2019. február 20-án hunyt el. Családja Apja (idősebb) Kautzky József labdarúgó, anyja Lantos Irén. (Ifjabb) Kautzky Józsefnek három fiútestvére született: Kautzky Norbert költő, író, (idősebb) Kautzky Armand, valamint a szintén színész Kautzky Ervin, akinek a fia, (ifjabb) Kautzky Armand is színész. MLSZ Szövetség - Göröcs János szomorúvá tette a munka ünnepét az NDK-ban Dohár Péter: Kis angol nyelvtan Teljes kiőrlésű kenyér recept kenyérsütőben Kautzky józsef labdarúgó remix 1930 – Döntetlen Prágában a "száraz" csehszlovák tizenegy ellen - N Elhunyt Kautzky József színművész Karaoke dalok Richárthumberland grófja Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné.... Kárász körorvos Chase: Barátom, Gaffney Tamás István: A pápa és a császá bíboros Molière: Gömböc úr.... I. orvos Filmszerepei Játékfilmek Tévéfilmek Vihar a Sycamore utcában (1959) A Tenkes kapitánya 1-13. (1963) Törékeny boldogság(1966) Jaguár (1967) Mélyrétegben (1967) Bors (1968) A 0416-os szökevény (1970) Holnap reggel (1970) Az utolsó ítélet (1970) Villa a Lidón (1971) Egy óra múlva itt vagyok… (1971) Kukori és Kotkoda (1972-rajzfilmsorozat) Felelet 1-8.
Élete 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színház tagja lett, ahol majdnem 20 évet töltött el. Rövid szabadúszás után 2012-2017 között az Újszínház színésze volt. 2017-től szabadúszó művész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem színpadi beszéd tanára. A Juventus Rádió és a Helikon Rádió, tévécsatornaként az HBO, és az új prémium filmcsatorna, a Moziverzum csatornahangja. 2016-tól a Talent Studio szinkron képzésének oktató tanára. Családja Nagyapja (idősebb) Kautzky József labdarúgó, akinek Lantos Iréntől négy fia született: Kautzky Norbert költő, író, (idősebb) Kautzky Armand, valamint (ifjabb) Kautzky József és Kautzky Ervin színművészek. Kautzky Armand Kautzky Ervin és Kopetty Lia színésznő fiaként született. Gyermekei: Kautzky Armand (2001), Lucia (2003). Fontosabb szerepei Színházi adattár A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 77. 2019. feb 20. 18:49 Elhunyt színművész kautzky józsef Fotó: Thinkstock 1469 1 92 éves korában elhunyt Kautzky József Jászai Mari-díjas színművész – közölte a család az MTI-vel szerdán A művészt szerdán érte a halál.
Sikerei, díjai [ szerkesztés] Statisztika [ szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban [ szerkesztés] Magyarország # Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény 1. 1925. január 18. Milánó, Campo Milan Olaszország 1 – 2 Magyarország barátságos - 28' 2. október 11. Prága, Sparta-pálya Csehszlovákia 2 – 0 Magyarország barátságos - 3. 1926. augusztus 20. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország 4 – 1 Lengyelország barátságos 1 9' 4. 1930. május 1. Prága Csehszlovákia 1 – 1 Magyarország barátságos - Összesen 4 mérkőzés 1 gól Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kautzky József (adatlap) -. (Hozzáférés: 2010. március 8. ) Kautzky József (életrajz) -. ) Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018 Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. 1977. ISBN 963-253-501-4
Sikerei, díjai [ szerkesztés] Statisztika [ szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban [ szerkesztés] Magyarország # Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény 1. 1925. január 18. Milánó, Campo Milan Olaszország 1 – 2 barátságos - 28' 2. 1925. október 11. Prága, Sparta-pálya Csehszlovákia 2 – 0 3. 1926. augusztus 20. Budapest, Hungária körúti pálya 4 – 1 Lengyelország 1 9' 4. 1930. május 1. Prága 1 – 1 Összesen 4 mérkőzés gól Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kautzky József (adatlap) -. (Hozzáférés: 2010. március 8. ) Kautzky József (életrajz) -. ) Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018 Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. 1977. ISBN 963-253-501-4
Richárthumberland grófja Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné.... Kárász körorvos Chase: Barátom, Gaffney Tamás István: A pápa és a császá bíboros Molière: Gömböc úr.... I. orvos Filmszerepei Játékfilmek Tévéfilmek Vihar a Sycamore utcában (1959) A Tenkes kapitánya 1-13. (1963) Törékeny boldogság(1966) Jaguár (1967) Mélyrétegben (1967) Bors (1968) A 0416-os szökevény (1970) Holnap reggel (1970) Az utolsó ítélet (1970) Villa a Lidón (1971) Egy óra múlva itt vagyok… (1971) Kukori és Kotkoda (1972-rajzfilmsorozat) Felelet 1-8. (1975) Keresztút (1975) A cárné összeesküvése (1976) Megtörtént bűnügyek sorozat A müncheni férfi című része (1976) Százéves asszony (1976) Robog az úthenger (1977) Bűnügy lélekelemzéssel (1978) Az elefánt (1978) Családi kör (1980-1981) Az isztambuli vonat 1-4. (1980) A sóder (1980) A hátvéd halála és feltámadása (1981) A 78-as körzet (1982) II. József császár (1982) Holtak hallgatása - Requiem egy hadseregért (1982) Mint oldott kéve 1-7. (1983) Két férfi az ágy alatt (1983) Halál (1983) Kaviár és lencse (1984) Megbízható úriember (1984) Kémeri 1-5.
Mi a jogszabály? Azt tudjuk, hogy a kötelező előírások, szabályok jogszabályokban találhatók meg. Azt, hogy milyen jogszabályok vannak, nem más, mint Magyarország Alaptörvénye mondja ki, amit 2012-ig Alkotmányként ismertünk. Az elnevezés más és tartalmában is sokat változott, de ez az, ami lefekteti az alapvető szabályokat. Az Alaptörvény mondja meg nekünk, hogy mi minősül jogszabálynak: "Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. " Ezeken kívül rendkívüli helyzetekben még jogszabálynak minősül a "Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. " "Erősorrend" a jogszabályok között Mint ahogyan a számok világában tudjuk, hogy melyik több a másiknál, a jogszabályok esetén is van egy "erősorrend". Vagyis nem mindegyik rendelkezik egyforma erővel, nem mind egyenlő.
A jogszabályokat – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A hierarchia eredetileg merev volt, és a jogalkotó szervek közötti hierarchikus viszonyt is kifejezett. A hatalommegosztás jogállami rendszerében azonban a merev hierarchia már nem érvényesülhet, hiszen az egyes szerveknek az Alaptörvény önálló, a hierarchiától független hatáskört is ad. A hierarchia megsértéséről az Alkotmánybíróság dönt, azonban figyelembe veszi, hogy a magasabb szintű jogszabály nem alkotmányellenes-e. Utóbbi esetben nem az alacsonyabb, hanem a magasabb szintű jogszabályt semmisíti meg. [ forrás? ] A jogalkotásról szóló 2010. ) kimondja, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, vagy magasabb szinten elhelyezkedő jogszabállyal. Források [ szerkesztés] Magyarország Alaptörvénye (Nemzeti Jogszabálytár) A jogalkotásról szóló 2010. törvény (Nemzeti Jogszabálytár) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85127611 GND: 4020660-9 BNF: cb120485802 BNE: XX528757 KKT: 00563423 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Hivatkozások Balogh J. (2012). Az önálló szabályozó szervek. In Trócsányi L., Schanda B. (Szerk. ), Bevezetés az alkotmányjogba. HVG–ORAC. Chronowski N., Drinóczi T., Kocsis M. (2011). Mozaikok, azaz milyen értelmezési kérdéseket vet fel az Alaptörvény? In Drinóczi T. ), Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Csink L., Mayer A. Variációk a szabályozásra. Médiatudományi Intézet. Fazekas J. (2015). Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási tevékenysége Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 8(2), 15-21. Fazekas J. (2018). Önálló szabályozó szerv. In Jakab A., Fekete B. ), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Fazekas J. (2020). Autonóm államigazgatási szervek. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., Sulyok G., (Szerk. ). Internetes Jogtudományi Enciklopédia Fazekas J. (2010). A 2006. évi közigazgatási szervezeti törvény négy éve a Kormány szervezetalakítási szabadságának szemszögéből. In Nagy M. ), Jogi tanulmányok II. kötet. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
kifejezések az érvényesség fogalmára tekintettel szintén nem léteznek a jogi terminológiában. Ezeknek legfeljebb annyiban van értelmük, hogy a "hatályba lép", illetve "hatályát veszti" stb. kifejezések helyett szokták őket hibásan alkalmazni. Egy jogszabály érvényessége független a(z időbeli) hatályosságától. A jogszabályok hierarchiája [ szerkesztés] Jogszabályi hierarchia a jogszabályok között fennálló alá-fölé rendeltségi kapcsolat. A jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított fenti sorrendet követi azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az alkotmány (ma az Alaptörvény) az összes többi törvény és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll. A hierarchia története Magyarországon [ szerkesztés] A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat. ) felsorolta a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat.
A jogszabályok jellemzői [ szerkesztés] A jogszabályok legfontosabb közös jellemzője a normatív jelleg, azaz az, hogy a) kötelezőek (más kifejezéssel: kötelező erejűek), és b) általánosan alkalmazandóak (azaz nem konkrét esetre vonatkoznak) A jogszabályok érvényessége és hatálya [ szerkesztés] A jogszabályokkal kapcsolatos két fontos - és a laikusok által általában összekevert - fogalom a jogszabályok érvényessége és hatálya. Egy jogszabály érvényessége alatt azt értjük, hogy a jogszabály megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a) a jogszabályt (aa) az arra jogosult szerv vagy személy (bb) az erre előírt eljárási rend betartásával hozta létre (fogadta el), illetve hirdette ki (ez elengedhetetlen a hatályba lépéséhez) (ezt hívják formai vagy alaki érvényességnek), valamint hogy b) a jogszabály nem ellentétes a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló jogszabállyal (ezt hívják tartalmi vagy anyagi érvényességnek). Amikor a jogszabály hatályáról beszélünk, akkor azt határozzuk meg, hogy a jogszabály milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben alkalmazandó, milyen esetekben fejti ki kötelező erejét.