb elemet kifelejtették. Nincs furcsább a hazai útépítésnél – gondolhatnánk, a szomszédos Romániának azonban sikerült erre rácáfolnia. A Főtér beszámolója szerint ennek oka, hogy bár lassan a végéhez közeledik az A3-as erdélyi autópálya Gyalu és Magyarnádas közötti szakaszának építése – ami Kolozsvár nyugati kerülőútját jelenti –, ám a 8, 7 kilométeres szakaszt egy jó darabig még nem vehetik birtokba az autósok. Az ok rendkívül prózai: elfelejtettek megépíteni egy hidat. Három centiméternyi autópálya jut egy romániaira | Paraméter. A beszámoló szerint a viaduktot, ami a Szamos felett ívelt volna, még a Bechtel-szerződés idején kezdték el építeni, ám az amerikaiakkal kötött szerződés körül sok volt a bonyodalom, így végül a híd építését félbehagyták, a terveket pedig "elnyelte" a bürokrácia süllyesztője. Egyelőre nem tudni, mikor épül meg a szakaszt az Aranyosgyéres felé vezető úttal összekötő híd, mert bár az ezt kivitelező olasz cég már megvan, a szerződést egyelőre nem írták alá az építésről.
A miniszter elmondta, a jelenlegi költségvetési ciklusban Románia 5, 1 milliárd euró értékben hívhat le infrastruktúrafejlesztésre szánt összegeket az EU-tól. Megjegyezte: eddig még a korábbi költségvetési ciklus infrastruktúrafejlesztési operatív programja keretében finanszírozhatták a dél-erdélyi pályaépítéseket. Hozzátette: a régi program keretében be nem fejezett munkálatokat az új programba csoportosították át. Románia 2003-ban kötött szerződést az amerikai Bechtel társasággal a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó nyomvonalra tervezett, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi sztráda megépítésére. A Nastase-kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a pályaépítést a közbeszerzési eljárás szabályai alól, és versenytárgyalás nélkül kötött szerződést a Bechtellel. Csigatempóban halad a romániai autópálya-hálózat építése | Magyar Idők. Emiatt az Európai Unió kizárta a pályaépítés finanszírozását. A román állam 2013-ban bontotta fel a szerződést a Bechtellel. Eddig a pályának a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu-Aranyosgyéres szakasza épült meg, és a magyar-román államhatár és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon végezték el a munkálatok mintegy felét.
A közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) 2017. december 15-re ígérte az ártándi magyar–román államhatárhoz legközelebb eső Bors–Berettyószéplak szakasz építőinek kiválasztását, ám a versenytárgyalás győzteseit még mindig nem hirdette ki. A 60 kilométeres szakasz építését még a Bechtel kezdte el, a 2013-as szerződésbontásig a munkálatok mintegy 50 százalékát végezte el az amerikai cég. Zajlik az építkezés a Magyarnádas–Nádasszentmihály közötti 25 kilométeres szakaszon is, viszont a Berettyószéplakot Nádasszentmihállyal összekötő 80 kilométer sorsát még valahol a tervezőasztalok fölött álmodják. A jövő év végére elkészülhet viszont az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti része, miután a közlekedési minisztérium jóváhagyta a Marosvásárhely–Aranyosgyéres közötti szakasz finanszírozását. Alig haladt a romániai autópályák építése 2017-ben. Az 51 kilométeres, a Marosvásárhely-közeli Nyárádtőnél végződő szakaszon így 62 percről 36 percre csökkenhet a menetidő. Ennél kézzelfoghatóbb közelségben lévőnek tűnik az A1-es autópályát Szászsebestől Tordáig összekötő, A3-as jelzésű szakasz használatba adása.
A táblázat élén Spanyolország (32, 3 cm) és Horvátország (31, 4 cm) áll. A România liberă szerint az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Románia autópálya 2017. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei sztrádaszakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évig lezártak, hogy megrepedezett több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék – emlékeztetett a lap. A legdrágább autópályájának, az észak-erdélyi sztrádának az amerikai Bechtel által épített, Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza bizonyult, amelyért az ország – az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt – több mint 1, 3 milliárd eurót fizetett ki. A Bechtel-sztárda minden kilométere 25 millió eurójába került az országnak, hiszen erre az építkezésre nem vehetett igénybe uniós támogatást. Még egy nyúlfarknyi szakasz A Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópálya újabb 15 kilométeres bánsági szakaszát nyitották meg tegnap délután, az országos útkezelő társaság közleménye szerint az Igazfalva (Dumbrava)–Marzsina (Margina) szakaszt tegnap délutántól lehet igénybe venni.
Ekkor kell ugyanis átadni egy 21 kilométeres szakaszt, melyen mostanig a munkálatok 79 százalékát végezte el a kivitelező, és egy 22 kilométeres másik szakaszt, melyen 70 százalékig jutott az építő. A kimaradó problémás 14 kilométer átadását csak 2020 márciusára tervezi a CNAIR. A Nagyvárad és Brassó közé tervezett észak-erdélyi autópályának továbbra is csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu-Aranyosgyéres szakasza vehető igénybe. A CNAIR ugyan közölte, hogy novemberben megtörtént a Gyalu és Magyarnádas közötti 8, 7 kilométeres szakasz műszaki átvétele, de ezt várhatóan csak 2018 augusztusában nyitják meg a forgalom előtt. Románia autópálya 2017 download. Ekkorra készül el ugyanis az a Szamos-híd, amely összeköti az új pályaszakaszt a meglévővel. Az észak-erdélyi pályán a meglévő szakasztól keletre, Aranyosgyérestől Marosvásárhelyig folynak még építési munkálatok. Az 52 kilométeres távot a CNAIR öt szakaszra osztotta és mindegyik megépítésére más-más céget keresett. A kivitelezési szerződéseket 2015 márciusában írták alá, de az állam csak 2017 novemberében elhárította el a bürokratikus akadályokat az építés útjából.
Az Országutak és Autópályák Országos Társasága (CNADNR) közzétette honlapján a Pitești-et Nagyszebennel összekötő autópálya lehetséges nyomvonalait. A román hatóság szerint a sztráda megépítése lesz Románia eddigi legnagyobb infrastrukturális beruházása. A cikk folytatódik, csatlakozz közösségünkhöz a Facebook-on is: A Pitești-Nagyszeben autópálya első megvalósíthatósági tanulmánya 2008-ban készült el. E szerint a sztráda 121 kilométer hosszú, megépítése pedig 1, 6 milliárd euróba kerül. Az autópálya a IV. Románia autópálya 2012 relatif. páneurópai korridor része, és Bukarestet köti majd össze a dél-erdélyi sztrádával. A CNADNR időközben elrendelte az eredeti megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatát. Egy olasz-román konzorciumot kért fel új lehetséges nyomvonalak megrajzolására. A tervezők négy új nyomvonalat javasoltak, amelyek nagy felbontásban itt tekinthetők meg. A CNADNR a konzorcium javaslatait közvitára bocsátotta. Az autópálya építését várhatón 2017-ben kezdik el.