19. Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. 20. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. 21. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása. 22. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. 23. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása. 24. Kezdőlap - DATRAK. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása. 25. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.
26. Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. 27. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. 28. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a településrendezésről | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. 29. Területi főépítész: a miniszter egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint építésügyi feladatait az ország meghatározott térségein ellátó, koordináló, véleményező - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - köztisztviselő. Általános követelmények 3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét: a) a jogszabályokkal összhangban álló településrendezési és építészeti-műszaki tervek alapján, b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban, c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint d) a résztvevők - építtetők, tervezők és kivitelezők - együttműködésével kell megvalósítani.
(2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Fogalommeghatározások 2. § E törvény alkalmazásában: 1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. 2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény, Étv.) - koos.hu. 3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. 4. Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része.
5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. 6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. 7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. 8. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. 9. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.
§ (2) bekezdésében az "a bejelentéstől" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentéstől" szöveg, k) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a "kivitelezési terveknek" szövegrész helyébe a "kivitelezési dokumentációnak" szöveg, l) 46. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "vezetésének" szövegrész helyébe a "meglétének, vezetésének" szöveg lép. 14. § Hatályát veszti az Étv. 39/A. § (3) bekezdése. 15. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 13. § g) pontja 2016. július 1-jén lép hatályba. (3) A 2. § és a 12. § (1) bekezdése 2016. szeptember 1-jén lép hatályba. Vissza az oldal tetejére
PPT - Kézenátfordulás előre-hátra oktatása PowerPoint Presentation - ID:4108698 Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. Kézenátfordulás előre-hátra oktatása PowerPoint Presentation Download Presentation Kézenátfordulás előre-hátra oktatása 104 Views Kézenátfordulás előre-hátra oktatása. Az óra felépítése. Stretching óra felépítése és. BEVEZETŐ RÉSZ - szervezési feladatok (1'): sorakozó, jelentésadás, felmentettek elhelyezése, az óra anyagának ismertetése Bemelegítés (10): ~ egy kör laza futás ~ pókjárás, nyusziugrás, sánta róka járás. Gimnasztikai gyakorlatok:. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript Kézenátfordulás előre-hátra oktatása Az óra felépítése BEVEZETŐ RÉSZ - szervezési feladatok (1'): sorakozó, jelentésadás, felmentettek elhelyezése, az óra anyagának ismertetése Bemelegítés (10): ~ egy kör laza futás ~ pókjárás, nyusziugrás, sánta róka járás.. Gimnasztikai gyakorlatok: Fő rész (29') A kézenátfordulás oktatására akkor kerülhet sor, ha a tanulók a fejen átfordulást, a váltólépést, a kézállásba lendülést már elsajátították.
3-5 perc IV. Erősítő szakasz Célja: a nagyobb izomcsoportok erejének, erő-állóképességének (az izmok hosszú ideig tartó erőkifejtésre való képessége) növelése és a testtartás javítása állásban és talajon végezhető gyakorlatokkal, mely végezhető különböző eszközökkel is pl. : kézi és láb súlyok, gumiszalag, step lépcső, stb. Időtartama: kb. 20 perc Szempontjai: Az ellenállást fokozatosan emeljük, mert a szervezet hozzászokik az adott terheléshez és a későbbiekben nem jelent ingert a szervezet számára. Törekedni kell a szimmetrikus gyakorlat végrehajtásra. A dinamikus és statikus gyakorlatok váltogassák egymást. Stretching óra felépítése nav. Foglalkoztassuk az agonista és antagonista működésű izmokat is! Az erősített izmot szakszerűen, statikusan nyújtsuk meg, mielőtt áttérnénk másik izomcsoport foglalkoztatására. Egy-egy órán nem jut idő minden izomcsoport megfelelő edzésére, tapasztalatok szerint 3-4 izomcsoport foglalkoztatása hatékony, így váltogassuk ezeket óráról órára. V. Óra végi levezetés Célja: a szervezet lecsillapítása, a pulzusszám további csökkentése révén, az igénybevett izmok nyújtása, lazítása, melynek segítségével megtartjuk vagy javítjuk az ízületek mozgékonyságát és az izmok rugalmasságát.