2015. február 28-án "Háborúból háborúba – az Iszlám Állam térhódítása" címmel tartott előadást a Panoráma című televíziós műsor egykori legendás műsorvezetője, Chrudinák Alajos a Népfőiskola Kölcsey Házában, a Keleti Nyitás Kollégium, az Ibero-Americá, a Kerkai Jenő Népfőiskolai Kollégium, valamint számos érdeklődő jelenlétében. Chrudinák Alajos újságíró, televíziós, a Magyar Televízió népszerű műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője. Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásnak köszönhető, hogy az MTV 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól.
/Chrudinák Alajos, a világszerte ismert és elismert külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió \(MTV\) legendás közel\-keleti tudósítója, az MTV Külpolitikai Főszerkesztősőgének egykori vezetője, a Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 29\-én lenne 83 éves\. / Hosszú küzdelem után március 11-én visszaadta lelkét a Teremtőjének. Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon. Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége a közel-keleti háborúkban, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt. Sokoldalú egyéniség volt, aki tehetségével és több mint százhetven dokumentumfilmjével kivívta a szakma és a világ közvéleményének elismerését. Miután vasárnap a Duna Televízióban adásba került a Chrudinák Alajosról szóló, tőle elbúcsúzó portréfilm, ma már leírhatjuk a hírt, amelyről a magyar sajtóban eddig csak bizonytalan értesülések jelentek meg: a Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 11-én elhunyt.
1965–68 között az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. Az élete utolsó éveiben a Mátranováktól 10 kilométerre lévő Mátracserpusztán élt. [2] [3] Munkássága [ szerkesztés] Az MTV Panoráma című műsorában. A háttérben a szír hadsereg föld-levegő légvédelmi rakétaegysége 1956 őszén (amikor Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult) Chrudinák Alajos és Molnár Árpád szervezői voltak a Moszkvai Magyar Nagykövetség előtti tüntetésnek. Ezért kizárták őket az ország összes felsőoktatási intézményéből. [4] [5] Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement [6] az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait.
28 -tól Hozzáférés: 2020. 04. 03 ↑ Egy magyar diák moszkvai naplója 1956 őszéről Hozzáférés: 2020. 03: ↑ Miért beteg a Panoráma ellenes kampány? A Chrudinák elleni támadások koncepciós jellege in: Tarics Péter: Hazugságvizsgálat avagy az igazság ára - Magyarság és világpolitikai reflexiók 1984 - 2014 Panoráma Világklub, Budapest, 2014 202 - 217 oldalak) ↑ Magyarország a XX. Miután vasárnap a Duna Televízióban adásba került a Chrudinák Alajosról szóló, tőle elbúcsúzó portréfilm, a Magyar Nemzet megírta a hírt, amelyről - írja a lap - a magyar sajtóban eddig csak bizonytalan értesülések jelentek meg: a Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 11-én meghalt. Ma, március 29-én lenne 83 éves. A róla szóló megemlékezést, a Magyar szemmel – Ahogyan Chrudinák Alajos látta a világot című portréfilmet a Duna televízióban éppen születésnapjához időzítve sugározták. Chrudinák Alajos oknyomozó újságíróként vált ismertté. Bátorsága legendás volt, bírálta a kommunista rendszert, amiért börtönbe is került.
Jobboldali értékrendje miatt végül saját műsorából, a Panorámából is kitiltották. Munkásságát Monte-Carlóban Arany Nimfa díjjal ismerték el. Visszavonulása előtti utolsó munkái az Echo TV-n jelentek meg. Díjai és kitüntetései: Rózsa Ferenc-díj (1977) Balázs Béla-díj (1982) A miskolci tv-fesztivál fődíjai (1976, 1978, 1980, 1982) Arany Nimfa-díj (Monte-Carlo, 1980) A lipcsei filmfesztivál különdíja (1981) Opus-díj (1990) Széchenyi-emlékdíj (1991) 56-os Hősök Nagyjelvénye (2001) Sosem fogom elfelejteni a könyvtárát, az üvegkupola alatt, melyet ebéd után megmutatott. Emlékszem a fotókra, amiken a történelemkönyvek szereplőivel szerepelt. Többükkel akkor is tartotta a kapcsolatot, mindvégig dolgozott, levelezett a magányos vidéki házból is. Milyen érdekes ellentmondás, az ember elvonul a világ végére, és a világ elkíséri oda. Nem Isten háta mögé, hanem Isten színe elé. Igen, még a világ végére is, ha az ember Ember. Ő mindvégig az maradt. Méghozzá magyar ember. Nem csupán magyarországi, hanem magyar.
Ezt a területet az állat szüntelenül nyalja és a toklász egyre mélyebbre jut. Az ilyenkor látható gennyes váladékkal telt csomó egy idő után felfakad és úgynevezett sipolyjárat alakul ki. Szerencsés esetben a toklász ezen a járaton át eltávolítható. Amennyiben nem sikerül, dunsztkötést helyezünk a lábra, mely legtöbb esetben segíti a toklász kilökődését. Ha az előbbiekben felsoroltak eredménytelenek, a területet –altatásban – sebészileg feltárjuk és kiemeljük a toklászt. Ha a toklász a külső hallójáratba kerül, az állat nyugtalan, hevesen rázza a fülét, fejét ferdén tartja, és mellső végtagjaival vakarhatja a fület. Egérárpa – Wikipédia. A hallójáratba fúródott toklászt az esetek nagy részében csak bódításban tudjuk eltávolítani – nem egyszer a dobhártyából. Ennek az az oka, hogy a kutyák, macskák hallójárata – szemben az emberével – igen hosszú és L-alakban megtört. Ráadásul a befúródott idegen test fájdalmat okoz az állatnak, ezért gyakorlatiasabb és sokkal biztonságosabb ehhez a művelethez elbódítani az állatot.
A toklász a képen látható egérárpa nevű növény termése. Amikor ez a fűféle kalászba szökken és elszárad, széthullajtja sárgás színű termését, ezt a kicsi, hegyes növényi részt, melyet úton-útfélen látni július-augusztusban. A toklász apró szálai érdes felületűek, egyirányba álló, apró tüskék borítják, ennél fogva ha valamibe beleakad egy ilyen szálacska, csak előre képes hatolni, mint egy horog, visszafelé nem. Nyári kirándulás kutyával: ezekre figyelj, hogy mindketten jól érezzétek magatokat! - Gondozás. E tulajdonsága sok bosszúságot okozhat a kutyák, macskák gazdáinak, leggyakrabban a hosszabb szőrű kutyák érintettek, valamint a lógó fülű fajták, például a spánielek. Befúródott toklászt a legkülönbözőbb testrészekből távolítunk el, leggyakrabban: a lábujjak közé, a fülbe, a szem kötőhártyájába vagy az orrjáratba kerülhet be, de hosszú, tömött szőrű kutyák (pl. : puli) szőre alatt vándorolva akár a has, hát bőrébe is "fúrhat" járatokat. A lábujjak közé jutott toklász egyre mélyebbre hatolva súlyos helyi, gennyes gyulladást okoz és jellegzetes fényes felszínű, piros-bordó csomót láthatunk a befúródás helyén.
Ahogy magunkhoz vesszük választottunkat, felkerülhet a rózsaszín szemüveg is, hiszen olyan édes! Szeretnénk, hogy jól érezze magát és egészséges legyen – ehhez pedig elengedhetetlen egy látogatás az állatorvoshoz, minél előbb! Amennyiben a fenti tünetek valamelyikét tapasztaljuk kedvencünkön, javasolt minél előbb állatorvoshoz fordulni. Minél hamarabb vesszük észre a tüneteket, annál kisebb a toklász által okozott kár és egyszerűbb az eltávolítás. Megelőzésképpen érdemes a toklászos területeket lehetőség szerint elkerülni, a kertet rendszeresen karbantartani, a szőrzetet minden séta után átnézni, hosszú szőrű kutyáknál a szőrt a fülből, lábujjak közül eltávolítani Morzsi kutya a héten járt rendelőnkben, gazdája két nappal a látogatás előtt vette észre, hogy a kutya hevesen rázza a fejét, valamint vakarja a jobb fülét. A vizsgálat során már kívülről látszott a fülkagylón a nagy mennyiségű váladék, ami a jobb oldali külső hallójáratát kitöltötte, és a vizsgálat annyira fájdalmas volt, hogy éber állapotban nem lehetett kivitelezni, ezért a kutyust bebódítottuk.
Itt a nyár vége és ezzel együtt a toklász, ami ugyan egész nyáron jelen volt, de nálunk valahogy most van a csúcsidő, a hosszú szárazság miatt tele van száraz kalásszal minden. Felénk sok helyen van és gyakran találok a kutyák szőrében, és szétszórva itt-ott a házban is, pedig minden séta után eléggé alaposan át vannak nézve. Sok ismerős kutya van, akik már megjárták, fülbe, ujjak közé, egyéb helyekre fúródott toklásszal. Rettenetes dolgokat tud okozni (egészen komolyan, nem akarok állatorvosi képeket berakni, de egészen horrorisztikus eredménye ha van ha valahová beférkőzik) és mostanság már sajnos nagyon nem mellékes, hogy tetemes állatorvosi költséget jelent bármilyen, kicsit is nagyobb beavatkozás. A toklász befúródhat a bőr alá, és még sokkal veszélyesebbé teszi, hogy lenyelhetik vagy akár felszippanthatják az orrba, de fogak közé, garatba is be tud fúródni. A tokl ász az egérárpa termése, rettentően hegyes a vége, gyakorlatilag bárhová képes befúródni és olyan mikroszkopikus kis horgok vannak rajta, amelyek csak befelé mozogni engedik, visszafelé nem.
Ne próbálkozzunk házi praktikákkal, vigyük a kutyát állatorvoshoz. Ha a kutya fájlalja a fülét, rázza a fejét, prüszköl, sajnos elég jó esélyünk van rá, hogy valahova idegen test került. A sebre helyezett paradicsom nem fog segíteni, szakszerű beavatkozásra és antibiotikumra van szükség.