Mire figyeljünk különösen? Mik a trombózis tünetei? A mélyvénás trombózis tünetei első sorban a végtagdagadás, a tésztás tapintású bőr, a végtagok felhevülése, a felerősödő görcsölés vagy fájdalomérzet, illetve a bőr elszíneződése vagy bevörösödése. A kialakult vérrög a végtagokból azonban a véna további részeire is átkerülhet. Így alakulhat ki a mélyvénás trombózis egyik legismertebb szövődménye, a tüdőembólia, amely meggátolja a tüdőbe érkező vér áramlását, és légszomj mellett mellkasi fájdalommal valamint szapora lélegzetvétellel is járhat. Kik a veszélyeztetettek? Bár a mélyvénás trombózis kortól függetlenül is kialakulhat, számos kutatás arról számol be, hogy a kor előrehaladtával kialakulásának esélye növekszik. Elősegítheti még a magas vérnyomás, a fogamzásgátló tabletta szedése, a terhesség, a daganatos megbetegedés, a gyulladásos bélbetegség vagy a túlsúly. Kialakulhat műtéti beavatkozást követően is, de akár örökletes is lehet. Tévhitnek számít, hogy a nők – elsősorban a terhesség miatt – vannak leginkább kitéve ennek a "betegségnek", mivel a felmérések szerint a férfiaknál nagyobb az előfordulási esély.
2020. október 23., 15:27 Egy kutatás alapján világszerte a mélyvénás trombózis okozta komplikációk halálos áldozatainak száma évente meghaladja az emlőrákban, a közúti balesetekben és a HIV-fertőzésben elhunytak számát összesen. Fotó: Pixabay Mindegyikünk szenvedett már el kisebb-nagyobb baleseteket, amely során valamilyen sebesültést szerzett. Normál körülmények között sérülés esetén testünk vérrögöt formál a vérzés megállítása érdekében, amelyet a seb begyógyulása után testünk lebont és eltávolít. Sajnos azonban ez a folyamat nem mindig e szerint a forgatókönyv szerint zajlik. Előfordul az is, hogy valakinél több vérrög formálódik vagy kialakulásának módja eltér. Ennek következménye a tromboembólia, amelynek egyik fajtája a m élyvénás trombózis. Utóbbiról abban az esetben beszélünk, ha vérrög keletkezik, legtöbbször a láb ereiben – főként a combban és a vádliban, de létrejöhet akár a medence és a kar ereiben is. Mindezek mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a tromboembólia kialakulásának esélye magasabb egyes krónikus betegségek esetében: a kemoterápiát igénylő betegeknél, a HIV-fertőzötteknél, az autoimmun betegségben, valamint a krónikus autoimmun betegségben (lupuszban) szenvedőknél.
Ha nem figyelsz a jelekre, végzetes lehet. Ha valahol vérrög keletkezik a vénákban, az fájdalmas és nagyon veszélyes, akár mélyvénás trombózis is lehet a vége. A mélyvénás trombózis olyan, mint amikor egy útakadály (vérrög) miatt óriási dugó keletkezik az autópályán (véráramlás), így nem jut el a vér és a vérrel együtt az oxigén a sejtekhez. Különösen veszélyes akkor, ha a vérrögből leszakad egy darab, és eljut a tüdőartériába – ilyenkor tüdőembóliát okoz, ami könnyen végzetes lehet. Vannak figyelmeztető jelek, amelyek arra utalnak, hogy valahol a szervezetben vérrög van, ami megnehezíti a véráramlást. Ha ezeket idejében észleled, és elmész orvoshoz, elejét veheted a tragédiának. Duzzadt a lábad. A mélyvénás trombózis leggyakoribb tünete a puffadt, duzzadt láb és kar. Ha keveset mozogsz, állómunkát végzel és estére bedagad a lábad, az még nem ad okot különösebb aggodalomra, de érdemes egy kicsit többet mozognod, mert ez elősegíti a vénás áramlást. Akkor kell vérrögre gyanakodni, ha a lábad hirtelen dagad be, és fáj is.
A tüdőbe bekerült vérrög tüdőembóliához vezethet. Tünetek A mélyvénás trombózist a vénát elzáró vérrög okozza, ezért kialakulása előre nem megjósolható.
A tüdőembólia megelőzése A megelőzés egyik fontos feladata a vénás pangás csökkentése, azért, hogy a tüdőembóliát megelőző mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét csökkentsük. Ez például visszér esetén gumiharisnya, lábtorna. Amenyiben tartósan ágyban fekvő a személy, fontos a láb masszírozása, gyakori mozgatása. Hosszú, tartós ülőhelyzet (ülőmunka, utazás, …) esetén is időt kell szakítani egy kis mozgásra, sétára, a lábak átmozgatására. Műtétek után, pitvarfibrillációban, rákos betegeknél gyakran megelőzésképpen bőr alatti injekcióban heparint (véralvadásgátló) adnak. Egyes alapbetegségek esetén, mint amilyen az antifoszfolipid szindróma, vagy a thrombophilia (Leiden-mutáció) is véralvadásgátló kezelésben kell részesíteni a pácienst.
A DVT kockázata megnő, ha az immobilizáció előrehaladott életkorhoz kapcsolódik. Táplálkozási tényezők: Számos megfigyelés igazolja a vér trigliceridszintjének jelentőségét a mélyvénás trombózis elősegítésében, valamint a bioflavonoidok, a resveratrol és számos gyümölcs és gyógynövény megelőző értékét. Szezonális eltérések: egyes szerzők tavasszal és ősszel a thromboemboliás megbetegedések számának növekedéséről számoltak be. Fogamzásgátlás: az orális fogamzásgátlók alkalmazása elősegítheti a DVT-t és a tüdőembóliát, különösen az arra hajlamos egyéneknél; úgy tűnik azonban, hogy az orális fogamzásgátlók használatával összefüggő kockázat alacsonyabb az újabb, csökkentett ösztrogéndózisú készítmények alkalmazásakor. Hogyan diagnosztizálják a mélyvénás trombózist A mélyvénás trombózis éppoly gyakori, mint csendes, mivel az egyik legnehezebb szív- és érrendszeri diagnózis. Valójában sok mélyvénás trombózis teljesen tünetmentes, és csak szövődményekkel, nevezetesen tüdőembóliával és posztflebitikus szindrómával válik nyilvánvalóvá.
A fájdalom hasonlíthat a szívrohaméhoz is. Ekkor a fájdalom éles és szúró, különösen mély lélegzetvételkor. Amennyiben felmerül a tüdőembólia gyanúja, mihamarabb hívjunk mentőket, hiszen ekkor minden perc számít! Légszomj, szapora pulzus A tüdőembólia a mellkasi fájdalom mellett légszomjjal és szapora pulzussal is járhat, ugyanis a vérrög akadályozza a véráramlást, így lelassítja az oxigén áramlását. Ekkor légszomj lép fel, a szív pedig gyorsabban kalapál, hogy kompenzálja az oxigénhiányt. Néma trombózis Fontos tudni, hogy számos esetben a trombus kialakulása és a trombózis lefolyása "néma": ilyen esetben gyakran csak az úgynevezett poszttrombotikus szindróma bekövetkezéséből következtethetünk az 5-8 évvel korábban lezajlott trombózisra. Mi a teendő, miután bekövetkezett a trombózis? Amennyiben az említett tünetek jelentkeznek, első lépés mentőt hívni, hogy az életveszélyes állapotot elhárítsák. Ha ez sikeres, és a kórházban eredményes trombusoldás történik, akkor igen fontos a megfelelő terápia, hiszen akinél egyszer már kialakult az állapot, utána sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki újra.
További képek Forrás: A múzeum 2009-ben megnyíló állandó kiállítása a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét mutatja be. Ennek főbb állomásai: A magyar nyelv a világ nyelvei között, Nyelvünk múltja, Nyelvjárásaink, Szaknyelvek, szleng, e-nyelv, Anyanyelvünk életereje. A kiállítás bemutatja a magyar nyelv főbb nyelvtani, szókészlettani jellemzőit is. Kivívánk a szép tusát" A magyar nyelvújítás címmel új kiállítás nyílt A Magyar Nyelv Múzeumában. A tárlat a Pásztor Emil Galérián kapott helyet; a galéria a nyelvmúzeum ötletadójának, az egri tanárképző főiskola volt tanárának, dr. Pásztor Emilnek a nevét viseli. A nyelvújítás-kiállítás a felvilágosodás kori magyar nyelvújítást, illetve annak előzményeit és következményeit mutatja be szemléletesen: színes képekkel és tartalmas szövegekkel. 2010. szeptember 29-én Titkok titka: A magyar nyelv múltja, jelene és jövője címmel megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma új interaktív állandó kiállítása. 1873-ban adták át a kész emléképületet. A neokalsszicista stílusú építmény faragott kőből készült, görög templomot utánoz.
Helyet, teret biztosít a nyelv bemutatásához, továbbá a múzeum témájához kapcsolódó alkotások elhelyezésére. Ez megfelel a felvilágosodás eszméinek, melyek hatása alatt Kazinczy is nagy gondot fordított kertjének, parkjának kialakítására. A A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom-Sátoraljaújhely több feladatot lát el. A programadók az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, rendezvények, konferenciák, továbbképzések szervezését, nyelvi kutatóhelyek, műhelyek létrehozását tervezik. A múzeumépület három nagy egységből áll. 3/34 4/34 5/34 6/34 7/34 Kazinczy kezdeményezésének, a Magyar Tudós Társaság első ülésének állít emléket a kompozíció egyik hangsúlyos eleme, az ellipszis alaprajzra szerkesztett alakzat. A koncepció alapjául Kazinczy vázlata szolgált. Az eredeti ülésrend rajzának átirata adta a forma alapgondolatát. Méretei igazodnak a Mauzóleumhoz. Míg a Mauzóleum Kazinczy dolgozó-, és lakószobáját foglalta keretbe, az alkotóhelynek állított emléket, az elliptikus tér és a fölé szerkesztett magasba törő egyedi alakzat Kazinczy gondolatát ünnepli.
8/34 9/34 10/34 11/34 12/34 A kompozíció harmadik eleme az állandó kiállítási szárny. Kő-tégla váltósoros falazata, homlokzata maradandót, időtállót jelez. Az együttes nyugati határfalát adja. Három szinten, szintenként belső előtérből nyílnak a kiállítási terek. Az előterekben interaktív állomások segítik a látogatók tájékozódását, az érdeklődőbbek itt is elmélyedhetnek egy-egy témakörben. Az állandó kiállítások témája "A magyar nyelv múltja, jelene, jövője". Az állandó kiállítási tércsoport mellett ebben a szárnyban kapott helyet egy szemináriumi terem, valamint az igazgatói, titkársági irodák és a kutatók munkahelyei. Kevés egyéni munkahely mellett nagyterű elrendezéssel, bútorzattal elválasztva alakítottuk ki a múzeumi munkatársak, doktoranduszok, gyakornokok és egyetemi hallgatók dolgozóhelyeit. Az épület alsó szintjén találhatók a múzeum raktárai, feldolgozó, technikai és segédterei, a fellépők és a személyzet öltözői. A szinteket a kétkarú lépcsők és az akadálymentesítést szolgáló felvonó köti össze.
A harmadik egység a park, ahol a nyelvcsaládok fái között a magyar nyelvművelés legnagyobb alakjairól készült, lehetőleg életnagyságú szobrok felállítását is tervezik. Küllemét tekintve a múzeum az időtállóságot hangsúlyozza. Ezért sok, nyerskőből és téglából húzott falat képzelt el a régi magyar várak mintájára Radványi György, aki a hely szelleméhez illően néhány klasszicista elemet is belecsempészett az épületbe. Az építkezés 700 millió forintból valósult meg. A múzeum bejárata A múzeum épülete Megnyitója [ szerkesztés] 2008. április 23 -án nyitotta meg kapuit. A múzeumot Sólyom László köztársasági elnök avatta fel. Jelen volt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, a nyelvújító író Stockholmban élő 79 éves ükunokája, Kazinczy Ferenc, valamint több, határon túli anyanyelvápoló szervezet elnöke is. A megnyitó napján tudományos konferenciát tartottak a magyar nyelvről, Balázs Géza egyetemi tanár, Bíró Ferenc és Szathmári István professzorok részvételével. Kiállítások [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Sztankay Ádám: Nyelvében él a nemzet!