Aki a felmondási idejét tölti az még munkaviszonyban áll a céggel, a csakis a felmondási idő letelte után szűnik meg teljesen. Minél több időt töltöttél ez az adott munkahelyen annál hosszabb lesz a felmondási időd! A felmondási idő legrövidebb időtartama 30 nap, de nem lehet több 6 hónapnál abban az esetben ha a munkáltató kezdeményezte a felmondást. A Munka Törvénykönyvének legfrissebb szabályozása szerint a munkavállalónak mindössze 30 nap felmondási idő van ha ő mond fel.
A kérdés tartalma szerint a munkavállaló dolgozni akart, azaz mindez a felek egyező akaratából ment teljesedésbe, azonban, ha a munkáltató mindezt bizonyítani is tudja, számomra akkor is aggályos, hogy jogszerű lesz (ez alatt azt értem, hogy jogvita során bizonyítottság esetén is megilleti a munkavállalót a felmentési időre járó távolléti díj). Elméletben az nem szolgálja a munkavállaló javát, ha azonos munkabér ellenében választhat, hogy pihen vagy dolgozik és ő az utóbbi mellett dönt. Természetesen, ha cserébe például jutalmat kapott vagy rendkívüli munkavégzés merült fel, az kivételt jelent. A lényeg, hogy nem javaslom a munkaviszony felmondási idővel történő egyoldalú meghosszabbítását. Annak azonban nincs kizáró oka, hogy a felmentési időre járó távolléti díjat utólag megfizesse a munkáltató a munkavállaló részére (a kifizetés jogcíme egyszerűen munkabér lesz, ez nem fogja érinteni a megszüntetés napját). Forrás: Adózóna Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
A fenti szabályt csoportos létszámcsökkentés esetén abban az esetben kell alkalmaznunk, ha a meghatározott körülmények a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a munkavállalónak adott tájékoztatás időpontjában fennálltak. A felmondási idő hossza Maga a felmondási idő törvény szerinti mértéke harminc nap, azonban a munkaviszonyban eltöltött évek alapján a felmondási idő időtartama meghosszabbodik. Ennek megfelelően a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A felek persze ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak, azonban ennek mértéke legfeljebb hat hónap lehet. Amikor számítjuk a felmondási időt, jó ha szemelőtt tartjuk, hogy a számítása szempontjából nem kell figyelembe vennünk azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalónkat munkabér nem illette meg, kivéve a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
Ha munkavállalóként azonnali hatállyal mondasz fel és a felmondásod jogszerű, akkor jár Neked a végkielégítés.
Kiben az kesergő céliárul ir al sitio Kiben az kesergő Céliárul ír elemzést tud valaki? - Fontos lenne "A szebb élet kulcsát, mindannak az ellenkezôjét, mint amibe beleszületett és amiben benne élt: a szerelemben látta… Ennek a szolgálatába állította tollát, szerelmi versek írása közben vált nagy költôvé, a szerelem ürügyén tudta a legtöbbet kifejezni kora és a reneszánsz lényegébôl. " (Klaniczay Tibor: i. m. 189. l. ) A verset záró kép (a tavasz harmatja) visszautal a második strófára, s így a költemény végsô kicsengésében nem annyira a szeretett nô kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülô, megújuló szépségére esik a hangsúly. A vers lírai tartalma csupán ennyi: ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit egy kivételes állapot, a bánatos zokogás új oldalról világít meg, s még szebbé varázsol. Figyeljük meg a mesteri rímeket! – Balassi már a hangok festôi erejét is ízlelgeti. A "drágalátos könnyve hull, mint gyöngy, görögve" hasonlatban az "ö" hangoknak van ilyen funkciójuk.
Itt, a törökországi száműzetésben írta Mikes leveleit egy elképzelt erdélyi hölgyhöz, aki Konstantinápolyban él és az ő nagynénje, gróf P… E…. A Törökországi levelek címet nem ő adta, hanem Kulcsár István író-lapszerkesztő, aki 1794-ben Szombathelyen nyomtatásban megjelentette Mikes leveleit. A Törökországi levelek fiktív (el nem küldött, képzelt, irodalmi) levelek. (A fiktív levél ellentéte a misszilis levél, amely valódi levél, azaz el is küldik, fel is adják a címzettnek. ) Hirdetés Jöjjön Balassi Bálint: Kiben az kesergő Celiárul ír verse. 1 Mely keserven kiált fülemile, fiát hogyha elszedi pásztor, Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor, Oly keservesképpen Célia, s oly szépen sírt öccse halálakor. 2 Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát, Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát, Célia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve s mossa orcáját. 3 Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja, Úgy Célia feje vagyon lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja, Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja.
A levelek több műfajt olvasztanak össze: emlékirat, napló, útleírás és anekdota is van bennük. Ezzel megtörik és kitágítják a hagyományos széppróza kereteit. A fő motívum, a kulcsszó az árvaság, az idegenbe szakadt száműzöttek reménytelen szomorúsága. Ugyanakkor az idegen, keleti kultúra ábrázolása is fontos szerepet kap. Mikes stílusa alapján a leveleket késő barokk, rokokó műveknek tekintjük. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Balassi Bálint CÉLIA-VERSEK HETEDIK Teljes szövegű keresés KIBEN AZ KESERGŐ CÉLIÁRÓL ÍR 1 Mely keserven kiált fülemile, fiát Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor, Oly keservesképpen Célia, s oly szépen 2 Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát, Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, Célia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve s mossa orcáját. 3 Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja, Úgy Célia feje vagyon lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja, Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja.
A levél műfaj a kor francia irodalmának kedvelt műfaja volt, nincsenek merev szabályai és tartalom szempontjából is igen rugalmas, bármiről szólhat. Persze már az írásbeliség kezdete óta létezik a levél műfaja, de valóságos személyhez szóló, valódi levélként, amelyet el is küldenek a címzettnek, ez az ún. misszilis levél. Az ilyen levél a személyes beszélgetést helyettesítő írásbeli műfaj volt. Ennek egyik változata az ún. fiktív levél, amelyet az írója nem azzal a szándékkal ír, hogy elküldje valakinek. A címzett kitalált személy, és a levél írója sem feltétlenül a saját nevében írja a levelet. Mikes soha nem térhetett haza. A fejedelem mellett maradt annak haláláig, ami 1735-ben következett be. A kegyetlen, megközelíthetetlen Júlia képével zárul a vers. Az utolsó sorban találja meg a lovagi szerelem végletes kifejezését, vagyis Júlia nem lehet a költőé. Júlia válasza félsornyi: "Kin Ő csak elmosolyodék". Újszerű strófaszerkezet, az un. Rövidített Balassi strófa. Jellemzője, hogy két sor alkot egy vsz-ot, és egy sor 16 szótagból áll, amelyben a belsőrímek tovább tagolják a sorokat.
A versciklus tanúsága szerint Céliát hamar megkapta a költő: csak egy olyan vers van a ciklusban, amely Célia szerelméért eseng (a harmadik: Két szemem világa…), utána máris egy olyan vers jön ( Kegyelmes szerelem…), amelyben Balassi megköszöni Cupidónak, hogy Céliát szerelemre lobbantotta iránta. A gyors beteljesülésnek köszönhető az is, hogy a Célia-versek rövidebbek: a ciklus legtöbb darabja csak 3 versszakos. Mivel a Júlia-versek udvarlóversek voltak, érthető módon nagyobb terjedelműek, hiszen meg kellett győznie Júliát, hogy legyen az övé. Céliát nem volt miről győzködni, mert hamar az övé lett. A Célia-kapcsolat mély érzelmeken alapuló, meghitt, bensőséges viszony lehetett, erre utal az, hogy a Célia-versek jóval nyugodtabbak a Júlia-verseknél: csupán Célia szépségéről és a viszonzott szerelem csendes boldogságáról szólnak, vagy olyan átmeneti hangulatváltozásokról, amelyek a harmonikus szerelemben is meg-megjelennek ( Kiben az Célia feredésének módját írja meg, Kiben az Célia szerelméért való gyötrelméről szól stb. )
Az "öccsét" (esetleg lányrokonát) "szépen sirató" Célia megjelenítő ábrázolását Balassi már az önállósult képek kifejezőerejére és szépségére bízza. A hasonlatok mennyiségileg is a versszöveg nagyobb részét teszik ki: egy- egy strófa kétharmadát foglalják el és a költő nem kommentálja őket, nem fűz hozzájuk megjegyzést. A letisztult, leegyszerűsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszerűsége érvényesül: az első és a harmadik versszak részletesen kibontott hasonlatai (a fiát elvesztő fülemile, a félben metszett liliom) főként Célia keserű fájdalmát érzékeltetik, a közbezárt második szakasz hasonlata (a rózsát tisztára mosó, pirosát kiterjesztő harmat) viszont elsősorban a bánatában, könnyei záporában még vonzóbbá váló asszony harmatos szépségében való költői gyönyörködést fejezi ki. A harmadik versszak szerkezete az előző kettőhöz viszonyítva megváltozik: Célia szépsége megrendültségét itt több hasonlat fejezi ki úgy, hogy körbeölelik a hasonlítotatt. A verset záró kép (a tavasz harmatja) visszautal a második strófára, s így a költemény végső kicsengésében nem annyira a szeretett nő kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülő, megújuló szépségére esik a hangsúly.