Bauxit földtani park Fotó: Shutterstock A Vértes egyik legszebb helye a gánti Bauxit földtani park, ahol érdemes egy napig elbóklászni a vörös, Mars-béli tájat idéző hepehupák között. A bánya korábban Magyarország első bauxitlelőhelye volt, sőt az 1930-as években a gánti kitermelés révén Magyarország adta a világ bauxittermelésének egyötödét. A bauxit az alumíniumkohászat legfontosabb érce, a vas után a legfontosabb ipari fém. 1000 évenként látható csodás égi jelenség lesz megfigyelhető: az összes bolygó látható lesz. Fátyol-vízesés Szilvásváradi Fátyol-vízesés Fotó: Shutterstock A Szalajka-völgy legnépszerűbb látványossága és így legsűrűbben látogatott úti célja. Mivel Magyarország nem bővelkedik hatalmas vízesésekben, már ez a széles, de nem túl magas természeti képződmény is nagy dolognak számít. Télen sokszor befagy, ami különösen szép látvány, viszont olyankor veszélyes a terep, vigyázzunk! Molnár János-barlang A Molnár János-barlang az ország fokozottan védett barlangjai közé tartozik, a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található. Nagyon kedvelt búvárhely, hiszen egy része víz alatt van.
Lemerültünk a víz alá a Rózsadomb gyomrában A Frankel Leó utca egyik kapubejárója mögött Budapest egyik legizgalmasabb helye bújik meg. Itt merülhetünk le a Rózsadomb alatti végtelen barlangrendszerbe, ahol tiszta, meleg karsztvíz, hatalmas termek, csipkézett sziklafalak, fosszíliák várnak minket. Űrhajósok a barlangban és egy vegán hegylakó – megjelent a februári Budai Hang | Magyar Hang | A túlélő magazin. Erről akkor is tudni kell, ha soha nem merészkednénk a víz alá. Bíróság előtt a rózsadombi Malom-tó ügye A II. kerületi Malom-tó és törökfürdő telkére tervezett szálló ügye hamarosan bíróság elé kerül. A világszenzációnak számító Molnár János-barlang bejáratánál lévő telekre a Dakar-raliról ismert Szalay Balázs cége építene szállodát, a kutatók szerint jogtalanul - írja az
Az egyik ilyen a fürge cselle, mely a sugarasúszójú halak osztályának pontyalakúak rendjébe, ezen belül a pontyfélék családjába tartozó, hazánkban védett faj. Meglehetősen érzékenyen reagál a környezeti változásokra, így védett. Ahogy a Tapolcai-tavasbarlang is, ami 1942-ben védelem alá került, 1982 óta pedig fokozottan védett. 1, 5 órát szánjunk a látogatásra nagyjából. Merülések a Molnár János barlangban és a Kőbányai pincerendszerben. | BornToDive. 18 fok körüli a barlang állandó hőmérséklete. Balatonedericsen található Csodabogyós-barlang A Dunántúlon, a Keszthelyi-hegységben, Balaton északi partján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Balatonederics közelében található és Magyarország tízedik leghosszabb barlangja. Viszonylag későn, 1991-ben fedezték fel. A barlang 6 km-es hosszúságával és több, mint 140 méter mélységével várja a kalandra vágyókat Omladékos hasadékrendszerének feltérképezésén folyamatosan dolgoznak. Szomszédos a Szél-lik barlangjárataival. Jelenleg ismert járatainak hossza együttesen eléri az 5200 métert, mélysége pedig -121 métert. Nevét egyébként a bejárat melletti szúrós, csodabogyó nevű, Magyarországon védett örökzöld cserjéről kapta.
A József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang. 100 és 116 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja. Az öt nagy rózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. A barlangban fakadó 20-23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, látogatásához és a merüléshez engedély szükséges. Dömös A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része.
Csillagnézős esték, Drónok napja a Reptárban, Ördögkatlan Fesztivál, szuper programok a Balaton-felvidéken és Zala megyében, koncertek és Mini Napok a Cinema City mozikban. Íme a legjobb gyerekprogramok a hétvégére! EGÉSZ HÉTVÉGÉN Ördögkatlan Fesztivál – Villánykövesd, Beremend, Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, augusztus 3-7. (18 éves kortól védettségi igazolvánnyal látogatható, a gyerekprogramok ingyenesek) Imádtunk gyerekekkel kalandozni az apró falvak között, közben szabadtéri színházi előadásokat, újcirkuszi produkciókat nézni, koncertekbe belehallgatni. És végre idén újra lesz Ördögkatlan, ahol sok gyerekprogrammal is készülnek, többek között Pagony játszóházzal, közönségtalálkozóval, augusztus 6-án jótékonysági rajzolás sal és könyvbemutatókkal, népi játszótérrel, gyerekszínházi programokkal, kézműves workshopokkal. Részletek itt. Napijegy 6400 Ft, 10 év alatt ingyenes! A gyerekprogramokra a felnőtteknek is ingyenes a belépés, de védettségi igazolvány szükséges! Egy hét a csillagok alatt – országos rendezvény, 40 helyszínen, augusztus 7-15.
A részletes programot itt találjátok. Jegyár: napijegy 2000 Ft, 14 éves kor alatt ingyenes. Nyitott Porták Éjszakái – Zala-völgye, augusztus 6-8. Augusztus 6-8. között 19 portán összesen 28 program várja a vendégeket Zalacsánytól Kisgörbőig: íjászat, pincetúra, méhészet látogatás, szörp készítés és még sok minden más. Részletes program itt. Kőfeszt – Balaton-felvidék, 9 településen, augusztus 4-7. (ingyenes, a nagy k oncertekre védettségi igazolvány szükséges) Könnyű-, nép-, és komolyzene, kiállítások, irodalmi estek, beszélgetések, gyerek- és felnőtt programok várnak benneteket a csodás Balaton-felvidék en. Kékkúton pénteken fellép majd a Belvárosi Betyárok zenekar is. Flamik – premieres film A cuki kétbalkezes duó útra kel, hogy megmentsék a fajukat a kihalástól. Miután rátalálnak az időutazó gépre – ami őket is átsegítette az időkapun –, évszázadokat átívelő kalandokban lesz részük, ahol megannyi kedves barátra lelnek, és talán még a történelmet is megváltoztatják. 6 éves kortól ajánlott.
A módosítás az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja. Osztalék könyvelése 2009 relatif. A tőketartalék növekedéseként a tulajdonosok által a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök értékét kell kimutatni a cégbírósági bejegyzés napjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik, amennyiben az eszköz átadása a tőkeemelés bejegyzésének időpontja előtt megtörtént. Abban az esetben, ha annak átadására a tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően kerül sor, úgy a tőketartalék növekedését csak és kizárólag az eszköz átadásakor lehet elszámolni (ez az előírás nem változott). Ugyanezzel az időponttal kell a tőketartalékból történő jegyzett tőkeemelést is elszámolni. Tőkeleszállítás esetén a tőketartalék csökkenését a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell elszámolni (akár tőketartalék javára, illetve tőkekivonással valósul meg a tőkeleszállítás).
Új nettósított gazdasági események A törvényi előírások alapján egyes, elsősorban az egyéb tételek, illetve a pénzügyi tételek között figyelembe veendő gazdasági események nettó módon kerülnek elszámolásra. Ezek esetében a beszámolóban az ügyletek nyeresége vagy vesztesége jelenik meg egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként, illetve pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként. Az osztalékfizetés új szabályai | Triász-Audit Kft. A törvénymódosítás egyszerűsítési céllal tovább bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására, és a beszámolóban történő bemutatására a jövőben nettó módon kerül sor. A módosítás alapján az érintett gazdasági eseményeknél a felmerülő költség/ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem csak azok egyenlegét (nyereségét vagy veszteségét) kell kimutatni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között. Az új nettósított elszámolás az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésekre és az értékesített immateriális jószágokra, a tárgyi eszközökre vonatkozik.
Majd az osztalék bankszámlára / pénztárba történő beérkezés napjával a pénzeszköz növekedéssel szemben az egyéb követelés csökkenés fog állni. 2018. évközi módosításként a számviteli törvény egyértelműsíti, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. Tehát a járó osztalékot az adózott eredmény felhasználásáról határozat alapján kell elszámolni. (Szt. 84. (1) bekezdésben, 114. § (1) bekezdésében, 130. § (5) bekezdésében az "adózott eredmény felosztásáról" szövegrész helyébe az "adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról)" szöveg kerül 2019. január 1-i hatállyal) Adózási, számviteli kérdésre keresi a választ? Botka Erika - A számviteli törvény újabb módosításáról - 5percAdó. Szakértőink készséggel állnak rendelkezésére! Telefonáljon vagy írjon nekünk a címre!
Osztalékot kiváltó adó könyvelése A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Osztalék könyvelése 2015 cpanel. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
Kontírozás: Osztalékelőleg elszámolása a kifizetés napján közgyűlési/taggyűlési határozat alapján, közbenső mérleg elkészítését és elfogadását követően: T 368. Egyéb követelések (Osztalékelőleg) K 384. Elszámolási betétszámla K 462. Személyi jövedelemadó (osztalékból származó jövedelem szja levonása) K 461. Társasági és osztalékadó (osztalékadó) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára: T 413. Eredménytartalék K 493. Adózott eredmény elszámolási számla Fizetendő osztalék az üzleti év végén: T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Osztalékelőleg visszavezetése: T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 368. Osztalékot kiváltó adó könyvelése - SZÁMVITEL témájú gyorskérdések. Egyéb követelések (Osztalékelőleg) Osztalékadó és személyi jövedelemadó elszámolása: T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K 461. Társasági és osztalékadó Az osztalék kifizetése a tárgyévet követő évben: T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K 384. Személyi jövedelemadó (osztalékból származó jövedelem szja levonása) Gyakran előforduló hibák: Az adók levonása, elszámolása, befizetése helytelenül történik.
Osztalékfizetés Eddig az osztalék kimutatása minden esetben annak az évnek a beszámolójában történt, amely év eredményének felosztásáról született döntés. Ezzel szemben 2016-tól az osztalékfizetés tekintetében a legfontosabb változás az, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. Az osztalékról legkorábban a beszámolót elfogadó taggyűlésen / közgyűlésen lehet dönteni. Fentiek miatt az eredménykimutatásból kikerül az eredménytartalék igénybevétele osztalékra illetve a jóváhagyott osztalék, így megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az eredménykimutatás csak az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni (Sztv. 70. § (1)), tagolását részletesen a "Számviteli törvény változásai 2016-tól II. rész" című hírlevél tartalmazza. Osztalékfizetési korlát Az Sztv. 39. Osztalék könyvelése 2010 qui me suit. § (3) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Az új szabály 2021. január 1-jén lépett hatályba. Lekötött tartalék képzése A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a törvénymódosítás előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik. A Tao. tv. általános előírása szerint, ha társasági adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az a jogelődöt terheli, így a lekötött tartalék képzése ezen előírás alapján nem merül fel. De kivételes esetben lehet, hogy a társasági adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli. Ilyen eset például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítani.