Sümeg (Közép-Dunántúl, Veszprém megye) Telefon: +3687/352-128 Cím: 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Szobafoglalás A hotel leírása Sümeg belvárosában az öreg gesztenye fák árnyékában, központi, de mégis csendes helyen helyezkedik el a Kisfaludy vendégház. A 120 fő befogadására alkalmas étterem finom magyaros konyhájával vonzza a vendégeket, amely még kiegészül egy 50 fős nemdohányzó különteremmel illetve egy 40 fő befogadására alkalmas cukrászdával is. Kisfaludy etterem sue meg johnson. A nyári időszakban megnyitott hangulatos erdélyi stílusú kerthelyiséggel várjuk kedves vendégeinket, amely 120 fő ellátását tudja biztosítani. Szoba információk 10 komfortos szobával, 30 fő befogadására alkalmas vendégházunkban várjuk a pihenni vágyókat. Szobáinkhoz külön fürdőszoba is tartozik, és műholdas tv csomag is biztosított! Szolgáltatások - Zárt parkoló - Saját étterem - Szauna - TV a szobában - Konferenciaterem Ellátás A kellemes ízekről a remek sümegi borok, és igazi magyaros ételkülönlegességeink gondoskodnak. Házi pékségünkben reggel frissen sütött kenyér, és péksütemények közül válogathatnak.
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 8330 Sümeg, Kossuth Lajos u. 13. +36 87 352128 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
A cukrászdában több mint 20 féle, helyben készült házias sütemény várja az édességre vágyókat. Érdemes megkóstolni a Kisfaludy bonbont vagy a Répa Rozi szeletet. A vendégház kiválóan alkalmas családi rendezvények, céges bulik, szülinapi zsúrok, kerti partik, alkalmi rendezvények, halotti torok és esküvői rendezvények lebonyolítására. Kisfaludy etterem sue meg moore. A vendégház 10 komfortos szobája, 30 fő befogadására alkalmas. A kikapcsolódásról finn szauna, remek sümegi borok, és igazi magyaros ételkülönlegességeik gondoskodnak. Sümeg szívében, mégis csendes helyen található vendégház, kellemes programokat nyújt a pihenni vágyóknak. A tulajdonosok családi vállalkozásként, nagy elhivatottsággal és szakmai tudással működtetik a Vendégházat, ápolják az barokk épület kulturális és történelmi örökségét.
augusztus 20. ;közösségi szimbólumok; 2021-08-21 08:58:01 Mit ünneplünk augusztus 20-án? – kérdeztük a gyerektől nemrég, mert azt azért mégis illik tudni, csak megtanították neki az iskolában. A tűzijátékot – mondta – és a Zalkotmányt. Utóbbival kapcsolatban még megjegyezte, hogy a Zalkotmány egy könyv, amiben minden fontos dolog benne van, István király írta, aki egyben az országot is megalapította. De főleg a tűzijátékot ünnepeljük – tette hozzá némi gondolkodás után. Valójában nem tudom kárhoztatni a gyereket, én is úgy nőttem fel, hogy augusztus huszadika valódi tartalma kissé homályos maradt, úgy nagyjából… mindig. Az ünneppel kapcsolatos legszebb élményeim a Duna-parthoz kötődtek. A 60-as években éppen az Alkotmányt ünnepeltük, és én imádtam nézni a Dunán úszó naszádokat, a fölöttünk elhúzó MIG-eket, este pedig félelemmel vegyes izgalommal vártam a tűzijátékot. Utóbbit egy ideig csak a gyerekszoba szekrényéből voltam hajlandó végignézni. Utólag sem magyaráznék ebbe bele semmi nemzetellenességet, egyszerűen csak rettegtem a durrogástól.
XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A királynő volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt.
1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított "Aranyvonattal" hordozták körbe az országban. Az ünnepségsorozat május 30-án, a Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszus lezárulta után kezdődött meg. Pajtási Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka 1944-ben a Szent Jobbot – a koronázási ékszerekkel együtt – a közeledő szovjet front elől Veszprémbe, Kőszegre, majd a Salzburg közelében fekvő Mattsee községbe vitte, és egy barlangban rejtette el. Amikor 1945 nyarán hadifogságba esett, elárulta a kincsek hollétét. Az amerikai hadsereg katonái a salzburgi érseknek adták át a kincseket. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a II. világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következő évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja.
A francia forradalom mintájára a 19. század végén igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Ez eddig, gondolom, világos. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Bár ez ma se került le a kívánságlistáról, azért ennek apropójából nekem semmi kedvem aug. 20-át megünnepelni. Az államalapításhoz végképp semmi köze, mert hát, az nem úgy ment, hogy szent királyunk reggel felébredt, és kijelentette, hogy na, ma akkor államot alapítunk (az ilyen reggeli ébredésekből csak Orbán szokott országjobbító törvényeket elindítani).