zsozsi, 2004. október 23. Szombat 10:59 Átlagos értékelés: (0 szavazat) Megtekintések száma: 25453 Kedvenc: Nincs Rovat: Cikkek, Bemutatók Gyermekeim ismerik az érdeklődésem, hobbym, ezért megleptek karácsonyra egy könyvvel. A könyv mindig szép ajándék, de ennek különösen örültem, mivel a címe: Balogh Tamás-Csepregi Oszkár A SZENT ISTVÁN CSATAHAJÓ és a csatahajók rövid története GENERAL PRESS KIADÓ Megjelent 2002-ben Ezt a könyvet szeretném röviden bemutatni, ajánlva az érdeklodoknek. Az elso részben a csatahajók kialakulásáról, felépítésérol, a hadiflottában elfoglalt helyérol olvashatunk. Szent istván halo 3. A csatahajó a legnagyobb kaliberu tüzérséggel és a legerosebb páncélzattal ellátott, 30 000-60 000 tonna vízkiszorítású hadihajó. A különbözo alakzatú kötelékekeben felvonuló csatahajók feladata a tengeri csaták eldöntése volt. Nagyteljesítményu gozturbinás, majd olajtüzelésu hajtómuveik révén elérheto nagy sebességük nagy távolságra bevethetové tette oket, így azokat- a repülogép-hordozók és a rakéták megjelenéséig- a flotta fo csapásméro eroinek tekintették.
Száz éve, 1918. június 10-én süllyesztették el olasz torpedók az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának büszkeségét, a Szent István-csatahajót. A múlt század elején a többi nagyhatalomhoz hasonlóan az Osztrák-Magyar Monarchia is lázas ütemben látott flottájának korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. Ekkoriban jelentek meg a dreadnought típusú, a korábbiaknál nagyobb, erősebb fegyverzetű és páncélzatú csatahajók, amelyek mellett a korábbi hadihajók elavultnak számítottak. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Monarchia négy ilyen, úgynevezett Tegethoff-osztályú hajó megépítése mellett döntött, az elsőt, a Viribus Unitist (Egyesült erővel, I. Ferenc József jelmondata) 1911-ben bocsátották vízre. Ezt követte a Tegethoff, majd a Prinz Eugen, végül a Magyarországon készült Szent István. A csatahajó építése nemzeti ügynek számított, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát, még híradófelvételek is készültek. Az egyik cikk lelkendezve számolt be az eseményekről: "A Szent István az első nagy csatahajó, mely magyar földön, magyar szakértelemmel, a magyar ipar igénybevételével épült.
Fogalmuk sem volt, milyen hajókkal találkoztak az olasz MAS-ok (torpedóveto), de háború lévén kilotték a torpedókat, melyek pont a SZENT ISTVÁN-t találták el. A találat idopontja 1918. június 10., hajnali 3 óra 30 perc. A találat után még órákig a vízen úszott. Megpróbálták vontatni, de sérülése olyan súlyos volt, hogy felhagytak a kisérlettel. 1918. június 10-én reggel 6 óra 12 perckor hullámsírjába merült, magával víve 4 tisztet és 85 matrózt. Az 1087 fos személyzetbol ok a SZENT ISTVÁN mai orzoi. Ennél sokkal izgalmasab a könyv befejezo, harmadik része, ugyanis a szerzok közül Csepregi Oszkár tevolegesen is résztvett az elsullyedt SZENT ISTVÁN csatahajó felkutatásában. Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett - A Szent István csatahajó építése. A különbözo kábelTV-s csatornákon izgalmas filmeket nézhetünk, melyekre ezen a honlapon is felhívják figyelmünket. Az ilyen expedícióknak az izgalmon, várakozáson, levéltári kutatáson túl egyetlen nehézsége van, és ez a finanszírozás. Csak csodálni lehet ennek a kis csapatnak a lelkesedését és foleg a kitartását, hogy legyozve az akadályokat, véghezvitték sok titkon reménykedo tengerész álmát: tisztázták a hajó pusztulásának pontos részleteit, felvételeket, rajzokat, filmet készítettek a hajóról.
A kiegyezés (1867) Ausztria és Magyarország közös ügyének nyilvánította a külügyet, a hadügyet és a ketto költségeinek fedezése mértékéig a pénzügyet. A kiegyezés után még sokáig, habár a költségeket közösen viseltük, a haditengerészet elnevezése "császári-királyi" (K. K) volt. 1889-ben kelt legfelsobb leirat változtatta ezt "császári ÉS királyi" (K. u. K) megnevezésre. Szent István csatahajó: az Adria Titanicja - Háború Művészete. Az ÉS kötoszó az egy uralkodó vezette két országra, a két ország tulajdonában lévore utalt. Ez azért is fontos volt, hogy az idoközben nehezen meginduló flottafejlesztésbol magyar illetoségu hajógyárak is kapjanak megrendelést, ne csak beszállítók legyenek (mai fogalommal fovállalkozó legyen). Az angol DREADNOUGHT megjelenése után több hatalom is követte Anglia példáját, és ilyen típusú hadihajók építését kezdte. A nagy kaliberu (30, 5 és 34, 5 cm) lövegeket több páncéltoronyban helyezték el, melyeket a legváltozatosab elrendezésben kombináltak. Az 1910-es évektol kezdve a lövegtornyokat kizárólag a középvonalba helyezték.
Ha bent marad, akkor is csökken az ereje, mert arcot vesztett, mégis ez lenne a kedvezőbb számára. Ezt érzi is a Fidesz, ezért az EU-ban most jelentős engedményeket tesz, de itthon marad az erőteljes Brüsszelt támadó retorika, mert azt nem lehet szavazatvesztés nélkül elhagyni. Ezt azonban Brüsszelben is látják, ami ront a Fidesz megítélésén. – Mit eredményezhet mindez az uniós támogatások elosztásánál? Szent istván halo.fr. – Papíron semmit, de azért várható, hogy a döntéshozók nem igyekeznek majd növelni a hazánknak jutó támogatásokat, hogy diplomatikusan fogalmazzak. Objektív érvek is szólnak hátrébb szorulásunk mellett, hiszen a bizottsági javaslat szerint a kohéziós alap 5 százalékkal, az agráré pedig még többel csökken, vagyis azok, amelyekből eddig nekünk jutott pénz, s azok növekszenek, amelyekben mi gyengék vagyunk. Így a digitalizációs, a migrációs és a kutatás-fejlesztési alapok jutnak majd nagyobb összegekhez. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. 10-én hajnalban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre.
Hét óra után pár perccel 18 hajó teljesítette a távot. Részletes eredmények itt. Már hetekkel a rajt előtt komoly érdeklődés kísérte az idei Kékszalag Nagydíjat, Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő vitorlásversenyét. Az idei 51. Kekszalag eredmények 2019 . Kékszalag több szempontból is különleges. Egyrészt a rendező Magyar Vitorlás Szövetség ebben az évben ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, másrészt 85 évvel ezelőtt – 1934-ben – rendezték meg az első Kékszalagot. Képgaléria a rajtról Dr. Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSz) elnöke szerint a Kékszalag több évtizedes múltja és fokozott népszerűsége annak is köszönhető, hogy a vitorlázás és a természethez való közeledés egyre népszerűbb. Ezt mutatja, hogy ma már több mint 40 ezren vitorláznak rendszeresen és az érdeklődők, szurkolók száma is folyamatosan növekszik. – A Kékszalag ötvözi a hagyományokat és az innovációt, hiszen minden évben a korszerű, high-tech hajók mellett felvonulnak az akár 50 évnél régebben épített klasszikus vitorlások is.
A versenyen, az 1934-es ötletadók szándékának megfelelően, már évek óta nincsenek megkötések, a klasszikus hajóknál jóval gyorsabb katamaránok és a kiülőkerettel versenyző liberák is részt vehetnek. A csúcsot a különleges, kétárbocos Fifty-Fifty katamarán tartja, amely 7 óra 13 perc 57 másodperc alatt futott be a célba 2014-ben. Józsa Márton csapata döntötte meg egyébként a klasszikus Nemere II. 57 éven át érvényes 10 óra 40 perces rekordját is, még 2012-ben. Kékszalag2019 | 24.hu. Az abszolút elsőségért folyó, legnagyobb érdeklődéssel kísért küzdelem mellett sokféle hajóosztályban osztanak még díjakat. A verseny sajátossága ezúttal is az lesz, hogy a profi versenyzők, világbajnokok, sokszoros magyar bajnokok együtt rajtolnak a szinte teljesen amatőr csapatokkal. A hagyományos, egytestű hajók illetve a két- vagy háromtestű high-tech vitorlások együtt a vízen. Az európai tavakon rendezett tókerülő vitorlásversenyek között a Kékszalag a legrégebbi, a balatoni versenytáv a leghosszabb és az elmúlt években itt vitorlázik a legnépesebb mezőny is.