- több mint 31. 000 címszót és kifejezést tartalmaz a mai angol (és amerikai) nyelvhasználatból - szinte minden nyelvkönyv teljes szókincse megtalálható benne - 3000 szólás és 1500 phrasal verb magyar változata - több mint 22. 000 példa illusztrálja a szavak jelentését - 1200 más szócikkre történő utalás és sok speciális illusztráció segíti a pontosabb, gyorsabb megértést - a szavak mellett minden esetben szerepel a szófaji hovatartozás és a fonetikai átírás is
Könyv jellemzők Kiadó Oxford University Press Célcsoport Mindenki Oldalszám 768 Kötés Kötött Méret (cm) 11. 1x17. 7x3. 2 ISBN 9780194315319 Nyelv Angol Nyelvi szint A1-B2 Kiadás éve 2002 Az Oxford angol-magyar nyelvtanulói szótár nyerte, és így KIVÁLÓ MAGYAR SZÓTÁR díjat kapott!
-II. -III. -IV kötet egyben eladó! Könyv!
Kérdések (az eladóhoz intézett kérdések és válaszok itt jelennek meg) Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb. Galéria - további termékek az eladó kínálatából Kapcsolódó top 10 keresés és márka A TeszVesz használatával elfogadod a Felhasználási feltételeinket Adatkezelési tájékoztató © 2021-2022 Extreme Digital-eMAG Kft.
NATO-körökben hivatalos értékelés szerint a bújócskával folytatott nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen abban az övezetben igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben. A nyugati katonai tervezőket főleg a tengeralattjárók és a róluk indítható rakéták kettőssége aggasztja. Az orosz elnök mindkét területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így a tengeralattjárók jóval halkabbak, a rakéták pedig gyorsabbak. Késnek az új orosz tengeralattjárók. A NATO belső elemzései szerint Moszkva célja nyilvánvalóan az, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok, amely más eszközökkel, főleg a jóval drágább repülőgép-hordozók révén tett szert erre a képességre. Az újgenerációs tengeralattjárók és rakéták megjelenése az EU nyugati tengeri határánál vagy az Egyesült Államok keleti partvidékén egycsapásra új "stratégiai helyzetet" teremtene - áll az RND beszámolójában, amely szerint a NATO utánpótlási útvonalainak elvágása is fontos orosz cél lehet, és a katonai szövetségnél elemzett lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, amely szerint Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti ellenőrzést is megszerezheti tengeralattjárói révén.
Szokás beszélni a különböző időpontokban bevethető nukleáris robbanófejek és rakéták számáról, vagy éppen arról, hogy ezek hányszorosan lettek volna elegendőek a földi élet rovaroknál sérülékenyebb formáinak elpusztítására, de az egyik legerősebb ütőkártyája mindkét szuperhatalomnak néhány tucat, atom-tengeralattjárókról indítható rakéta volt. Az akár a hónapokig víz alatt rejtőzködni képes, a világtengereken bárhol megbújó tengeralattjárókat ugyanis semmilyen megelőző csapás nem lett volna képes kiiktatni, így mindkét ország még akár teljes pusztulása után is útnak indíthatott volna néhány halálos csapást az ellenség legnagyobb városai ellen. Fontos mérföldköve volt hát a történelemnek az első szovjet atom-tengeralattjáró vízre bocsátása 1958-ban, amivel a Szovjetunió e tekintetben is megkezdte a felzárkózást az Egyesült Államokhoz. Orosz tengeralattjáró osztályok elhelyezkedése. Amerikának ugyanis már 1954 óta volt szolgálatban ilyen hajója, a USS Nautilus 1955-ben a próbaútjait is megkezdte. Mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel felszerelt tengeralattjárók, közöttük is különösen a Borej osztályú hadászati rakétahordozó tengeralattjárók jelentenek fenyegetést.
Bár a Typhoon-osztály számára is előírták az ilyen hosszú ideig, legalább 120 napig tartó bevetéseket, a két hónapnál tovább tartó küldetések főleg logisztikai okokból ritkának számítottak. A rakétaindító silók a parancsnoki torony előtt, a két hajótörzs közötti résben helyezkednek el. A Typhoon ebből a szempontból is unikumnak számít: a többi rakétahordozó tengeralattjárónál a rakéták a parancsnoki torony mögött találhatók. Orosz tengeralattjáró osztályok 2021. Építése, elkészült példányok A szovjet időkben a hajóknak csak sorozatszámot adtak, nevet nem. A hat megépített hajóból jelenleg már csak a Dimitrij Donszkoj van aktív szolgálatban; a TK–202-t és a TK–12-t szétbontották, a maradék három hajót tartalékba helyezték. A hajók építését a szeverodvinszki Északi Gépgyár (Szevmas) végezte. A típus befogadásához először meg kellett építeni a világ legnagyobb fedett szárazdokkját. Ezekben 1977 márciusa és 1986 augusztusa között itt gyakorlatilag megszakítás nélkül a 941-es típusú hajókat építették. A tengeralattjárók magas költsége miatt először hét, majd később hat egység megépítése mellett döntöttek.
000 méter körül van, és 100 tonnás saját tömegével is nagyobb sebességgel képes haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók – legalábbis Putyin elnök így nyilatkozott. Sebességét kb. 130 km/órára becsülik, amelynek elérését egy kisméretű atomreaktor által működtetett ramjet hajtómű biztosítja, de ennek pontos kialakítása és működése sem teljesen tisztázott. Vannak ott azért más fegyverek is, de ezeket már a Borei II osztályú ballisztikus rakéta-tengeralattjárón mutatjuk be. Az előd, a Borei osztály (955-ös tervszámú tengeralattjáró) feladatának átvételére (955/A tervszám) tervezték a kezdetektől fogva, míg az előd sorozat tagjait az Akula osztályú és az Oscar osztályú tengeralattjárók hajótestének kombinálásával építették (ezeket is felfejlesztik a Borei II szintjére! Orosz tengeralattjáró osztalyok. ). Minden valószínűség szerint a Borei II ezért megbízhatóbb, tartósabb, és olcsóbban fenntartható lesz, de mindenekelőtt csendesebb! Minden, amit a Borei osztályról tudni lehet De mi is a feladat?